Mitől hatékonyak az expandált polisztirolhab hőszigetelések?
Az Austrotherm expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagok az épületek minden szerkezetén hatékony hőszigetelést tesznek lehetővé, tartós épületszerkezeteket, komfortos, gazdaságosan működtethető épületeket eredményezve.
A polisztirolhab alapanyaga a kőolajból előállított polimerizált sztirolgyöngy, amely pentán hajtógázt és a hab tulajdonságait befolyásoló egyéb adalékanyagokat tartalmaz.
A gyártás lépései: előhabosítás, pihentetés, szükség szerint utóhabosítás, tömbhabosítás, a blokkok pihentetése, a termékek méretre vágása.
Az előhabosítás során a gyöngyök eredeti térfogatuk 20–50-szeresére duzzadnak, az így létrejött gyöngy cellaszerkezete zárt. Az előhabosítással EPS 70–200 szabványos termékosztályba tartozó anyagok gyártásához alkalmas gyöngyöt lehet előállítani. Az EPS 30 és az AT-L termékekhez a habosítás folyamatát meg kell ismételni (utóhabosítás).
A tömbhabosításkor zárt „sablonba” töltött polisztirol gyöngyöt 110–120 ºC közötti hőmérsékletű gőzzel ismételten duzzasztják. A képlékennyé váló gyöngyökből a megnövekedett belső nyomás hatására alakul ki a homogén szerkezetű tömb. A „kizsaluzott” blokkokat átmeneti tárolás után, izzószálas vágóberendezésekkel lapokra, illetve egyedi igény esetén a kívánt alakra és méretre vágják. Ezzel az eljárással készülnek a szürke színű, fokozott hőszigetelő képességű Grafit lemezek is. A formahabosított termékek gyártásakor nem tömböket készítenek, a zárt „sablon” itt táblaméretű. Egy gyártási ütemben így egy-egy hőszigetelő tábla készül. A gyártási eljárás különleges tulajdonságú (például nedvességnek ellenálló) alapanyagok felhasználására is alkalmas, a termékek műszaki tulajdonságai pedig igen nagy pontosságúak. A minőségellenőrzés darabonként történhet. A technológia lehetővé teszi különleges, vágással nem létrehozható formájú termékek előállítását.
Anyagtulajdonságok
• Hővezetési tényező
Az expandált polisztirolhab legfontosabb jellemzője a hővezetési tényező [λ W/(mK)]. Az igen jó hőszigetelő képesség a zárt cellákban nyugvó levegőnek köszönhető. A bezárt levegő nem távozik a cellákból, így az anyag hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken. A hővezetési tényező függ az anyag testsűrűségétől (a testsűrűség növekedésével a hővezetési tényező csökken). A nedvességtartalom is lényegesen befolyásolja a hővezetési tényezőt. A szakszerűen beépített polisztirollapok nedvességtartalmát a hővezetési tényező tervezési értékének szabványos meghatározásánál figyelembe veszik. A hővezetési tényező közölt értéke (λD) nagy számú vizsgálat eredményének statisztikai feldolgozásával megállapított, a 90 százalékos biztonsági szinthez tartozó jellemző. A szürke Grafit lemezek hővezetési tényezője (λD=0,032 W/mK) lényegesen kedvezőbb, mint a fehér anyagé. A formahabosított Expert termékcsalád anyagai is jobbak az átlagosnál (λD=0,035 W/mK).
• Nyomószilárdság
A nyomószilárdság szintén a testsűrűséggel összefüggő tulajdonság. Az MSZ EN 13163 termékszabvány a 10 százalékos összenyomódásnál mért nyomófeszültség értékek segítségével határoz meg termékosztályokat: például EPS 30, EPS 70, EPS 80, EPS 100, EPS 150, EPS 200. A nyomófeszültség az anyag felhasználási területének meghatározásában az egyik legfontosabb szerepet játszó paraméter. A 10 százalékos összenyomódáshoz tartozó szilárdsági értékek viszont nem méretezési értékek, mert a polisztirolhab egy bizonyos összenyomódás (körülbelül 2-3 százalék) felett már nem elasztikusan viselkedik, a cellák maradandó alakváltozást szenvednek.
• Hőállóság
Ha mechanikus igénybevétel nem lép fel, az EPS 100 termékosztályú, illetve magasabb szilárdságú polisztirolhabok rövid ideig 100 °C-ot megközelítő hőhatásnak is ellenállnak. A hőszigetelő anyag az igen alacsony hőmérsékletet is jól viseli, -180 °C-ig használható fel.
• Alaktartóság
Az alaktartóság az MSZ EN 13163 szabvány szerint több jellemzővel definiálható. Normál laboratóriumi körülmények (23 °C, 50 százalék páratartalom) között a méretváltozás nem lehet nagyobb, mint ±0,5 százalék [DS(N)5], illetve ±0,2 százalék [DS(N)2]. Ha az anyag méretállandóságát 70 °C-on, normál klímához képest lényegesen nagyobb igénybevételnek kitéve vizsgálják, a méretváltozás nem haladhatja meg a 3 százalékot [DS(70,-)3]. A méretállandóság fokozott hőmérséklethatás és nyomóigénybevétel (DLT(1): 20 kPa, 80 °C, DLT(2): 40 kPa, 70 °C) mellett vizsgálva a méretváltozásnak 5 százaléknál kisebbnek kell lennie. Az MSZ 7573 szabvány az alkalmazás feltételeként rögzíti az alaktartóság egyes jellemzőit, illetve e jellemzők legkisebb követelményértékeit.
• Méretváltozás hőmérsékletváltozás hatására
A polisztirolhab hőtágulási együtthatója 5–7 10-5 1/K. Nagy hőmérsékletváltozás a nagyméretű hőszigetelő elemeknél lényeges hosszváltozást okoz, így azok rögzítésénél figyelembe kell venni a fokozott nyíró igénybevételt.
• Öregedés, időjárás hatásaival szembeni ellenállóképesség
Az expandált polisztirolhab hőszigetelő lemezek anyagtulajdonságai az idő múlásával nem változnak. A hab nem korhad, nem rothad. Tartós ultraibolya sugárzás (például napfény) hatására az anyag felszíne megsárgul, rideg, porló lesz. A helyesen beépített anyag felülete mindig eltakart, így védelméről csak a hosszú idejű tárolásnál kell gondoskodni.