A tartozások egy részét a TSZSZ puszta említésének hatására kifizetik

– Az építőipari vállalatok képviselői az utóbbi években ritkán adnak hangot elégedettségüknek, de most egy ÉVOSZ-felmérésből az derül ki, hogy a lánctartozások tekintetében a korábbinál jobbnak látják a helyzetet, és ezt a javulást TSZSZ működésével is összekötik. Ön is sikersztorinak látja a TSZSZ megalakulása óta eltelt bő egy évet?

– Ha az építőipar szereplői így látják, annak mindenképpen örülök, de úgy gondolom, lehetne még javítani a helyzeten. Nemrég végeztettünk egy felmérést több mint ezer cég megkérdezésével, és ebből az derült ki, hogy körülbelül a megkérdezettek 50 százaléka hallott a TSZSZ-ről. Most azért teszünk erőfeszítéseket, hogy a másik 50 százalékhoz is eljusson a hírünk. Továbbá szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulnának azok a fő előnyök, amiért érdemes hozzánk fordulni, ha felmerül annak a veszélye, hogy nem akarják kifizetni a munkát.

– El tudná mondani röviden, melyek ezek a fő előnyök?

– Nem mindenki tudja például azt, hogy visszamenőlegesen is lehet hozzánk fordulni, azaz akár olyan szerződésekkel kapcsolatban is, amelyeket még a szervezet 2013. júliusi létrehozása előtt kötöttek. Az persze fontos, hogy még az elévülési időn belül legyünk, és természetesen csak olyan ügyekben tudunk eljárni, ahol írott szerződés született.

– Miért olyan nagy jelentőségű ez a visszamenőleges lehetőség?

– Tudjuk, hogyan működik az építőipar: ritka, hogy a megbízó kereken megtagadja a fizetést, inkább hitegeti, várakozásra kéri a vállalkozót. Az utóbbi pedig úgy gondolja, jobb, ha nem „ugrál", mert akkor legközelebb nem kap munkát. Tehát eltelik akár egy-két év is, amíg végképp elfogy a bizalom, és az áldozat úgy dönt, hogy hivatalos útra tereli az ügyet. A TSZSZ ilyenkor is fogadja a kérelmet, és eljár az ügyben.

– Milyen előnyökre érdemes még felhívni a figyelmet?

– Nagy előny az is, hogy a TSZSZ szakvéleményére alapított perben a bíróság ideiglenes intézkedésként – ha azt a felperes kéri – elrendeli a TSZSZ szakvéleményében megállapított követelés teljesítését, amennyiben a kérelmező annak esetleges visszafizetésére biztosítékot tud adni. Hasonlóképpen lehet úgynevezett biztosítási intézkedést kérni a szakértői véleményben megállapított összeg erejéig: ilyenkor a bíróság zároltathat a nem fizető fél vagyonából annyit, amennyi a tartozás kifizetéséhez szükséges.

– Vagyis csökken az esélye annak, hogy egy elhúzódó per időtartama alatt a nem fizető fél „eltüntesse" azt a pénzt, amiből majd esetleg fizetnie kellene?

– Pontosan erről van szó. Ha mégis megteszi, az már fedezetelvonásnak minősül, aminek büntetőjogi következményei vannak.

– Akkor egy rosszhiszemű nem fizetőnek nagyon nem érdeke, hogy belemenjen egy ilyen perbe... Ezt ők is idejében felismerik?

– Egy részük igen. Az a tapasztalatunk, hogy az ügyek mintegy 10 százaléka már a TSZSZ puszta említésétől azonnal megoldódik, azaz a tartozó fél fizet, még mielőtt a helyszíni szemlére sor kerülhetne. Az esetek további 10 százalékában megegyezés születik, vagyis az ügyek 80 százaléka kerül bíróság elé.

 

Speciális eljárási szabályok

– Ha jól értem az előbbiekből, ezekre a perekre speciális eljárási szabályok vonatkoznak.

– Igen, a TSZSZ szakvéleményére indított perek „kiemelt jelentőségű perként" indíthatók, ami – az előbb említett ideiglenes intézkedés, illetve biztosítási intézkedés lehetősége mellett – azt is jelenti, hogy az ilyen ügyeket egy éven belül le kell zárniuk a bíróságoknak.

– Ha már több mint egy éve létezik a TSZSZ, akkor biztosan van már tapasztalatuk arról, hogy ez tényleg sikerül-e a bíróságoknak...

– Általában igen. Egyébként hivatalosan nem kapunk visszajelzést a perek lezárásáról, illetve eredményéről, tehát csak személyes csatornákon kaphatunk erről információt. Tudomásunk van több olyan ítéletről, amelyben a TSZSZ által megállapított teljes összeget megítélték a kérelmezőnek.

– Hány kérelem érkezett eddig a TSZSZ-hez?

– Több mint 170 konkrét kérelem, és még legalább ennyien kértek nálunk tájékoztatást a működésünkkel kapcsolatban. Az első év kedvező tapasztalatai alapján arra számítok, hogy ez a szám jelentősen nőhet a következő időszakban. És visszatérve az első kérdéshez, ami a sikerességünkre vonatkozott: úgy gondolom, a TSZSZ sikerének kell tekinteni egy sor olyan problémáknak a megoldódását is, amelyek el sem jutnak hozzánk, vagyis a szervezet puszta létezése is visszaszoríthatja a tartozásokat.

– Mennyibe kerül, ha valaki a TSZSZ közreműködését kéri?

– Ez a következő nagy előny: hihetetlenül alacsony díjaink vannak. A vitatott összeg nettó értékének 1 százalékát kell befizetni, minimum 60 ezer, maximum 450 ezer forintot. Persze, tudjuk, van, akinek a 60 ezer forint is sok. De mégiscsak: a szokásos szakértői díjakhoz képest rendkívül alacsony összegért meg lehet szerezni a „belépőt" arra, hogy az ügyet a bíróság kiemelt jelentőségű per keretében folytassa le.

– De a per során a bíróság nemcsak a TSZSZ-szakvéleményt, hanem egyebeket is figyelembe vehet, ugye?

– Igen, tudok is a gyakorlatunkból példát említeni. Egy pótmunkát végeztettek el a vállalkozóval, de erre vonatkozóan nem született írásos megállapodás. A TSZSZ szakvéleménye tehát csak azt tudta megállapítani, hogy a szóban forgó pótmunkát valaki elvégezte, de azt nem, hogy ki. A kérelmező ügyvédje aztán elérte, hogy a perben elrendelték a bizonyítási eljárást, és ekkor sikerült a megfelelő bizonyítékokat benyújtani. Ez egyébként olyan ügy volt, ahol a megrendelő már három éve nem volt hajlandó szóba állni a vállalkozóval, de így ki kellett fizetnie az 1,8 millió forintot, amivel tartozott.

 

Érdemes gyűjteni a dokumentumokat

– A TSZSZ szakértői, gondolom, nem is kezdhetnek bele egy bonyolult bizonyítási eljárásba az említett szerény díjazásért.

– A szakértőink azokra a dokumentumokra tudják csak alapozni a szakvéleményüket, amiket önként átadnak nekik – természetesen elsősorban a kérelmező. Ezen kívül helyszíni szemlére is sor kerül, ahol a másik félnek is lehetősége van elmondani az álláspontját, és átadni a saját dokumentumait. Ezek a dokumentumok egyébként a legkülönbözőbbek lehetnek: volt olyan esetünk, amikor a vállalkozó óradíjra szerződött, de mivel az emberei nem írták alá a jelenléti ívet, nem tudták igazolni, hogy valóban jelen voltak, és nem kapták meg a teljesítésigazolást. De mint kiderült, elektronikus beléptetőrendszer működött az építési területen, ennek az adatait le tudták kérni, így kiderült, hogy mégiscsak ott voltak a dolgozók.

– A szakértőknek joguk van ilyenkor arra, hogy hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz?

– Semmiféle hatósági jogkörük nincs, de szépen kérhetnek bármit. Ebben az esetben a megrendelő – egy neves nemzetközi vállalat – együttműködő volt. Megegyezéssel is zárult az ügy.

– És ha a megbízó megtagadja az együttműködést, és nem ad ki semmit?

– Előfordul ilyen is, esetleg üzleti titokra hivatkoznak. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint hogy felhívjuk a figyelmüket: akkor majd a bíróság fogja bekérni a dokumentumokat. Előfordult olyan is, hogy a közvetlen megbízótól nem kaptunk meg semmit, de a generálkivitelező átadási dokumentációjából kiderült: igenis elkészült és átvették az a csatornaszakaszt, ami itt éppen a vita tárgya volt.

– Ezekből mindenképpen az a tanulság, hogy minden munkával kapcsolatban gondosan gyűjteni és őrizni kell a dokumentumokat.

– Így van. A kivitelezési tevékenységről szóló 191-es kormányrendelet pontosan tartalmazza, hogy milyen dokumentumokra van szükség, érdemes ezt komolyan venni. Az elektronikus építési napló javítani fog a helyzeten, de fontos, hogy ne adják át az e-napló vezetését a fővállalkozónak. Továbbá nyomtassanak ki mindent, mert a TSZSZ-szakértők nem kérhetik ki az e-naplót. És általában, mindenről készítsenek feljegyzéseket, fényképezzenek szorgalmasan; ma már minden telefon alkalmas erre.

 

Szakvélemény 30 napon belül

– Eddig olyan példákat említett, amikor a vállalkozó nem kapta meg a munkája ellenértékét, és ezért fordult a TSZSZ-hez. Előfordul ennek a fordítottja is?

– Igen, ez az az eset, amikor a megbízó érzi úgy, hogy nem kapta meg a pénze ellenértékét. Ez jellemzően lakossági megbízások esetén fordul elő. Mondjuk megbíznak egy vállalkozót a tetőfelújítással, aki – biztos, ami biztos – azzal kezdi, hogy leszedi a cserepeket, akkor már ugye nem lehet tőle elvenni a munkát. Aztán eltűnik napokra, hetekre, a megbízó elveszíti a bizalmát, de nem tehet mást, fizetnie kell. Ilyenkor akár többmilliós túlfizetés is előfordulhat. Tehát igen, a megbízó is lehet kérelmező a TSZSZ-nél. Eddig csupán néhány ilyen esetünk volt.

– A dolog jellegéből adódóan ezek nyilván viszonylag kisebb összegű megbízások. Van egyáltalán alsó értékhatár, amivel a TSZSZ-hez lehet fordulni?

– Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy 1 millió forint feletti kintlévőség esetén éri meg hozzánk fordulni a vállalkozóknak, bár néhány esetben ennél kisebb összeg is előfordult. A beadott kérelmek nagy többségénél 1 és 50 millió forint közötti ki nem fizetett összeget vitattak. A legnagyobb vitatott összeg egyébként 1,5 milliárd forint volt.

– Mennyi az eddig beadott kérelmekben összesen vitatott összeg?

– 5,5 milliárd forint. Az érintett beruházások teljes értéke pedig megközelíti az 50 milliárd forintot.

– A TSZSZ-t állami elhatározásból hozták létre, miközben a vitatott kintlévőségek jelentős része is az állami, önkormányzati szférához köthető. Befolyásolja ez a szervezet működését?

– Nem teszünk semmilyen különbséget, bárki is a megbízó. A szakvélemények ugyanúgy elkészülnek, a bíróság éppúgy befogadja ezeket az ügyeket. A TSZSZ első ügyeinek egyike is éppen egy önkormányzati épület tetőszigetelését érintette. A szakértőink megállapították, hogy az önkormányzatnak ki kell fizetnie a vitatott összeget. Úgy tudjuk, azóta másodfokon meg is született a jogerős bírósági ítélet.

– Tervezők is fordulhatnak a TSZSZ-hez, ha nem fizetik ki a díjukat?

– Természetesen igen, és valóban, ez is olyan információ, ami még nem eléggé közismert. Szintén az első eseteink között volt egy olyan kérelem, amikor a tervező úgy állapodott meg a megbízóval – egy hat települést ellátó szennyvíztisztítóról volt szó –, hogy a kivitelezési összeg egy bizonyos százalékát kapja tervezési díjként. Csakhogy a kivitelezés 1996-tól körülbelül 2010-ig tartott, és a pontos kivitelezési költség csak a végén derült ki. Ebből viszont olyan magas tervezői díj adódott, amit az érintett kistelepülések nem tudtak kifizetni. Ebben az ügyben – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – a Választottbíróság döntött, amely végül a vitatott összeg 80 százalékát ítélte meg a TSZSZ szakvéleményére alapozva.

– Érdemes talán konkrét információkkal zárni a beszélgetést: mit kell tennie annak, aki a TSZSZ-től várja a vitatott ügye megoldását?

– A www.mkik-tszsz.hu oldalon érhető el a TSZSZ elektronikus kérelembefogadási rendszere, amelyen az űrlap kitöltését és a vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolását követően egyetlen kattintással kérelmezhető a TSZSZ eljárása. Benyújtható a kérelem emailben is, a kerelem@mkik-tszsz.hu címre, csatolva a teljesítés tényét igazoló dokumentumokat. Ha valamilyen okból az elektronikus beküldés nem megoldható, postán vagy – a területi iparkamaráknál – személyesen is be lehet nyújtani a kérelmet.

– És ezután mi fog történni...?

– A szakértői eljárást az adott kérelem ismeretében kijelölt háromtagú – az érintett szakterületeken jártas szakértőkből álló – tanács folytatja le. A befogadástól számított 30 napon belül meg kell születnie a szakvéleménynek; ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

B. G.