2010. január 27.

A lapburkolat-választás nem csak esztétikai kérdés

A lapburkolat-választás nem csak esztétikai kérdés

A lapburkolat kiválasztásánál az esztétikai szempontok mellett figyelembe kell venni az adott tér funkcióját és az ebből adódó lejtésviszonyokat és tisztántartási követelményeket is. A kiválasztott lap mérete viszont a szükséges felületelőkészítést fogja meghatározni.

A burkolatnak maximálisan illeszkednie kell az adott tér funkciójához, nem csak optikailag, hanem a használhatóság és a tisztíthatóság szempontjai szerint is – hangsúlyozzák az Agrob Buchtal képviseletnél. A lap mérete és vastagsága nagyon fontos, mert például egy nagyméretű lap könnyen sérül, ha vonal- vagy pontszerű terhelést kap. A lapméret kiválasztásánál az is számít, hogy van-e lehetőség a megfelelő felületelőkészítésre. A 60 x 60 centiméteres vagy még ennél is nagyobb burkolólapoknál ugyanis sokkal pontosabb esztrichre van szükség és esetleg még egy további glettelésre is, hogy légzárványok semmiképpen se maradhassanak a burkolat alatt. Figyelembe kell venni azt is, hogyha padlófűtés kerül a burkolat alá, mert ez fokozottan szükségessé teszi a flexibilis ragasztót, illetve fugázót. Ilyenkor megfelelő felületegységenként rugalmas fugákat is be kell iktatni és az is különösen fontos, hogy a fuga vastagsága legalább 3 milliméter legyen.

 

A lejtés szerepe

A lapméret kiválasztását a lejtésviszonyok is befolyásolják. Ha kell lejtés, főleg ha nem is egyirányú, hanem pontra történő lejtés, akkor nem lehet nagyméretű lapokat használni. A lejtés milyenségét a funkció határozza meg, uszodákban a medencék körül például nagyon fontos, hogy a víz gyorsan, könnyen eltávolítható legyen a felületről. Ehhez a vonalszerűen kiépített, kismélységű folyóka a legcélszerűbb, amelynél a burkolatlejtés kialakítása is egyszerűbb. Eseti jellegű víz jelenléténél a pontszerű folyóka is elegendő és itt nagyobb, 1-1,5 százalékos lejtés is elfogadott. Uszodai környezetben ellentétes törekvés a jellemző, hiszen a vizes, lejtős felület fokozottan csúszik. Viszont ha csökkentjük a lejtést, akkor csak segédeszközzel távolítható el a víz. Fürdőknél az utóbbi, kompromisszumos megoldás javasolt, itt kevésbé vannak nagy terek, nem használnak nagy lapokat.

 

Tisztítás

A tisztántarthatóság egy fontos problémakör. Sok esetben egyenetlen a burkolóanyag felülete, ami másfajta takarítási megoldást igényel, kevésbé jól gépesíthető. A forgókefék elpörögnek a mélyedések felett, bennhagyva a szennyeződés egy részét. Vannak kifejezetten erre a célra alkalmas tisztítószerek, amelyek még a mélyben megragadt szennyeződést is feloldják, de a vélt vagy valós árkülönbözet miatt az üzemeltetők sokszor nem ezeket választják.

A felület nem kellő tisztasága – különösen fürdőknél – csúszáshoz vezethet, ennek oka nemcsak a szennyeződés, hanem az ottmaradt vegyszer is lehet, főleg lúgos kémhatású takarítószereknél. Ipari környezetben megint más a helyzet, ott cipős használatról van szó és sok esetben nagyobb terhelésnek kitett felületekről. Ezeknek a lapoknak a felülete bütykös vagy kisebb-nagyobb bordákkal kialakított, a takarításuk vegyszeres vízzel megoldható, jól gépesíthető. Élelmiszeripari környezetben fontos szempont a feldolgozásra kerülő élelmiszer jellege, annak esetleg a burkolatra kerülő darabjai vagy pora, itt ez már nem csak takarítási, hanem egészségügyi szempontokat is felvet. Ezért kiemelt szempont a jól takarítható felület, illetve a hajlatlábazat kialakítása.

 

Egy térbe egy termelési ciklusból

Az anyagok beszerzésénél mindig érdemes arra figyelni, hogy az a mennyiség, ami egy térbe kerül, az egy színárnyalatú és azonos kaliberű legyen. Ugyanis a különböző termelési ciklusokból kikerülő burkolólapok eltérő színárnyalattal, illetve mintázattal rendelkezhetnek, ami a beépítés során is látszik, ezért ezt eleve ki kell kerülni. Ezenkívül a lapok mérete is eltérhet egymástól valamelyest. A gyárak erre fokozottan figyelnek és egy határozott tendencia a kalibrált lapok gyártása. Ez azt jelenti, hogy egy adott termékcsalád állandóan ugyanazzal a milliméter-pontos lapmérettel készül. A Buchtal gyár is sok esetben felkínálja azt a lehetőséget, hogy ugyanazt a termékcsaládot kalibráltan is szállítja.

 

A burkolat teherbírása az aljzatbetonon is múlik

A burkolatok teherbíró képessége a lap vastagságával áll arányban, de ezzel együtt a terhelésnek megfelelő aljzat is szükséges, mert a burkolat csak annyit bír, amennyit az alatta lévő szerkezet. Nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy időhiány miatt egy nem kellően megszilárdult aljzatbetonra, egy viszonylag gyorsan kötő ragasztóval ráburkolunk és a felületet néhány nap után jelentősen megterheljük. Ez óhatatlanul burkolatkárosodáshoz vezet. A beton biztos szilárdulási ideje 28 nap, míg a ragasztóé 2-4 nap. Látszik, hogy ennek a két rétegnek a kötési ideje nem áll arányban, ezért erre különösen figyelni kell.

 

Rugalmas fugák, mozgási hézagok

Gyakori hiba a rugalmas mozgási hézagok elmaradása is. Minden fal-padló találkozásnál és a falsarkoknál szükséges - különösen a mai vegyes építési rendszereknél, ahol a falazathoz gyakran gipszkarton vagy egyéb falmegoldás csatlakozik -, hogy ott a fugaanyag tartósan rugalmas legyen. Padlóburkolatok esetében ez különösen fontos, például többszintes lakóházak folyosóin, ahol a födémszerkezet és a padlóburkolat eltérő hőmozgásából adódóan a burkolat befeszülhet a falak között és ebből adódóan néhány éven belül feljön. A padlófűtött terek ezt a hatást csak fokozzák, ezért ott különösen tekintettel kell lenni a dilatáció kialakítására. Nyolc méternél hosszabb, illetve 25-35 négyzetméternél nagyobb egybefüggő területet ne alakítsunk ki.

 

Csúszásgátlás, kopás- és fagyállóság

A különböző funkciójú ipari és középületek padlóburkolataira az európai burkolószövetségek pontosan követhető csúszásgátlási követelményeket határoztak meg, táblázatba foglalva, ez megtalálható az Agrob Buchtal katalógusaiban, a műszaki irányelvek között. Ugyanígy egyértelműen definiált a mezítlábas környezetre, illetve a fürdőmedencékre vonatkozó csúszásmentességi igény, a katalógusban ez szintén megtalálható.

A lapok kopásállósága elsősorban a mázas kerámia burkolatoknál kérdés, hiszen az ezeken lévő réteg a használat során elkophat vagy károsodhat. A kopásállósági skála 1-től 5-ig terjed, az ötös kopásállóság a maximum, ami nagyforgalmú közösségi terek burkolására is alkalmassá teszi a lapot. Az 1, 2, 3 fokozatok elsősorban a lakossági felhasználásban jöhetnek szóba, ezen belül az 1-2 olyan helyiségben használható, amely külső térrel nem áll közvetlen kapcsolatban. A hármas fokozatú burkolat a szokásos lakáshasználat során a cipős igénybevételnek is megfelel, tehát jó folyosókra, loggiákra, teraszokra is. A négyes fokozat a közösségi épületek nem nagyforgalmú tereiben alkalmazható.

A fagyállóság nem csak konkrétan a 0 °C alatti hőmérséklet-tartományban való megfelelőséget jelenti, hanem ebben az esetben a burkolat kopásállósága és mechanikai szilárdsága is jóval nagyobb, mint a nem fagyálló lapoké. Ezért fontos, hogy a padlóra nem fagyálló lap csak valóban alacsony igénybevételi szint esetén kerüljön, például fürdő- vagy hálószobába.

hírlevél-feliratkozás

épjog