Egy zaj- és füstmentes parlament

Miután az újraegyesítés következtében a szász parlament kinőtte régi épületét, az a döntés született, hogy a régi épülethez új, acél- és üvegépítményt illesztenek. Az építészeti pályázatot Prof. Peter Kulka (kölni/drezdai) irodája nyerte el. Már 1991-ben elkezdődhettek a munkálatok, és 1999-ben be is fejeződtek.

Az új épület egy acél-, illetve üvegépítmény, amely jóllehet optikailag tisztán elhatárolt, mégis harmonikusan illeszkedik a régihez. A maga nyitottságával és átláthatóságával az újonnan elnyert demokráciát hivatott szimbolizálni. A fém dominanciája következetesen folytatódik a belső térben is, mivel az ezüst az egyik tartományi szín (a másik, a zöld, az ülésteremben tükröződik vissza). Falburkolatnak tehát fémet: vagy alumíniumlemezeket, vagy perforált lemezeket választottak – az utóbbit mindenütt, ahol akusztikai okokból hangáteresztő felületekre volt szükség. Miután az anyagot kipróbálták, csak azután kezdett meggyőzővé válni a hatása. Philipp Stamborski, aki a drezdai építészeti irodát vezeti, a következőt mondta erről: „A perforált lemezekkel, a lyukaknak köszönhetően egyfajta légiesség jön létre, amit tudatosan alkalmaztunk teret alakító céllal. Ezért jelenik meg a perforált lemez az ülésteremben, a képviselői pultok lábrészénél elhelyezett védőlemezként is – itt persze nem akusztikai okból.

Kiemelkedő elemként jelenik meg a szász tábla, amely a szónoki emelvény hátterében található: ez perforált lemezből készült, homorúan meghajlított ernyő, amelyen Szászország körvonala látható, és amely az üveghomlokzat előtt biztosítja a fény bejutását a terembe.

A sajtófülkék külső falát, illetve a régi épületrészben, ahol a képviselőirodák és a frakciós-üléstermek találhatók, az akusztikai paneleket szintén perforált lemezből készítették azért, hogy az ülésterem építészeti stílusából átvigyenek egy darabkát a régi szárnyba is. A választás okára az építész így reagál: „A perforált lemezek felhasználási lehetősége rendkívül sokoldalú, mindenféle méret és forma kialakítható belőlük, úgy, hogy a nyitottság benyomását érhessük el. Ez a tulajdonság széleskörű alkalmazhatóságot enged az anyagnak, mely ezáltal önmagában válik vonzóvá. Stamborski ezt így összegzi: „Feladatspecifikusan próbálunk olyan megoldást találni, amely aztán emocionálisan nyújt egyfajta élményt. Ezért aztán mindenképpen kontraszthatásokkal és ellentétekkel, illetve harmóniával és diszharmóniával dolgozunk azért, hogy egységes épület jöjjön létre, mint például az említett szász parlament – ahol már érzékelhető, hogy élményekkel teli hely alakult ki, és amely mindenkinek megfelel.” Ott talán még a frakciók képviselői is egy véleményen vannak.