filmszemle

2012. március 20.

Csak a tulajdonosok 13 százaléka elégedett ingatlana energiahatékonysági állapotával

Csak a tulajdonosok 13 százaléka elégedett ingatlana energiahatékonysági állapotával

Habár a magyar ingatlantulajdonosok 85 százaléka tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis mindössze alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt 5 évben, legnagyobb részt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva – derül ki a Knauf Insulation által végzett közvélemény-kutatásából.

A fűtési költség a magyar ingatlanok 34 százaléka esetében 20 és 30 ezer forint közé esett, 21 százalékuknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, idei téli hónapokban. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére a magyar lakosság 33 százaléka anyagi okok miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha mégis fordít erre, 36 százaléka szigeteléssel, 32 százaléka a nyílászárók cseréjével, további 32 százalékuk pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlana energiafelhasználását – derül ki a Knauf Insulation által, az Energiahatékonysági Világnapra – 500 magyar ingatlantulajdonost megkérdezve – készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől. A kutatásában résztvevők 35 százaléka családi házban, 36 százaléka téglaépítésű társasházban, 29 százaléka pedig panellakásban lakik. A megkérdezettek otthonainak 22 százaléka 1960 előtt, 13 százaléka 1960 és 1970 között, 23 százaléka 1970 és 1980 között, 20 százaléka 1980 és 1990 között, 8 százaléka 1990 és 2000 között, 13 százaléka pedig 2000 után épült.

Csak a tulajdonosok 13 százaléka elégedett ingatlana energiahatékonysági állapotával

Mivel energiahatékonysági szempontból mindössze ez a 13 százalék tekinthető korszerű épületnek, a téli hónapokban a megkérdezettek 21,6 százaléka 30 ezer forintot meghaladó összegben, 34 százaléka 20 és 30 ezer forint között, 26 százalékuk 10 és 20 ezer forint között költ fűtésre, és mindössze 8 százalékuk fizet e célból kevesebbet, mint 10 ezer forint.

 

Cél a fűtésszámla csökkentése

A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka tisztában van azzal, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel nagymértékben csökkenthető lenne rezsiköltsége. Ennek ellenére 44 százalékuk semmilyen energiahatékonysági beruházást nem végzett otthonán az elmúlt 5 évben. A fejlesztések az ingatlantulajdonosok több mint kétharmada esetében anyagi okok miatt maradtak el, holott mindössze 13 százalékuk elégedett otthona jelenlegi energiahatékonysági állapotával.

Azok viszont, akik végeztek energiahatékonysági fejlesztést az elmúlt 5 évben (56 százalék), elsősorban a fűtésszámla csökkentésére irányították beruházásaikat. 73 százalékuk szigetelte ingatlanát, 62 százalékuk a nyílászárókat cserélte vagy szigetelte, egy részük pedig a fűtési rendszert korszerűsítette, vagy egyedi hőmennyiségmérő órákat szereltetett fel. Otthona környezeti szempontú fenntarthatóságát segítő fejlesztéseket a lakosság alig pár százaléka valósított meg; hőszivattyút a megkérdezettek 3 százaléka, napkollektort 1,4 százaléka, napelemet pedig mindössze 0,36 százaléka helyezett üzembe otthonában.

 

A családi házban élők fele tervez szigetelést

A kutatásból kiderült, hogy az ingatlantulajdonosok 73 százaléka tervez a közeljövőben valamilyen energiahatékonysági beruházást, az esetek több mint harmadában szigetelést.

Csak a tulajdonosok 13 százaléka elégedett ingatlana energiahatékonysági állapotával

Elsősorban (43 százalék) a családi házban élők tervezik szigetelni otthonukat és lecserélni vagy szigetelni a nyílászárókat, mivel tudják, hogy ezek jó, sokszorosan megtérülő befektetések. A szigetelést tervező ingatlantulajdonosok többsége a szakértők által igen vékonynak ítélt, 10 cm vastagságú polisztirol, homlokzati vagy beltéri szigetelésbe ruházna be, amit az is indokol, hogy a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, ezt követően pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

 

Valódi segítség kell a családoknak

„A tulajdonosok többsége 100 és 300 ezer forint közötti összeget tud ingatlanának energetikai fejlesztésére fordítani, ami igen alacsony összeg a szakszerű, jó minőségű beruházáshoz” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

Csak a tulajdonosok 13 százaléka elégedett ingatlana energiahatékonysági állapotával

„Az európai országok többségében már elérhető, lakossági energiahatékonysági finanszírozási mechanizmus nagy segítséget nyújtana a családoknak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy kutatásunk alapján a magyar ingatlantulajdonosok 44 százaléka venne igénybe ilyen lehetőséget otthona energiahatékonysági fejlesztése céljából.” – mondta Aszódy Tamás.

 

A megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkenését, 51 százaléka az ingatlan belső hőmérsékletének emelkedését, 36 százaléka a környezet kisebb terhelését, 28 százalékuk pedig gyors megtérülést vár az általa megvalósítani tervezett energiahatékonysági fejlesztéstől. Az energiahatékonysági beruházások ezeket a célokat szolgálják, ám a Knauf Insulation szerint elérésükhöz elengedhetetlen a megfelelő financiális támogatás.

 

További információ kérhető:

Aszódy Tamás
Knauf Insulation Kft.
Telefon: +36-23-880-755
Email: tamas.aszody@knaufinsulation.com

 

Piskóti Attila/Pál Ildikó
Premier Kommunikációs Iroda
Telefon: +36-1-483-1860
Mobil: +36-30-240-7619
Email: sajto@premiercom.hu

(x)

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog