A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmér?l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: OTÉK), és elrendeli azok kötelez? alkalmazását.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, b?víteni, felújítani, helyreállítani, korszer?síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(2) Külön jogszabály alapján védett területet, építményt érint? felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad.

(3) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4)

(5) A nem üzleti célú közösségi, szabadid?s szálláshelyek megvalósítására vonatkozó szabályokat - az üdül? és a munkásszállás kivételével - külön jogszabály állapítja meg.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

2. § (1) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját az e rendeletben foglaltak szerinti településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illet?leg helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

(2) A f?város esetében a településrendezési eszközök tekintetében az Étv. 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A településrendezési tervekben, illet?leg a helyi építési szabályzatban az e rendelet 2. számú melléklete szerinti meghatározásokat kell alkalmazni.

(4) A településrendezési terveket az e rendelet 2. számú melléklete szerinti jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. Ha a helyi adottságok szükségessé teszik, az el?írt jelkulcsok további jelkulcsokkal kiegészíthet?k.

(5) A településrendezési tervek jóváhagyandó, valamint kötelez? és egyéb alátámasztó szakági munkarészekb?l állnak.

(6) A településrendezési eszközök módosítása során a 3. és a 4. §-ban el?írtakat a módosítás jellegének megfelel?en kell alkalmazni.

A településszerkezeti terv

3. § (1) A településszerkezeti tervben - az Étv. 8. és 10. § el?írásainak figyelembevételével - kell meghatározni az Étv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdésében el?írtakat. A településszerkezeti tervben a területek tagolására a területfelhasználási egységeket kell alkalmazni.

(2) A településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás.

(3) A településszerkezeti terv kötelez? alátámasztó szakági munkarésze:

1. a tájrendezési,

2. a környezetalakítási (a külön jogszabály szerinti környezeti értékelésnek is megfelel? tartalommal),

3. a közlekedési (az országos közutak és a helyi f?- és gy?jt?utak hálózata, csomópontjai és keresztmetszetei),

4. a közm?vesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), és

5. a hírközlési (távközlés, m?sorszórás),

javaslat.

6. a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás).

(4) A településszerkezeti terv egyéb alátámasztó szakági munkarészeit a település sajátos helyi adottságai határozzák meg.

A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv

4. § (1) A szabályozási tervben, a helyi építési szabályzatban kell meghatározni, megállapítani az Étv. 12. §-ának (5) bekezdésében és 13. §-ának (2) bekezdésében el?írtakat. A területfelhasználási egységeket az e rendelet rendelkezéseinek megfelel?en építési övezetekre, illet?leg övezetekre kell tagolni.

(2) A f?város esetében a f?város építési keretszabályzatában és szabályozási kerettervében az Étv. 14. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltakat kell meghatározni.

(3) A helyi építési szabályzat a település igazgatási területén, a helyi sajátosságoknak megfelel?en az építés rendjét - annak feltételeinek és módjainak meghatározásával - megállapító helyi települési önkormányzati rendelet.

(4) A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy "Készült az állami alapadatok felhasználásával".

(5) A szabályozási terv kötelez? alátámasztó szakági munkarésze:

a) amennyiben azok a településszerkezeti tervvel együtt készülnek, megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel,

b) amennyiben azok nem a településszerkezeti tervvel együtt készülnek,

1. a településszerkezeti tervet megel?z?en készül?k esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek,

2. a településszerkezeti tervet követ?en készül?k esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek közül csak az eltelt id?szakra és a terv által megkövetelt részletezettségre figyelemmel szükséges alátámasztó munkarészek,

(6) A szabályozási terv egyéb alátámasztó szakági munkarészei a 3. § (4) bekezdése szerinti munkarészek.

A településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek

5. § (1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti el?zetes véleményezési eljárásba minden esetben be kell vonni az (1) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket. Az el?zetes véleményezéshez az államigazgatási szerveket tájékoztatni kell a rendezés alá vont területr?l, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról.

(3) Az Étv. 9. §-ának (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárásba azokat az államigazgatási szerveket kell bevonni, amelyek az el?zetes véleményezési eljárásban állásfoglalást tettek, illetve ezt kérték.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból

a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illet?leg

b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%

kell sorolni.

(2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkör?, jelleg?, beépítettségi intenzitású területrészeket - általános és sajátos építési használatuk szerint - azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(3) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-,

1.1. nagyvárosias lakó-,

1.2. kisvárosias lakó-,

1.3. kertvárosias lakó-,

1.4. falusias lakó-,

2. vegyes-,

2.1. településközpont vegyes-,

2.2. központi vegyes-,

3. gazdasági-,

3.1. kereskedelmi, szolgáltató-,

3.2. ipari-,

4. üdül?-,

4.1. üdül?házas-,

4.2. hétvégiházas-, valamint

5. különleges-,

b) beépítésre nem szánt területeit

1. közlekedési- és közm?elhelyezési, hírközlési-,

2. zöld-,

3. erd?-,

3.1. védelmi erd?,

3.2. gazdasági erd?,

3.3. egészségügyi-szociális, turisztikai erd?,

3.4. oktatási-kutatási erd?,

4. mez?gazdasági,

4.1. kertes mez?gazdasági,

4.2. általános mez?gazdasági,

5. vízgazdálkodási,

6. természetközeli,

7. különleges beépítésre nem szánt

területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.

(4) A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület-s?r?ség és a közüzemi közm?vesítettség mértékét.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

Építési övezetek, övezetek

7. § (1) A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit - a b) pont 1. alpontja kivételével - közterületekre és egyéb (közterületnek nem min?sül?) területekre kell tagolni, továbbá ezeket beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek)be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni.

(2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglév? és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon belüli - azonos helyzetben lév? - telkeket azonos érték? építési jogok és kötelezettségek illessék meg.

(3) Újonnan beépítésre vagy jelent?s átépítésre kerül? területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább:

1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet,

2. a beépítési módot,

3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,

4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot,

5. a beépítés feltételének közm?vesítettségi mértékét,

6. a zöldfelület legkisebb mértékét,

7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)],

8. a terepszint alatti építményeket.

(4) Az övezetre vonatkozóan az e rendeletben foglaltakon túlmen?en meg lehet határozni:

1. a beépítési módot,

2. a megengedett legnagyobb építménymagasságot.

(5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:

1. a felhasználás kizárólagosságát, illet?leg korlátozását,

2. a helyi sajátosságok meg?rzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemz?it,

3. a nyomvonal jelleg? építmények és m?tárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb el?írásokat,

4. a legfels? építményszint magasságát.

A közm?vesítettség mértéke

8. § (1) Az egyes építési övezetek közm?vesítettségének módját és mértékét helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani.

(2) A közm?vesítettség szempontjából

a) teljes közm?vesítettségnek min?sül

aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távh?)

ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá

ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszer? csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;

b) részleges közm?vesítettségnek min?sül

ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás,

bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

bc) az egyedi közm?vel történ? szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá

bd) a közterületi nyílt rendszer? csapadékvíz-elvezetés együttes megléte;

c) hiányos közm?vesítettségnek min?sül, ha a részleges közm?vesítettségre el?írt feltételek valamelyike nem áll fenn;

d) közm?vesítetlennek min?sül, ha nincs közüzemi közm?hálózat.

A település zöldfelületi rendszere

9. § A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben - a f?város esetében a szabályozási kerettervben is - gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok meg?rzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéb?l, a zöldterületekb?l és az erd?kb?l álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a meg?rzésér?l.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterület

10. § (1) A lakóterület els?sorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterület lehet:

1. nagyvárosias (s?r? beépítés? és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület,

2. kisvárosias (s?r? beépítés? és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület,

3. kertvárosias (laza beépítés? és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület,

4. falusias (7,5 m-t meg nem haladó - a lakóépületre vonatkozó - megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület.

Nagyvárosias lakóterület

11. § (1) A nagyvárosias lakóterület s?r? beépítés?, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhet?:

1. lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. sportépítmény.

(3) A nagyvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. szálláshely szolgáltató épület,

2. igazgatási épület,

3. a terület rendeltetésszer? használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

4. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtölt?.

(4) A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhet? el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm?vek és az ilyeneket szállító járm?vek számára.

Kisvárosias lakóterület

12. § (1) A kisvárosias lakóterület s?r? beépítés?, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhet?:

1. lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. sportépítmény,

5. a terület rendeltetésszer? használatát nem zavaró hatású kézm?ipari építmény.

(3) A kisvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. szálláshely szolgáltató épület,

2. igazgatási épület,

3. termel? kertészeti építmény,

4. üzemanyagtölt?,

5. a terület rendeltetésszer? használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhet? el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm?vek és az ilyeneket szállító járm?vek számára.

Kertvárosias lakóterület

13. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítés?, összefügg? nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhet?:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. a terület rendeltetésszer? használatát nem zavaró hatású kézm?ipari építmény.

(3) A kertvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. legfeljebb hatlakásos lakóépület,

2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

3. sportépítmény,

4. üzemanyagtölt?,

5. a terület rendeltetésszer? használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhet? el:

1. szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm?vek és az ilyeneket szállító járm?vek számára.

Falusias lakóterület

14. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mez?- és az erd?gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézm?ipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhet?:

1. lakóépület,

2. mez?- és erd?gazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézm?ipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

8. üzemanyagtölt?.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhet? a terület rendeltetésszer? használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

Vegyes terület

15. § (1) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történ? elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

1. településközpont vegyes terület,

2. központi vegyes terület.

Településközpont vegyes terület

16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szint? igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvet?en nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhet?:

1. lakóépület,

2. igazgatási épület,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az els?dleges,

5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6. sportépítmény,

7. parkolóház, üzemanyagtölt?,

(3) A településközpont vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

2. termel? kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhet? el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm?vek és az ilyeneket szállító járm?vek számára.

Központi vegyes terület

17. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, els?sorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhet?:

1. igazgatási épület,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5. sportépítmény,

6. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtölt?,

7. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

8. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

9. más lakások a helyi építési szabályzat, szabályozási terv el?írása szerint:

- meghatározott szintszám felett csak lakások létesíthet?k,

- az épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni.

(3) A központi vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. a (2) bekezdés 6. pontjában nem szerepl? üzemanyagtölt?,

2. a (2) bekezdés 8. pontjában nem szerepl? lakóépület.

(4) A központi vegyes területen nem helyezhet? el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm?vek és az ilyeneket szállító járm?vek számára.

Gazdasági terület

18. § (1) A gazdasági terület els?sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

1. kereskedelmi, szolgáltató terület,

2. ipari terület.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület els?sorban nem jelent?s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhet?:

1. mindenfajta, nem jelent?s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtölt?,

5. sportépítmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

Ipari terület

20. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhet?k el.

(2) Az ipari terület lehet:

1. jelent?s mérték? zavaró hatású terület,

2. egyéb terület.

(3) A jelent?s mérték? zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. t?z-, robbanás-, fert?z?veszélyes), b?zös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) Az egyéb ipari terület els?sorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(5) Az ipari gazdasági területen - a jelent?s mérték? zavaró hatású ipari terület kivételével - a 31. § (2) bekezdésében el?írtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhet?:

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

Üdül?terület

21. § (1) Az üdül?terület els?sorban üdül?épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdül?terület lehet:

1. üdül?házas (s?r? beépítés?, 6,0 m épületmagasságot meghaladó) terület,

2. hétvégi házas (laza beépítés?, 6,0 m épületmagasságot meg nem haladó) terület.

(3) Az üdül?területen állattartó épület - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhet? el.

Üdül?házas terület

22. § (1) Az üdül?házas területen olyan üdül?épületek, üdül?táborok és kempingek helyezhet?k el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdül?i kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Az üdül?házas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhet?k el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm?vek számára parkoló vagy garázs nem helyezhet? el.

Hétvégi házas terület

23. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdül?egységes üdül?épületek helyezhet?k el.

(2) A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben el? lehet írni, hogy az üdül?egységeket csak csoportos formában vagy csak kivételesen csoportos formában lehet elhelyezni.

(3) A helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben megengedhet? általános vagy kivételes jelleggel olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.

(4) A hétvégi házas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhet? el.

(5) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárm?vek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhet?k el.

Különleges terület

24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezend? építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelent?s hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett küls? hatásaitól is védelmet igényelnek) a 10-23. §-ok szerinti területekt?l eltér? területek.

(2) A különleges területek célját és használatuk fajtáját, a beépítési el?írásait minden esetben a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben meg kell határozni.

(3) A különleges területek lehetnek:

1. nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedés? kereskedelmi célú területek,

2. vásárok, kiállítások és kongresszusok területei,

3. oktatási központok területei,

4. egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdül? stb.),

5. nagykiterjedés? sportolási célú területek,

6. a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia) területek,

7. állat- és növénykertek területei,

8. a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag el?feldolgozás céljára szolgáló területek,

9. honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei,

10. hulladékkezel?k, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.),

11. épületnek min?sül? közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre,

12. temet?k területei,

13. mez?gazdasági üzemi terület,

14. egyéb, a 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett fels? határa

25. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett fels? határértékeit a következ? táblázat tartalmazza:

(2) Többszintes növényállomány telepítése esetén az (1) bekezdésben el?írt legkisebb zöldfelület mértéke az5. számú melléklet szerint csökkenthet?.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közm?terület

26. § (1) A közlekedési és közm?elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárm? várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem min?sül? telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közm?vek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak, vasutak elhelyezése céljára - más jogszabályi el?írás, illet?leg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában - legalább a következ? szélesség? építési területet kell biztosítani:

(3) A közlekedési területen elhelyezhet? a közlekedést kiszolgáló:

1. közlekedési építmények,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3. igazgatási épület,

4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

Zöldterület

27. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérr?l közvetlenül megközelíthet?nek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthet?nek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhet?:

a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihen?hely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) vendéglátó épület,

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhet?k el.

Erd?terület

28. § (1) Az erd?terület erd? céljára szolgáló terület.

(2) Az erd?terület az erd? rendeltetése szerint:

1. védelmi (védett és véd?),

2. gazdasági,

3. egészségügyi-szociális, turisztikai,

4. oktatási-kutatási

rendeltetés? lehet.

(3) A védelmi rendeltetés? erd?területen épületet elhelyezni nem lehet.

(4) A 100 000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken

1. gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetés? erd?területen 0,5%-os beépítettséggel,

2. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés? erd?területen 5%-os beépítettséggel

az erd? rendeltetésének megfelel? építmények helyezhet?k el.

Mez?gazdasági terület

29. § (1) A mez?gazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mez?gazdasági hasznosítás) építményei helyezhet?k el.

(2) A mez?gazdasági terület:

a) kertes,

b) általános

mez?gazdasági terület lehet.

(3) A mez?gazdasági területen

1. a 720 m²-t el nem ér? terület? telken építményt elhelyezni nem szabad,

2. a 720-1500 m² közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó m?velési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel els?sorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhet? el,

3. az 1500 m²-t meghaladó terület? telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhet? el.

(4) A mez?gazdasági területen lakóépület sz?l?, gyümölcsös és kert m?velési ág esetén 3000 m², egyéb m?velési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhet? el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) A mez?gazdasági területen több önálló telekb?l az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthet?ség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszer? használatára nincs korlátozó hatással, illet?leg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.

(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészít? központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthet?ségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthet?ségi mértéket nem haladhatja meg.

(8) A birtokközpont és a kiegészít? központ kialakításához el?zetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

Vízgazdálkodási terület

30. § (1) A vízgazdálkodással összefügg? területek:

1. a folyóvizek medre és parti sávja,

2. az állóvizek medre és parti sávja,

3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,

4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

5. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis),

6. a hullámterek,

7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

Természetközeli terület

30/A. § (1) A természetközeli területek:

a) mocsár,

b) nádas,

c) karsztbokorerd?,

d) sziklás terület,

e) ?sgyep.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

Különleges beépítésre nem szánt terület

30/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek:

a) egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdül? stb.),

b) nagykiterjedés? sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.),

c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek,

d) állat- és növénykertek területei,

e) temet?k területei,

f) nyersanyaglel?helyek,

g) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek,

h) egyéb, a 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszer? használatát szolgáló építmények helyezhet?k el.

(3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhet?k el.

III. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Általános el?írások

31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a m?emlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a t?z-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illet?leg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illet?leg azokat ne befolyásolják károsan.

(2) Az egyes építési övezetekben, illet?leg övezetekben a kivételesen elhelyezhet? építmények akkor helyezhet?k el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti el?írásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági el?írásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból ered? sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti el?írásoknak megfelel? beépítését, használatát.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglév? építmény, építményrész, átalakítása, b?vítése, korszer?sítése vagy használatának megváltoztatása esetén is.

(4) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé es? 15 m-es mélység? területrészén, ahol az az övezeti el?írás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhet? el.

32. § Valamennyi építési övezetben, illet?leg övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhet?k:

1. a nyomvonal jelleg? építmények és m?tárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

2. a köztárgyak,

3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló m?tárgyak,

4. a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,

5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgy?jt?k,

6. a megújuló energiaforrások m?tárgyai a külön jogszabályok keretei között.

A telek beépítésének feltételei

33. § Épület csak olyan telken helyezhet? el, amelynek

1. megközelíthet?sége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárm?vel közterületr?l vagy magánútról közvetlenül,

2. a rendeltetésszer? használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),

3. a keletkez? szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,

4. a használat során keletkez? hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illet?leg házilagos komposztálásának a lehet?sége

biztosított, valamint

5. a rendeltetésszer? használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 42. §-ban el?írtak szerint biztosítható.

Az építési telkek beépítési módjának meghatározása

34. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy

a) szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az el?írt el?-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen,

c) ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás fel?li építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen,

d) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek el?kerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen (1. ábra).

1. ábra	Közbens? telek	Saroktelek
Szabadonálló beépítés
Oldalhatáron álló beépítés
Ikres beépítés
Zártsorú beépítés

Jelölések:		Telek épület elhelyezésére szolgáló területrésze
	-------	Építési határvonalak (el?-, oldal-, hátsókerti)
	EK	el?kert
	OK	oldalkert
	HK	hátsókert

(2) A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat.

(3) Zártsorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat el?írhatja hogy az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

Az el?-, oldal- és hátsókert el?írásai

35. § (1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet el?-, oldal- és hátsókertre vonatkozó el?írásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges küls? (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az el?írt legkisebb el?-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem állhat.

(2) Az el?kert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat, szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelel? vagy 5,0 m.

(3) Az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat err?l nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelel?, ennek hiányában nem lehet kisebb:

a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolságnál,

c)

(4) A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat err?l nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelel?, ennek hiányában nem lehet kisebb:

- sem 6,0 m-nél,

- sem az épület hátsókertre néz? tényleges építménymagasságának mértékénél.

(5) A saroktelek el?- és oldalkertnek nem min?sül? részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az el?- és oldalkert el?írt legkisebb méretén belül nem lehet:

- növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,

- szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) m?tárgy,

- árnyékszék,

- kemence, húsfüstöl?,

- állatkifutó,

- trágyatároló, komposztáló, továbbá

- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

(7) A hátsókert el?írt legkisebb méretén belül - a szükséges véd?távolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény elhelyezhet?. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltér? rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

(8) A 2002. március 15. el?tt épült építmény utólagos h?szigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az el?-, oldal- és hátsókert méretét, illet?leg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelel?en módosulhat.

(9) Építési határvonalon kívülre es? épületrészt (pl. erkélyt):

a) a legalább 5,0 m-es el?kertméret,

b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett zártsorú beépítési módú épületeken a közterület fölé - a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a legalább 18 m szélességgel szabályozott út

esetében szabad létesíteni.

(10) A kiugró épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelel?, de legalább 1,0 m távolságra lehet.

Építmények közötti legkisebb távolság

36. § (1) Szomszédos telkeken a meglév? épületekt?l a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:

a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,

b) sem a (4) bekezdés szerinti t?ztávolságnál.

(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéz? olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre el?írt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.

(3) Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszer? használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé es? telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.

(4) Az A-C t?zveszélyességi osztályba tartozó és az A-B t?zveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m² összesített szintterület feletti D-E t?zveszélyességi osztályba tartozó ipari, mez?gazdasági és tároló épületek, valamint minden - a külön jogszabály szerinti - közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdül?épület esetében (a pinceszintek figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetés? és t?zveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken t?ztávolságot kell tartani, amelynek mértékét a t?zvédelmi hatóság határozza meg.

(5) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó véd?távolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

(6) Az országos közút mellett nem jelölhet? ki beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24. § (3) bekezdés 8., 10. és 13. pontja szerinti területek kivételével - az út tengelyét?l számított

a) gyorsforgalmi út esetében - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - 250-250 m széles területen,

b) f?út esetében 50-50 m széles területen.

(7) Az országos közút mellett nem sorolható egészségügyi-szociális, turisztikai erd? területbe az út tengelyét?l számított

a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület,

b) f?út esetében 50-50 m széles terület.

(8) Országos közforgalmú vasútvonal széls? vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban el?írt feltételek szerint helyezhet? el.

37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tet?felületén nyílászárót, nyílást, szell?z?t - a szell?z?kürt?, a tet?kibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.

(2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (t?zfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem t?zveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szell?z?i vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelel? nyílófelület? szell?z?ablakai nyithatók, a szell?zésre vonatkozó általános el?írások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.

(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró tet?felületén csak tároló-, tisztálkodó-, f?z?helyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m² nyíló felület? szell?z?ablaka, szell?z?nyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lév? helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szell?z?i a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Véd?területek

38. § (1) A véd?terület lehet:

1. véd?övezet (biztonsági övezet), illet?leg

2. nyomvonal jelleg? építmény esetén véd?sáv (biztonsági sáv).

(2) A véd?terület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehet?ségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok - ennek hiányában az illetékes hatóságok el?írásai - alapján kell meghatározni.

(3) Az építmények és a használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban vagy a hatóságok el?írásaiban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mérték? hatást a környezetükre.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett terhelési határértéket meghaladó környezeti hatás más megoldással (pl. megfelel? m?szaki kialakítással) nem hárítható el, a környezeti hatás el?idéz?je véd?területet köteles kialakítani.

(5) Ha valamely építményt a megengedett környezetterhelési határértékekkel szemben védeni szükséges és az m?szaki kialakítással nem oldható meg, a védelemre igényt tartó köteles véd?területet kialakítani.

(6) A környezetterhelési határérték ismeretének hiányában a szükséges legkisebb véd?távolság mértékét - az építmény kialakításának figyelembevételével - az ügyben illetékes hatóságok esetenként határozzák meg.

(7) A véd?területet (pl. véderd?t) a hatást el?idéz?, illet?leg a védelmet igényl? - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani.

(8) Új vagy újra megnyitott temet?, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított véd?területet kell kialakítani. E követelményt m?köd? temet?, temetkezési emlékhely b?vítési területére is alkalmazni kell.

Építmény elhelyezése közterületen

39. § (1) Közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat alapján, valamint a 35. § (8) bekezdése és (9) bekezdése b) pontja, továbbá a 40. § el?írásai szerint lehet.

(2) A járdán építmény, köztárgy, berendezés csak abban az esetben állhat, ha

a) az a járda el?írt legkisebb hasznos szélességét (gyalogossáv) - más hatósági el?írás hiányában 0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m - nem csökkenti,

b) a rendeltetésszer? használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,

c) a járm?vezet?k kilátását nem gátolja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,

d) a közm?vek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza (2. ábra).

2. ábra

(3) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az el?írt szélesség? gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthet?. A kijelölt gyalogos-átkel?helyekt?l a forgalom haladási irányával ellenkez? irányban, továbbá a gyalogos-átkel?hely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

40. § (1) Az építési telek közterület vagy magánút fel?li határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illet?leg a magánút területébe csak a következ?k szerint nyúlhat be (2. ábra):

a) a csatlakozó terepszintt?l mért 2,50 m magasságig

- a határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (pl. el?lépcs?, kirakat, levélgy?jt?szekrény, ablakrács, reklámhordozó, világítótest, falra kihajtva rögzített nyílószárny), amely a közleked?k által könnyen észlelhet? és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, továbbá, ha az 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra es? vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környez? járófelület felületképzését?l, lábbal tapinthatóan, jelent?sen eltér? burkolatú jelz?sávval körül van véve,

- a közterületi járda gyalogossávjába csak id?nként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárm?tároló ajtaja stb.),

b) a terepszintt?l mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmen?en legfeljebb a közúti ?rszelvényig terjed?en és csak könnyen elmozdítható elem (pl. napellenz? ponyva, ponyvael?tet?), ha az rövid id? alatt le- és felszerelhet? és feler?sítése fokozottan biztonságos,

c) a terepszintt?l mért 3,0 m és a közúti ?rszelvény-magasság (4,70 m) között - egyéb hatósági el?írás hiányában - az ?rszelvény szélét?l legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész (kiugrás).

(2) Közúttal határos, azzal összefügg? építményrészen reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés - kivéve a közlekedés biztonságát el?segít? közérdek? tájékoztatást tartalmazó berendezést - csak jogszabályban el?írt feltételek megléte esetén helyezhet? el.

(3) Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,50 m-en túl csak a helyi építési szabályzat szerint nyúlhat be (2. ábra).

(4) A közterület felett vagy alatt építmény, építményrész a közterület tulajdonosának, kezel?jének hozzájárulásával helyezhet? el, ha az a közterület, illet?leg annak két oldalán fekv? építmények rendeltetésszer? használatát nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti.

(5) A közm?vekhez tartozó vagy más közérdek? tárgyakat, valamint a reklámhordozókat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok a településképhez illeszkedjenek, a telkek és az építmények rendeltetésszer? használatát és megközelítését ne akadályozzák, továbbá azok állagát ne rontsák.

(6) A telek helyrajzi számát, illet?leg az épület házszámát a közterületr?l, illet?leg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni az err?l szóló helyi önkormányzati rendelet szerint.

(7) A telektömbök sarkain utcanévtáblákat kell elhelyezni.

Építmények megközelítése

41. § (1) Az építményeknek a rendeltetésüknek megfelel? módon megközelíthet?knek kell lenniük.

(2) Kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthet? módon kell kialakítani a közhasználatú építményeket.

(3) Amennyiben a megközelítés biztosítására lejt?, rámpa is készül, úgy azt oly módon kell kialakítani, hogy az elérend? szinten legalább 1,5x1,5 m-es vízszintes, szabad terület legyen.

Járm?vek elhelyezése

42. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszer? használatához - a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában - legalább a (2) és a (4) bekezdésben el?írt mennyiség? és fajtájú gépjárm? elhelyezési lehet?ségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. Meglév? építmények b?vítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a b?vítésb?l, az átalakításból, illet?leg az új rendeltetésb?l ered? többlet gépjárm? elhelyezésér?l kell gondoskodni, a meglév?k megtartása mellett.

(2) Az egyes telkekhez és építményekhez a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdés szerint számított minden megkezdett 50 db várakozóhelyb?l legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekb?l legfeljebb négy helyezhet? közvetlenül egymás mellé.

(4) Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni - a (2) bekezdésben el?írtakon túlmen?en -

a) minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illet?leg fér?helyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell [pl. szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (színház, múzeum, cirkusz, szabadid?központ, állatkert, arborétum stb.), kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb.), emlékhely stb.];

b) hajóállomásokhoz a következ?k szerint

ba) 30 000 f? lakosig 1 db,

bb) 30 000-100 000 f? lakosig 2 db,

bc) 100 000 f? lakos fölött 4 db.

Az ilyen építmények f?bejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbuszból történ? biztonságos ki- és beszállás lehet?ségét.

(5) A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetés? építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.

(6) A telken a gépjárm?tárolókat - a 103. § el?írásai szerint - els?dlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani.

(7) A 10 gépjárm?nél nagyobb befogadóképesség? felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növel?, környezett?r?, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(8) Áru-rakodóhelyr?l kell gondoskodni minden olyan építmény részére, amelybe rendszeres áruszállítás történik. A rakodóhelyek nagyságát, számát és helyét a szállító járm? igénye szerint, továbbá úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszer? használatát ne akadályozza.

(9) Felszíni gépjárm?-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló

a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához - a saját tulajdonú gépjárm? kivételével - 5,0 m-nél,

b) nevelési-oktatási, gyógykezelés, regenerálódás célját szolgáló helyiségek nyílászáróihoz - 20 gépjárm?nél nagyobb befogadóképesség esetén - 10,0 m-nél

közelebb nem lehet.

(10) A (2) bekezdés szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettségt?l a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet - a 4. számú melléklet 1. pontja alattiak esetében legfeljebb +50%-os, a többi pont alattiak esetében legfeljebb + 50%-os eltéréssel - eltér? értékeket is megállapíthat. A közlekedési vizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságaira, a tömegközlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére.

(11) Ha a település adottságai lehet?vé vagy szükségessé teszik, a települési önkormányzat a település egész vagy rész területén - a helyi parkolási rendeletben szabályozva - a (2) bekezdés szerinti gépjárm?-várakozóhelyek (parkolók) kialakítását a legfeljebb 500 m-en belüli parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illet?leg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával az út kezel?jének hozzájárulásával megengedheti. Ilyen esetekben a várakozóhelyek (parkolók) megépítése, továbbá azok használata és fenntartása a parkolási rendeletben rögzített feltételekhez köthet?k.

A feltételek ellenértékeként a várakozóhelyek (parkolók) kiépítését, illet?leg a meglév?k használhatóságát és fenntartását:

- parkolóház esetében legkés?bb öt éven belül,

- közlekedési területen megvalósuló várakozóhelyek (parkolók) esetében legkés?bb egy éven belül

biztosítani kell.

(12) A települési önkormányzatnak - az építményekhez biztosított gépjárm? elhelyezésen túlmen?en - biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéb?l származó forgalom ellátását szolgáló személygépjárm? és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelel?en, egyedi méretezés szerint.

(13) A települési önkormányzatnak - különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében - biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehet?ségét a helyi sajátosságoknak megfelel?en, egyedi méretezés szerint.

Lakókocsi és üdül?sátor elhelyezése

43. § (1) A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit és üdül?sátrat csak helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településrészen és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehet?ség biztosított, továbbá, ha a telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telkek és építmények rendeltetésszer? használatát nem akadályozza.

(2) A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illet?leg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárm?vet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület - 40 m²/egység számításbavételével - a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%-át.

Kerítés

44. § (1) A telek határvonalain - eltér? jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthet?.

(2)

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ett?l eltér?en is megállapodhatnak.

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztet? megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés bels? oldalán szabad alkalmazni.

(6) A telek határvonalain létesíthet? kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthet?. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhet?, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.

(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezel?je, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltér? jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ett?l az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).

3. ábra

(8) Két út között fekv? telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelel?en, illet?leg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felez?pontjainál - meg volna osztva (3. ábra).

(9) Oldalhatáron álló beépítés? területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezel?, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelel?en - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ett?l eltér?en is meghatározhatja.

(10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekv? mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít (3. ábra).

(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.

(12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyez? irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezel?jét, használóját) terheli (3. ábra).

(13) Üdül?területen - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - csak nem tömör kerítés vagy él?sövény létesíthet?.

(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy él?sövénnyel szabad elválasztani.

(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

(16) A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezel?jének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az ?rzést biztosító építmény, illetve a kerítésre ?rzést biztosító jelz?rendszer eleme elhelyezhet?. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól - a külön használatú telekrész használatához szükséges m?szaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett - el lehet térni.

Terepkialakítás

45. § (1) Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszer? építmény-, illetve telekhasználat m?szaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat el?írása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.

(2) A terepkialakításhoz támfal, rézs? létesíthet?.

(3) A helyi építési szabályzat településrendezési vagy biztonsági okokból lejt?s terepen a telek határain támfal építését rendelheti el. Ilyen esetben a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja.

(4) A telek határán álló támfal építésének kötelezettsége az érintett telkek tulajdonosait (kezel?it, használóit) a tulajdoni hányaduk és az érdekeltségük arányában együttesen terheli.

(5) Ha a telken rézs? létesítése szükséges, az (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelel?en alkalmazni.

ÉPÍTMÉNYEK KÖZM?ELLÁTÁSA

Vízellátás

46. § (1) Ha az építmény rendeltetésszer? használatához ivóvíz szükséges és nincs közm?ves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehet? az is, ha a telken ivóvíz min?ség? vizet szolgáltató kút van vagy a telekt?l gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, egyéb módon biztosított.

(2) Közterületen elhelyezhet? építmény (pl. árusító-, szolgáltatópavilon) esetén - ha annak rendeltetésszer? használatához a személyi szükségleteken kívül víz nem szükséges - megengedhet?, hogy ivóvíz vételére gyalogúton mérve 150 m-en belül másutt legyen biztosított lehet?ség.

(3) Az ivóvíz beköt?vezetéket az arra vonatkozó szakmai el?írások szerint kell megvalósítani.

Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés

47. § (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke el?tt közm?ves szennyvízelvezet? (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.

(3) Amennyiben nincs közm?ves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszer? és szakszer? közm?pótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

(4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellen?rzött elszállítással) csak végs? megoldásként alkalmazható.

(5) Szennyvíz csak zártszelvény? csatornában vezethet?. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz - a vonatkozó hatósági el?írások megtartásával - nyílt árokban is vezethet?.

(6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.

(7) A beköt? csatornavezetéket a vonatkozó szakmai el?írások szerint kell megvalósítani.

(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszer? használatot ne akadályozza.

(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszer? használatát nem veszélyezteti.

(10) A telekr?l csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezet? árokba csak zártszelvény? vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezet? árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéb?l - a telkekr?l - csapadékvíz bevezetése csak az út kezel?jének hozzájárulásával történhet.

Egyéb közm?vesítés, hírközlés

48. § Az egyéb közm?vesítést (villamos energia, gáz, távh? stb.) és a hírközlést (távközlés, m?sorszórás) a vonatkozó szakmai el?írások szerint kell megvalósítani.

Hulladékelhelyezés

49. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben erre a célra kijelölt területen szabad elhelyezni.

(2) Veszélyes, radioaktív hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint szabad elhelyezni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló építményt hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízvédelmi, vízbázisvédelmi, sérülékeny földtani adottságú, valamint vízjárásos (mély fekvés?) területeken elhelyezni nem szabad.

IV. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI EL?ÍRÁSAI

ÁLTALÁNOS EL?ÍRÁSOK

50. § (1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok el?írásainak megfelel?en. A rendeltetési célnak megfelel? építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmen?en építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelel?en, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az

a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszer? és biztonságos használhatóságát,

b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környez? beépítés adottságaihoz,

c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,

d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,

e) tegye lehet?vé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,

f) építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tet?zete és azok kialakítása tegye lehet?vé a településkép és a környezet el?nyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,

g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

(3) Az építmények és részei megvalósítása során

a) az állékonyságra és a szilárdságra,

b) a t?zbiztonságra,

c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre,

d) a használati biztonságra,

e) a zaj és rezgés elleni védelemre,

f) az energiatakarékosságra és a h?védelemre,

g) az élet- és vagyonvédelemre

vonatkozó nemzeti szabványok el?írásainak megfelel?, illet?leg azokkal legalább egyenérték? megoldást kell alkalmazni.

(4) Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.

(5) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok

a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelel?en az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek,

b) a várható hatások (nedvesség, szél, leveg?szennyez?dés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, h? stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszer? használatához szükséges mérték? védelmet nyújtsanak,

c) a várható mérték? terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, h?, t?z, robbanás, korróziós és biológiai] az el?írt mértékben ellenálljanak, illet?leg azoknak megfeleljenek,

d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhet?k legyenek.

Állékonyság, mechanikai szilárdság

51. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a rendeltetésszer? használat során várhatóan fellép? terhek, hatások ne vezethessenek

a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához,

b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mérték? deformációjához,

c) az építmény teherhordó szerkezetének jelent?s deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához.

(2) Az építményt és szerkezeteit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a rendeltetésszer? használat során el?álló hatások következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott h?mozgás vagy páralecsapódás, korrózió stb.), sem környezetében vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb.) ne következzék be.

(3) Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a polgári védelem jogszabályban el?írt követelményeinek.

(4) Építési, bontási tevékenységgel már meglév? építmények, építményrészek állékonyságát veszélyeztetni nem szabad.

T?zbiztonság

52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkez? t?z esetén

a) állékonyságuk az el?írt ideig fennmaradjon,

b) a t?z és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgez? elemet ne tartalmazzon,

c) a t?z a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehet?leg ne terjedhessen tovább,

d) az építményben lév?k az építményt az el?írt id?n belül elhagyhassák vagy kimentésük lehet?sége m?szakilag biztosított legyen,

e) a ment?egységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.

Higiénia, egészség- és környezetvédelem

53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszer? használók egészségét ne veszélyeztesse

a) mérgez? gázok keletkezése és kibocsátása,

b) légnem?, folyékony vagy szilárd légszennyez? és más veszélyes anyagok keletkezése,

c) veszélyes sugárzás,

d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,

e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,

f) elektrosztatikus feltölt?dés,

g) vegyi és korróziós hatás,

h) biológiai kártev?k megtelepedése, elszaporodása,

i) káros mérték? zaj és rezgés.

(2) Az építmények megvalósítása során biztosítani kell

a) a helyiségek rendeltetésének megfelel? szell?zési, f?tési, természetes és mesterséges megvilágítási lehet?séget,

b) a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét,

c) megfelel? mennyiség? és min?ség? használati és ivóvizet,

d) a használat során keletkez? szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehet?ségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehet?ségét,

e) az el?írt mérték? földelést és villámvédelmet,

f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehet?ségét,

g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszer? használati lehet?ségét.

(3) Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad.

(4) Az építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az az életet, az egészséget ne veszélyeztesse.

(5) Faanyagot a beépítési helyének megfelel?, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenérték? védelmet biztosító el?írásoknak megfelel? gombamentesít?, illet?leg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.

(6) Az építményt és részeit úgy kell megvalósítani, hogy a természetes vagy mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelel? védelmet nyújtsanak. Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.

Használati biztonság

54. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszer? használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például

a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),

b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelel? világítás miatt),

c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),

d) fejsérülést (pl. nem megfelel? szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),

e) ütközést (pl. nem megfelel? megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröz?dés miatt, vagy építményen belüli járm?mozgásból),

f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülett?l, folyadéktól, g?zt?l),

g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából),

h) robbanást (pl. energiahordozó, h?termel? vezeték, berendezés hibája miatt),

i) elakadást, beszorulást (pl. sz?kös méret? terek vagy nyílások miatt).

(2) Az építményt és részeit, továbbá a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hirdet?berendezést úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a fényhatás

a) az építmények és a helyiségek rendeltetésszer? használatát ne akadályozza,

b) a környezet rendeltetésszer? használatát (pl. tükrözéssel) ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

Zaj- és rezgésvédelem

55. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéb?l ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az el?írt mértékben ellenálljon, illet?leg azt meghatározott mértékig csillapítsa.

(2) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszer? használatuk során keletkez? zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és küls? környezetének rendeltetésszer? használatát ne akadályozza, az el?írt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok el?írásainak.

Energiatakarékosság és h?védelem

56. § (1) Az építményt és részeit, úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési anyagot, az épületszerkezetet és a beépített berendezést megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszer? használathoz szükséges energiafelhasználás a lehet? legkisebb legyen.

(2) Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései - az energetikai, a h?technikai el?írásoknak megfelel?en - együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelel?, el?írt légállapot biztosítására.

Építmények egyes hatások elleni védelme

57. § (1) Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot és a rendeltetésszer? használatot veszélyeztet? vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben.

(2) A talaj irányából ható nedvességhatások ellen vízhatlan szigeteléssel kell megvédeni a huzamos tartózkodásra, az értékek és m?kincsek tárolására szolgáló helyiségeket, továbbá minden olyan helyiséget, amelynek rendeltetése ezt szükségessé teszi, valamint minden olyan épületszerkezetet, amely nedvesség hatására jelent?s szilárdságcsökkenést vagy egyéb károsodást szenvedhet.

(3) A csatlakozó terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet az épülett?l elvezesse.

(4) Az építmény villámcsapás, elektrosztatikus feltölt?dés, kóboráram elleni védelmér?l a rendeltetésének megfelel?en gondoskodni kell.

(5) Az építmény környezetére károsan ható aktív védelem nem alkalmazható.

ÉPÜLETSZERKEZETEK

Alapok, lábazatok

58. § (1) Az építmények és az önálló alapozást igényl? berendezések alapjait, továbbá a terepszint alatti szerkezeteket szilárd, víznek ellenálló anyagból, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy azok a rákerül? terheket biztonsággal adják át az építmény alatti talaj teherbíró rétegére és a fagy károsító hatásának ellenálljanak. A várható építménysüllyedés, talajmozgás az építményben káros hatást, az építmény és más építmények között káros kölcsönhatást (pl. talajmozgást, talajvízszint-emelkedést) nem eredményezhet.

(2) Az építmény fagyhatásnak kitett teherátadó alapozási szerkezeteinek alsó síkja - a fagy károsító hatásának más módon történ? elhárítása hiányában - legalább a mértékadó fagyhatáron legyen. A mértékadó fagyhatár általában 0,80 m, iszap és finomhomok talajokban, továbbá a tengerszint felett 500 m-nél magasabb területen 1,0 m.

(3) Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni, vagy fagyálló burkolattal kell ellátni.

Tartószerkezetek

59. § (1) Az építmények tartószerkezeteit a vonatkozó el?írások alapján úgy kell méretezni, hogy feleljenek meg a rendeltetési céljuk szerinti terheléseknek és az állékonyság követelményeinek.

(2) Az építmény rendeltetésszer? használatából ered? különleges hatások (fokozott nedvesség, jelent?s h?mérséklet-változások, különösen magas vagy alacsony h?mérséklet stb.) nem okozhatnak élettartam, teherhordó képesség, hang- vagy h?szigetel? képesség csökkenést el?idéz? változást a tartószerkezetekben.

(3) Faanyagú tartószerkezeten, annak légzését gátló bevonat, burkolat nem alkalmazható.

Tet?k

60. § (1) A tet? az építmény rendeltetésének megfelel? mértékben álljon ellen az id?járás (szél, csapadék, napsugárzás), a vegyi és mechanikai (pl. ellen?rzési, tisztítási) hatásoknak és a csapadékot a felületér?l a tervezett irányba vezesse le.

(2) A 25-75? közötti hajlásszög? tet?t hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos. A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tet?t egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani.

(3) A tet?re való kijutás lehet?ségét biztosítani kell.

Padlók

61. § (1) Az építmények helyiségeit, tereit a rendeltetésüknek és a vonatkozó (pl. balesetvédelmi, munkavédelmi) követelményeknek is megfelel? padlóval kell megvalósítani.

(2) A járófelületen alkalmazott rács (pl. taposórács, lépcs?fok) legfeljebb 20x20 mm osztású lehet. Menekülési útvonalon csak a t?zvédelmi hatóság hozzájárulása esetén alkalmazható rács.

(3) Akadálymentes közlekedés céljára az építmények bels? közleked?it és tereit összefügg? csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni, a vakok és a gyengénlátók számára eligazodást segít? kitapintható padlóburkolatot és optikai vezet? sávot is kell tervezni és létesíteni.

(4) Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglév? közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejt?s kialakítással kell ellátni.

Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok

62. § (1) A nyílások, nyílászárók, üvegfalak feleljenek meg az építmény, a helyiség rendeltetési céljának, a t?z-, a h?-, a zaj-, a használati és a még vonatkozó biztonsági követelményeknek.

(2) A nyílászárók a padlószintr?l könnyen és veszélymentesen kezelhet?k legyenek. Ha az üvegfal felületei padlószintr?l nem tisztíthatók, a tisztításhoz szükséges szerkezeti megoldásról az építmény megvalósításával egyidej?leg kell gondoskodni.

(3) Az ablakok, továbbá a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség ajtószárnyai nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthet?k legyenek.

(4) Építményben gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél, önálló rendeltetési egységek és lakásban a nappali tartózkodásra is szolgáló szobák ajtajának szabad mérete 0,85/1,95 m-nél kisebb nem lehet. A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség falnyílásának, ajtajának szabad mérete az (5) bekezdésben foglaltak kivételével legalább 0,75/1,95 m legyen.

(5) Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad falnyílás és ajtó 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.

(6) Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet fel?li részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt fel?li oldalán a burkolt falfelülett?l való távolság legalább 10 cm legyen.

(7) Az akadálymentes használathoz megfelel?, az ül? helyzetb?l is kilátást biztosító mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m. A kiesés elleni védelemr?l gondoskodni kell.

(8) Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a t?zvédelmi el?írásoknak megfelel?en kell kialakítani.

(9) A 0-18 éves gyermekek, tanulók részére szolgáló helyiségekben, terekben nem alkalmazható kiesést, sérülést gátló szerkezet nélküli forgó- és billen?ablak, mélyen üvegezett ajtó és üvegfal.

(10) Akadálymentes használatra könnyen kezelhet?, nagy er?kifejtést nem igényl? nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva.

(11) A nagy üvegfelületek, üvegajtók olyan vastagságúak és szerkezet?ek legyenek, amelyek biztonságot nyújtanak minden építményhasználó számára. A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00-1,50 m magas sávban érzékelhet? jelöléssel kell ellátni.

Szintkülönbség-áthidalók általános el?írásai

63. § (1) Az építmények szintkülönbségeit a biztonságos gyalogos közlekedés és az építmény el?írt id?n belüli kiürítésének lehet?vé tétele céljára lépcs?vel és/vagy lejt?vel kell áthidalni. Id?szakos használat (pl. üzemi ellen?rzés) céljára hágcsó és rögzített létra létesíthet?.

(2) Akadálymentes használhatósághoz az építmények és bejárataik szintkülönbségeinek áthidalása érdekében a lépcs? mellett akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról (lejt?, felvonó, emel?lap stb.) is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés a rendeltetésszer? használatot ne akadályozza.

(3) A szintkülönbség-áthidalók járófelületeit csúszásgátló módon kell kialakítani.

Lépcs?k

64. § (1) A lépcs? (lépcs?karok és lépcs?pihen?k együttese) járóvonalán, egy lépcs?karon belül csak azonos lépcs?fok-méret lehet. Kivétel lehet az id?szakos használatú építményszintekre (pinceszintre, tet?térre) vezet? lépcs?kar.

(2) A lépcs? járóvonala, a lépcs?kar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.

(3) A változó belép?szélesség? lépcs?fok kisebbik belép?szélessége a lépcs?kar el?írt legkisebb szélességén belül legalább 13 cm legyen. Kivétel lehet a 65. § (3) bekezdésében említett lépcs?.

(4) A lépcs?kar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdül?egységen belüli lépcs?. Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belép? szélesség? fokokat tartalmazó egyenes lépcs?kart kell alkalmazni, és a lépcs?kar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.

(5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán - a járda és az el?lépcs? kivételével - a lépcs? könnyen észlelhet? figyelmeztetés hiányában három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat.

(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcs? szabad karszélességét a lépcs? által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidej?ségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó el?írások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb

a) id?szakos használatú lépcs? esetén 0,6 m-nél,

b) egy lakáson vagy üdül?egységen belüli lépcs? esetén 0,80 m-nél,

c) tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél,

d) egyéb építményekben 1,10 m-nél,

e) akadálymentes használathoz 1,20 m-nél.

(7) A lépcs?kar és a lépcs?pihen? feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcs?kar feletti szabad belmagasságot a lépcs? járóvonalán, a lépcs?fokok élére illesztett érint? vonaltól függ?legesen kell mérni.

(8) Egy lakáson vagy üdül?egységen belül, továbbá az id?szakos használatú építményszintre vezet? lépcs? feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 1,90 m lehet.

Lépcs?fokok

65. § (1) A lépcs?fok méreteit a "2 m+sz = 60-64 cm" összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belép?szélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].

(2) A lépcs?fok magassága (m)

a) általános esetben 17 cm-nél,

b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet.

(3) A lakáson vagy üdül?egységen belüli, továbbá az id?szakos használatú építményszint (pl. tet?tér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcs? fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.

(4) Akadálymentes közlekedéshez a lépcs?fokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az els? és az utolsó lépcs?fokot eltér? színnel vagy jelöl?csíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcs? esetében minden fokot felt?n? módon jelezni kell.

Lejt?k

66. § (1) A lejt? lejtésének mértéke

a) a gyalogos közlekedés útvonalán legfeljebb 8%-os,

b) a rendszeres kézier?s teherszállítás útvonalán legfeljebb 10%-os

lehet.

(2) Akadálymentes közlekedéshez:

a) a lejt?k egyenes karúak legyenek,

b) a legfeljebb 2 cm-es szintkülönbség elfogadható,

c) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtés? rámpa is alkalmazható,

d) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtés? rámpát kell alkalmazni,

e) egy lejt?karral legfeljebb 0,45 m szintkülönbség hidalható át,

f) a lejt?kar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmér?j? szabad terület biztosítandó,

g) a többkarú lejt?k áttekinthet?séget biztosító mellvéddel alakítandók ki,

h) a lejt?höz két fogódzkodó korlátot kell biztosítani, a járófelülett?l mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, az 1,50 m-nél szélesebb lejt?knél mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihen?k mentén megszakítás nélkül továbbvezetni,

i) a szabadtéri lejt?t csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelel? csúszásgátló bordázattal kell kialakítani,

j) többkarú lejt? legfeljebb 1,80 m magasságkülönbség áthidalására létesíthet?.

Lépcs?pihen?k, lejt?pihen?k

67. § (1) A ki?rítés céljára figyelembe vett lépcs? pihen?jének kisebbik alaprajzi szabad mérete - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a lépcs?kar szabad szélességénél kevesebb nem lehet. Ezt a szabad méretet más rendeltetés (pl. keresztez? közlekedés) nem zavarhatja, illet?leg benyíló nyílószárny, beálló berendezés nem csökkentheti.

(2) Egyenes tengely? lépcs? közbens? pihen?je a járóvonalon mérve legalább 0,60 m hosszú legyen.

(3) Akadálymentes közlekedéshez

a) a lejt?karok hosszában legfeljebb 9,0 m vízszintes hossz után pihen?t kell beiktatni, amelynek hossza legalább 1,5 m legyen,

b) ha a lejt? járóvonala törtvonalú, akkor a töréspontoknál legalább 1,5x1,5 m szabad terület biztosítandó a kerekesszék fordulásához,

c) több karú lejt?k esetében legalább minden második kar utáni pihen?n legalább két kerekesszék találkozásához szükséges szabad hely biztosítandó.

Korlát, mellvédfal

68. § (1) Az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetület? gyalogos közlekedés céljára szolgáló lépcs?t, rámpát, lejt?t fogódzkodóval kell megvalósítani. Azt a lépcs?t, rámpát, lejt?t, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél

a) 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzókon felül megfelel? méret? lecsúszás elleni véd?peremmel,

b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal

kell megvalósítani.

(2) A lépcs?kar legalább egyik - a 2,0 m-nél szélesebb lépcs?kar mindkét - oldalát fogódzásra alkalmas módon kell megvalósítani. A lépcs? és a lejt?kar kezdetén és a végén a kapaszkodók 0,30 m-rel nyúljanak túl. A kapaszkodó 4,5-5 cm átmér?j?, kör keresztmetszet? markolattal rendelkezzen. A markolat faltól való távolsága 4,5 cm legyen. A korlát markolatán a kéz legyen végigcsúsztatható és a környezethez képest színe kontrasztos legyen.

(3) Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 0,95 m magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthet?, ha a korlát vagy a mellvédfal fels? vízszintes lezárása (pl. könyökl?je) legalább 0,30 m széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet. A korlát és a mellvéd magasságát - ha ezáltal balesetveszély nem keletkezik - jogszabály meghatározott esetre vonatkozóan, eltér?en is meghatározhatja.

(4) A nevelési-oktatási építmények közterületi kijáratai el?tt a járda és az úttest elválasztására korlátot vagy annak megfelel? építményt kell létesíteni.

Szell?z?k

69. § (1) A légcsere (a friss leveg? be-, illet?leg az elhasznált, vagy szennyezett leveg? kivezetése) céljára szolgáló szerkezeteket és részeit a t?zvédelem követelményeinek megfelel? anyagból, a rendeltetésének megfelel?en kell tervezni (méretezni) és megvalósítani.

(2) A gravitációs szell?zés céljára - a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmen?en - légakna, légudvar, szell?z?kürt?, szell?z?csatorna, illet?leg homlokzati szell?z?rács létesíthet?.

Légakna

70. § (1) Légakna középmagas és magasépületben nem létesíthet?.

(2) A légakna alapterülete legalább 0,96 m², alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szell?zés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthet?.

(3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m² szabad keresztmetszeten át folyamatos küls? frissleveg? bevezetésér?l kell gondoskodni.

(4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehet?ségér?l gondoskodni kell.

(5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell.

(6) Légaknába nem szell?ztethet?

a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség,

b) b?zös, g?zös üzem? helyiség.

(7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szell?ztethet?, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szell?zésére szolgál.

(8) Légaknában klímaberendezés, h?cserél? (h?t?, f?t?) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezet?, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást kelt? berendezés, szerelvény nem helyezhet? el.

(9) Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznem? anyag nem vezethet? be.

Légudvar

71. § (1) A légudvar alapterülete legalább 16,0 m², legkisebb alaprajzi szabad mérete legalább 3,0 m legyen.

(2) A légudvar induló szintjén legalább 0,50 m² szabad keresztmetszeten át folyamatos küls? frissleveg? bevezetésr?l kell gondoskodni.

(3) Légudvarba nem szell?ztethet? b?zös, g?zös üzem? helyiség, nem helyezhet? el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást kelt? berendezés vagy annak tartozéka.

(4) Légudvarban - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - gázüzem? lakásf?t? és vízmelegít? készülék homlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható.

(5) Az 50 m²-nél nagyobb szabad légtér keresztmetszet? légudvarba a 80. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén 6 kW-nál nem nagyobb h?teljesítmény? helyiségf?t? gázfogyasztó készülék égésterméke kivezethet?.

Gravitációs szell?z?kürt?

72. § (1) A helyiségek használt leveg?jének a tet? fölé, a szabadba történ? kivezetése céljára egyedi üzem? vagy mellékcsatornás gy?jt?szell?z? létesíthet?. E célra a tartalékf?tés kéménykürt?je nem vehet? igénybe.

(2) Egy szell?z?kürt?be, illet?leg a mellékcsatornás gy?jt?szell?z? egy mellékkürt?jébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten lév? és legfeljebb két közel azonos légszennyezettség? (pl. tisztálkodó és WC, vagy f?z?- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezet?je köthet? be.

(3) A szell?z?kürt?t általában függ?legesen kell vezetni. A szell?z?kürt? elhúzásainak vízszintes vetületi összege legfeljebb 2,0 m lehet.

(4) A kürt?-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.

(5) A szell?z?kürt? kitorkollásának magasságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni.

(6) Szell?z?kürt?t a kéménykürt?t?l legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenérték? t?zállósági határérték? és légtömörség? szerkezettel kell elválasztani.

(7) A szell?z?kürt? vagy a gy?jt?szell?z? egy mellékkürt?jének szabad keresztmetszete - a legfels? bekötés felett legalább 2,0 m-es függ?leges kürt?magasság vagy legalább ezzel egyenérték? huzatnövel? szerkezet alkalmazásával - legalább a következ? legyen:

Ha a helyiség légtérfogata a 20 m³-t meghaladja, akkor kizárólag gravitációs szell?z?kürt?vel nem szell?ztethet?.

Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szell?z?csatorna

73. § (1) Szell?z?csatorna csak egy, legfeljebb 10,0 m³ légtérfogatú helyiség szell?ztetésére szolgálhat és csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethet?, amelynek a szell?ztetésére szolgál.

(2) A szell?z?csatorna vízszintes vetületi hossza - a határoló falszerkezetek vastagsági méretével együtt - legfeljebb 2,0 m lehet.

(3) A szell?z?csatorna legkisebb szabad keresztmetszete

a) 5 m³ helyiség-légtérfogatig legalább 200 cm²,

b) 10 m³ helyiség-légtérfogatig legalább 400 cm²

legyen.

(4) A szell?z?csatorna mindkét végét - az el?írt keresztmetszeti felületet nem sz?kít? - ráccsal, rovarhálóval vagy egyéb szerkezettel kell határolni.

(5) A légakna, légudvar küls? frissleveg? bevezetésére szolgáló szell?z?csatornája 2 m-nél hosszabb is lehet és az épület kapualján vagy alagsori, pinceszinti helyiségek légterén is átvezethet?.

Égéstermék-elvezet?k

74. § (1) A tüzel?-, energiatermel? berendezések gáznem? égéstermékét - a 80. §-ban foglaltak kivételével - a tet? fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezet?t (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó el?írások, továbbá a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az építmény, önálló rendeltetési egység égéstermék-elvezet?it olyan számban, helyzetben és úgy kell megvalósítani, hogy a rendeltetésszer? használathoz szükséges összes tüzel?berendezést szabályszer?en lehessen azokra rácsatlakoztatni.

(3) Tüzel?berendezés építményben csak a hozzá tartozó, vagy a hozzá alkalmas (a tüzel? berendezés égéstermékének elvezetéséhez szükséges, el?írt követelményeknek megfelel?) égéstermék-elvezet?vel együtt alkalmazható.

(4) Az égéstermék-elvezet?t úgy kell megvalósítani, hogy az feleljen meg a rácsatlakozó tüzel?berendezéshez és az égéstermékéhez tartozó, el?írt követelményeknek és az égésterméket biztonságosan és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a szabadba.

(5) Tüzel?berendezés csak olyan égéstermék-elvezet?re csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezet? és a tüzel?berendezés is megfelel a szabályos, biztonságos m?ködéséhez megállapított, el?írt (engedélyezett) követelményeknek.

(6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a leveg?t a megengedett mértéken felül ne szennyezze.

(7) Az égéstermék-elvezet? biztonságosan ellen?rizhet? és tisztítható legyen.

(8) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.

(9) Gy?jt?kémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthet?.

BEÉPÍTETT VEZETÉKHÁLÓZATOK, BERENDEZÉSEK

75. § (1) A vezetékhálózatokat, az épületgépészeti és egyéb berendezéseket az építmény rendeltetésének megfelel?en úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok komplex módon elégítsék ki a velük szemben támasztott m?szaki, rendeltetési, élet-, egészség-, környezetvédelmi, biztonsági és balesetvédelmi, továbbá m?emlékvédelmi követelményeket.

(2) A vezetékek és berendezések korrózió-, zaj- és rezgéselleni, h?- és érintésvédelmér?l gondoskodni kell.

(3) A vezetékeket olyan helyen kell vezetni, a berendezési tárgyakat elhelyezni és mindezeket olyan módon kell szerelni, hogy veszélyhelyzet ne keletkezzék, az esetleges meghibásodás az építmény és részei állékonyságát, továbbá a szomszédos helyiségek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszer? használatát ne veszélyeztesse, a védelem alatt álló építészeti, képz?- és iparm?vészeti értékeket ne károsítsa.

(4) Akadálymentes használhatóság céljából a helyiség berendezéseit (kapcsolókat, a jelz? és m?ködtet? berendezéseket, telefonokat stb.) a padlószintt?l számított 0,90-1,10 m közötti magasságban kell elhelyezni.

Vízvezeték

76. § (1) Az építménybe úgy kell becsatlakozni, hogy a víz- és a szennyvízvezeték között - véd?cs? hiányában - legalább 1,0 m-es vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell bevezetni.

(2) Vízvezetéket nem szabad vezetni

a) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, f?kapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában,

b) olyan helyiségben, amelynek bels? h?mérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl. h?t?kamrában),

c) önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol (pl. lakáselválasztó falban, ahol az lakószobával határos),

d) védelem alatt álló, képz?- és iparm?vészeti érték? kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek feletti helyiségekben, ezek határoló szerkezeteiben (falában, födémében, padozatában).

Szenny- és csapadékvíz csatornavezetéke

77. § (1) Az építmény csatornahálózatát úgy kell megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezzék. A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló legyen.

(2) Épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét egyesíteni nem szabad, kivéve az utcai telekhatáron álló épületet, amelyben a csatornavezetékek közvetlenül az épületb?l történ? kivezetés el?tt egyesíthet?k, ha a közcsatorna egyesített rendszer?.

(3) Az építmények alapfalaiba cs?vezetéki kapcsolásokat, idomokat beépíteni tilos.

(4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, cs?kapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:

a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelel? hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban),

b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, f?kapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá

c) ejt?vezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illet?leg h?- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a t?zfalat is.

(5) Egészségügyi intézmény gyógyító és betegellátó helyisége, valamint élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lév? födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezethet?, az egy lakáson vagy üdül?egységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülhet? el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt és lefolyást biztosító módon (pl. szerel?szintben, padlócsatornában, véd?cs?ben) vagy a födém felett vezethet?. Függ?leges irányban csatornavezeték átvezethet?, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható cs?kapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.

H?ellátó vezetékek, berendezések

78. § (1) A h?ellátó rendszernek - a tüzel?-, a h?átadó és melegvíztermel? berendezésnek - összhangban kell lennie az építmény rendeltetésével és a határoló szerkezeteivel, az energiatakarékosságra vonatkozó jogszabályok és szabványok el?írásainak megfelel?en.

(2) A több önálló rendeltetési egységet tartalmazó házgyári panelos szerkezet? középmagas és magas épületben helyiségenkénti és önálló rendeltetési egységenkénti f?t?berendezés csak tartalékf?tés céljára létesíthet?.

(3) H?ellátó vezetéket nem szabad vezetni

a) födémben, padozatban, kivéve, ha a h?ellátási rendszer elemei és megoldása e célra engedélyezettek,

b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, f?kapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában,

c) olyan helyiségben, amelynek bels? h?mérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl. h?t?kamrában).

Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek

79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati el?írások szerint szabad.

(2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (f?z?, süt?, vízmelegít?, f?t? stb.) nem alkalmazható

a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,

b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,

c) nevelési-oktatási építményekben a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben - a taneszköznek min?sül? gázkészülékek kivételével -,

d) közvetlen természetes szell?zés nélküli helyiségben.

(3) A gázkészülék m?ködéséhez szükséges légtérb?vítés (szell?z?nyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat.

(4) Nevelési-oktatási építménynek a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája, csak úgy alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá.

(5)

(6) Nyílt lángú gázfogyasztó készüléket a padlószint felett 1,20 m-nél alacsonyabban lév? benyíló, forgó ablakszárny alatt elhelyezni nem szabad.

Gáznem? égéstermék homlokzati kivezetési feltételei

80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthet? - ha a kivezetési helyt?l mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megel?z?en használatba vett, meglév?

a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,

b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásf?t? (6 kW-nál nagyobb h?teljesítmény?) és vízmelegít? (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyét?l mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szell?ztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthet?

a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,

b) a légaknában,

c) a légudvarban, a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,

d) a bevilágító aknában,

e) a zárt, át nem szell?z? kis alapterület? bels? udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szell?z? zugokban,

f) a közvetlenül csatlakozó járdaszintt?l mért 2,10 m-es magasság alatt.

Hulladékledobó berendezés

81. § (1) Építményben hulladékledobó berendezés az egészség-, a t?z- és a környezetvédelmi hatóság el?zetes eseti el?írása és feltételei alapján létesíthet?.

(2) Hulladékledobó berendezés ejt?cs?ve

a) sima felület?, nedvességet magába nem szívó, korróziós hatásnak ellenálló és nem éghet? anyagú,

b) kör keresztmetszet? és legalább 400 mm átmér?j?,

c) könnyen tisztítható,

d) közvetlen természetes szell?zéssel ellátott

legyen.

(3) Az ejt?cs?ben sz?kület és elhúzás nem lehet, kivéve az ejt?cs? legalsó szintjén lév? végz?dését, ahol az elhúzás szöge a függ?leges iránytól legfeljebb 30° lehet.

(4) A fogadóhelyiségben légbeszívó szelepes töml?véges vízkivételi lehet?séget és padlóösszefolyót kell biztosítani, padozatát és oldalfalait moshatóra kell kialakítani.

Felvonó, mozgólépcs?, mozgójárda

82. § (1) Az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelel? számú, elhelyezkedés? és m?szaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani. Az ehhez szükséges felvonók m?szaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függ?en, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenérték? szolgáltatás biztosításával kell meghatározni.

(2) Személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelel?en

a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszer? használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje;

b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszer?en használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthet? bejárati szintr?l az egyéb szinteket a lépcs?n nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehet?ség nincs.

(3) A felvonókat úgy kell telepíteni, hogy azok a rendeltetésnek megfelel?en kiszolgálják az építmény minden részét.

(4) Új, az akadálymentes használatra alkalmas épületekben legalább egy olyan méret?, kialakítású felvonót kell létesíteni, amely a fogyatékos személyek által is használható. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell

a) a felvonók lépcs? nélküli elérhet?ségét,

b) a felvonó-aknaajtók el?terében legalább 1,50 x 1,50 m szabad mozgásterületet,

c) a felvonó vezérl? és jelz? elemek elhelyezését megfelel? nagyságban és magasságban kontrasztos kialakítással,

d) fogyatékos személyek számára az emeletek akusztikus jelzését és tapintással olvasható emeletszámozást, vizuális jelzést.

(5) A helyi értékvédelemr?l szóló önkormányzati rendeletben vagy egyéb jogszabályban meghatározott védett építmény esetén felvonót létesíteni az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel?en, a védelmet elrendel?, illet?leg a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulása és feltételei szerint szabad.

(6) Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha azt más jogszabály el?írja, vagy ha az építmény kiürítésének, a mentésnek feltétele, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha a mentés feltételei más módon nem biztosíthatók.

(7) A járó- és fekv?betegek gyógykezelésére és ápolására, illetve id?sek gondozására szolgáló építményeket hordágy, illetve betegágy szállítására is alkalmas felvonóval kell tervezni és megvalósítani az (1) bekezdés követelményének megfelel?en.

(8) Középmagas és magas épületekben minden önálló rendeltetési egység elérhet? legyen bútorszállításra is alkalmas felvonóval.

(9) Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni.

(10) Nagy forgalmú építményekben (pl. áruházak, bevásárló központok, állomások) a személyszállító felvonó - az akadálymentes közlekedés lehet?ségének megfelel? felvonó biztosításával egyidej?leg - részben helyettesíthet? mozgójárdával, mozgólépcs?vel. A mozgólépcs? és mozgójárda kialakítása feleljen meg a vonatkozó jogszabálynak.

(11) A 2,0 m-t meghaladó emel?magasságú felvonót helyettesít? személyemel? berendezést (home-lift) csak lakáson vagy üdül?egységen belül lehet létesíteni.

(12) Új épületben olyan m?szaki megoldású felvonót kell tervezni és megvalósítani, ahol a felvonó véghelyzeteiben legalább 0,5 x 0,6 x 0,8 m méret? téglatestnek megfelel? szabad vagy menekül? tér biztosítható a fülke felett és legalább 0,5 x 0,6 x 1,0 m méret? téglatestnek megfelel? szabad tér a fülke alatt.

Villamosenergia-hálózat

83. § (1) Az építmény villamosenergia-hálózatát és berendezéseit a rendeltetésének megfelel?en, a vonatkozó jogszabályok és szabványok el?írásainak megfelel?en kell megvalósítani és fenntartani.

(2) Folyamatos villamosenergia-ellátást biztosító m?szaki megoldásról kell gondoskodni az olyan önálló rendeltetési egységhez, helyiséghez, berendezéshez, amelynek rendeltetése, használata azt szükségessé teszi (pl. intenzív kórterem, biztonsági felvonó stb.).

Távközl? vezetékek, berendezések

84. § (1) A közcélú távbeszél? és a m?sorelosztó hálózat vezetékeit egymástól és a házi telefon és más jelz? vezetékekt?l elkülönítve, karbantartás céljából hozzáférhet? módon közös helyiségekben kell elhelyezni.

(2) T?z- és robbanásveszélyes helyiségek bels? falán távközl? vezetékek, berendezések kizárólag robbanásbiztos szereléssel alkalmazhatók.

HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS EL?ÍRÁSAI

Helyiségek méretei, kialakítása

85. § (1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, körít? szerkezeteit, nyílászáróit, beépített berendezéseit a rendeltetésüknek megfelel?en kell megvalósítani.

(2) A helyiségek legkisebb méretét a következ?k szerint kell meghatározni:

a) helyiség alaprajzi mérete 0,8 m-nél kevesebb nem lehet,

b) huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség alaprajzi mérete 2,0 m-nél kisebb nem lehet,

c)

(3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelel?en kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következ? legyen:

a) 3,0 m átlagos belmagasság

- a nevelési-oktatási helyiségben,

- 200 m² hasznos alapterületet meghaladó nagyságú huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben,

- az egészségügyi építmények közvetlen fekv?-betegellátást szolgáló helyiségeiben,

b) 2,50 m átlagos belmagasság

- az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,

c) 2,20 m átlagos belmagasság

- a lakás, üdül?egység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,

- a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,

d) 2,20 m szabad belmagasság

- az építmények közös közleked?iben és a kiürítési útvonalakon,

e) 1,90 m szabad belmagasság

- a tároló helyiségekben.

A szabad keresztmetszet legkisebb mérete

- búvóterekben legalább 0,80 m,

- búvónyílásokban legalább 0,55 m

legyen.

(4) A helyiség légtérfogata a tervezett befogadóképességének megfelel?en legalább a következ? legyen:

a) 15 m³/f? a szobákban, kórtermekben és az irodai munkahelyeken,

b) 2,0 m³/f? mesterséges légcsere esetén a kabinokban (tolmács-, riporter-fülkékben).

(5) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó küls? terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelel? komfortfeltételek (szárazság, h?védelem, szell?zés, megvilágítás stb. követelmények) biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet.

(6) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség csak akkor lehet bels? fekvés?, ha a mesterséges megvilágítása, szell?zése, vész- és biztonsági világítása, irányfények m?ködése folyamatosan biztosítható (pl. független, önm?köd? kapcsolású tartalékáramforrással is megoldott).

(7) A be nem épített tet?teret, tet?térrészt a meghatározott rendeltetés? helyiségekt?l és építményszintekt?l a t?zvédelmi el?írásoknak megfelel? szerkezettel kell elválasztani, megközelítését biztosítani kell.

(8) Az irodai, és egyéb rendeltetés? szoba hasznos alapterülete 6,0 m²-nél kisebb nem lehet.

(9) Az el?adótermek, néz?terek, gyülekezeti termek ül?helyeit úgy kell kialakítani, hogy azok a tér el?írt id?n belüli kiürítését (pl. elmozdulással, feld?léssel) ne gátolhassák. Az el?adótermek, néz?terek, gyülekezeti termek bels? kiürítési útvonala 1,20 m-nél keskenyebb nem lehet.

(10) Az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0-6 éves korú gyermekek, id?skorúak, fekv?betegek stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor lehetnek egy szintnél (földszintnél) magasabban, ha a t?zvédelmi hatóság el?zetes - feltételeket tartalmazó - hozzájárulása szerint t?z esetén a mentés megfelel? feltételei biztosítottak.

(11) A helyiség akkor használható mindenki számára akadálymentesen, ha

a) a helyiség bejárati ajtaja akadály nélkül megközelíthet?,

b) a helyiség mérete és kialakítása a rendeltetéséhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyak elhelyezésével együtt alkalmas a fogyatékos személyek által történ? használatra és mozgásra.

Benapozás

86. § (1) A lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehet?vé. Benapozottnak tekinthet? az a helyiség, ahol a benapozás lehet?sége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.

(2) A helyhez kötött munkahelyet, továbbá a csecsem?k és a gyermekek nevel?-oktató helyiségeit, amelyeket DNY-NY-i irányból látást zavaró napfénybesugárzás érhet, árnyékolóval kell ellátni.

(3) Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel (pl. küls? árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.

A helyiségek megvilágítása

87. § (1) A helyiségek, terek megfelel? természetes és mesterséges megvilágításának lehet?ségér?l a rendeltetésüknek megfelel?en kell gondoskodni.

(2) Ahol jogszabály vagy szabvány el?írja, gondoskodni kell megfelel? tartalékvilágításról is.

Természetes megvilágítás

88. § (1) A helyiségek természetes megvilágítása biztosítson elegend? fényt a rendeltetés szerinti biztonságos használathoz.

(2) Közvetlen természetes megvilágítású legyen - a terepszint alatti helyiségek kivételével - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, kivéve, ha a rendeltetésszer? használat a közvetlen természetes megvilágítást a (3) bekezdésben el?írt mértékben nem teszi szükségessé (pl. néz?terek, el?adótermek, gyülekezeti termek, vendéglátó fogyasztóterek, kereskedelmi eladóterek), vagy tiltja. A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szükség esetén közvetett természetes megvilágítású lehet, akkor, ha a rendeltetésének megfelel? szell?zés és megvilágítás lehet?sége biztosítható.

(3) A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya

a) nevel?-oktató helyiségben legalább 1:6-od legyen,

b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelel? megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet, továbbá

c) felülr?l történ? bevilágítás esetén legalább 1:10-ed legyen.

(4) Közvetett természetes megvilágítás nem létesíthet?

a) az épület közös használatú helyiségei és az önálló rendeltetési egységei között,

b) az önálló rendeltetési egységek között.

Mesterséges megvilágítás

89. § (1) Az építmények helyiségeiben, továbbá az épületen belüli és az épületen kívüli kiürítési útvonalakon a mesterséges megvilágítás lehet?ségér?l gondoskodni kell.

(2) Fénycs? világítás csak rejtett világításként alkalmazható olyan helyen, ahol a rendeltetésszer? használat alapján az ott tartózkodók huzamos ideig a fényforrás irányában kénytelenek elhelyezkedni (pl. bölcs?dei foglalkoztató, betegszoba).

Szell?zés, légcsere

90. § (1) A helyiségek rendeltetésének megfelel? mérték? szell?zés, légcsere lehet?ségér?l gondoskodni kell. Ennek keretében biztosítani kell a helyiségben használt tüzel?-berendezések légellátását is, a vonatkozó követelményeknek megfelel?en.

(2) Helyiség nem szell?ztethet? az építmény közös használatú tereibe (pl. kapualjba, lépcs?házba, zárt folyosóra, padlástérbe), valamint közhasználatú átjáró, áthajtó, aluljáró légterébe.

(3) Minden olyan helyiséget, ahol f?z?, süt? vagy egyéb g?zt termel? üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szell?zési lehet?séggel, illet?leg mesterséges szell?ztetés esetén el nem zárható gravitációs vészszell?z?-nyílással kell létesíteni.

(4) B?zös, g?z?s üzem? helyiség elhasznált leveg?jét a tet? fölé kell kivezetni.

Természetes szell?zés

91. § (1) A helyiségeket, tereket a rendeltetésüknek megfelel? intenzitású természetes szell?zés lehet?ségével kell megvalósítani. Kivétel lehet, ha a folyamatos légcsere nem természetes szell?zéssel biztosított.

(2) Természetes szell?zés céljára a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben olyan, közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárót kell biztosítani, amelyen át szükség esetén egy ember kimenthet?.

(3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség közvetett természetes szell?zés? lehet, ha a rendeltetésének megfelel? mennyiség? friss leveg? utánpótlás (légcsere) a hozzákapcsolódó közvetít? téren keresztül a természetes szell?zéssel azonos mértékben biztosítható.

Mesterséges szell?zés

92. § (1) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szell?zéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszer? használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges.

(2) A homlokzaton - e rendelkezés hatálybalépését megel?z?en használatba vett, meglév? építményen - mesterséges szell?zéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszell?ztet? vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület küls? megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a m?ködés hatása

a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,

b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy m?emlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,

c) a kivezetés a környezetet b?z-, mérgez?-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mérték? páralecsapódást nem okoz.

(3) A frissleveg?vétel a legkevésbé szennyezett helyen legyen. A beszívó nyílás (légbevezet?) helyének meghatározásakor a környezeti turbulens hatásokat és a jellemz? szélirányt is figyelembe kell venni.

(4) A frissleveg?-vételi és a szennyezett leveg?t kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.

(5) A légsebesség a padlófelülett?l mért 2,0 m-es magasságon belül nem haladhatja meg a 0,25 m/sec értéket.

(6) A mesterséges szell?ztet? berendezésekben a leveg? nedvesítésére csak ivóvíz min?ség? víz használható.

Bels? h?mérséklet

93. § (1) A helyiségek rendeltetésszer? használatához szükséges bels? h?mérsékletr?l megfelel? f?t?-, illet?leg h?t?berendezéssel gondoskodni kell.

(2) A helyiségek tervezett téli ered? h?mérséklete - az üzemelés-technológia követelményeit kivéve - a rendeltetés alapján tervezett tartózkodási zóna mértékadó (széls?) részén (pl. tanterem széls? üléshelyein) elégítse ki a vonatkozó jogszabályok és szabványok el?írásait. Más jogszabályi el?írás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben ez 20 °C legyen.

(3) A tartózkodási zóna mértékadó része a padlófelülett?l mérve:

a) jellemz?en álló helyzet? tevékenység céljára szolgáló helyiségben 1,0 m,

b) jellemz?en ül? tevékenység céljára szolgáló helyiségben, továbbá csecsem?k, gyermekek, fekv?betegek tartózkodására szolgáló térben 0,50 m.

(4) Helyiség h?tésére, illet?leg f?tésére szolgáló berendezés vagy tartozéka (h?cserél?, klímaberendezés) épület homlokzatán a 92. § (2) bekezdésben foglalt azonos feltételek szerint és a 108. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhet? el.

Tartalékf?tés

94. § (1) A tartalékf?tés lehet?ségér?l gondoskodni kell

a) minden lakás legalább egy lakószobájában,

b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben).

(2) A tartalékf?tés lehet?ségér?l szilárd tüzel?anyaggal üzemeltethet? tüzel?berendezés céljára alkalmas, gravitációs üzem? kémény vagy egyidej?leg és folyamatosan igénybe vehet? többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.

EGYES HELYISÉGEK, TEREK

Közleked?k

95. § (1) Az építmény közleked? terei és helyiségei egyaránt tegyék lehet?vé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelel?en a használó személyek, a járm?vek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott id?n belüli kiürítésének lehet?ségét. Az építmény használata, berendezéseinek m?ködése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehet?ségét nem veszélyeztetheti.

(2) Az építmény f?bejárata és valamennyi önálló rendeltetési egységének (pl. lakásának) bejárata, továbbá az ezek közötti közleked?területek - a kiürítési útvonalak - legyenek alkalmasak egy hordágyon fekv? beteg biztonságos és akadálymentes végigszállítására.

(3) Kapualjat és áthajtót a rendeltetéséhez, a biztonságos használatához szükséges méretekkel, a t?zvédelmi követelmények szerint, a közhasználatú átjárót, áthajtót, aluljárót a külön el?írásoknak megfelel? ?rszelvénnyel kell kialakítani.

(4) Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcs?k, lejt?k, kapualjak stb.) el?írt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, f?t?test, cs?vezeték) a járófelülett?l mért 1,95 m magasságon belül nem sz?kítheti.

(5)

Bejárat, szélfogó

96. § (1) Az építményeket olyan méret? és számú bejárattal kell megvalósítani, hogy az építmény rendeltetése szerint biztonságosan használható és esetleges t?z esetén az el?írt id?n belül kiüríthet? legyen.

(2) Bejáratként kizárólag forgó-, billen?-, tolóajtó - az automatikus üzem? és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével - nem alkalmazható

a) akadálymentes használhatóság követelménye esetén,

b) egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. a 6 éven aluliak, az id?skorúak, a betegek stb.) használatára is szolgáló helyiségekben,

c) a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületekben, önálló rendeltetési egységekben akkor, ha az ilyen nyílászáróval ellátott helyiségekb?l a kiürítés más módon nem lehetséges,

d) kereskedelmi célú önálló rendeltetési egység vásárlóinak útvonalán.

(3) A szélfogó mélysége a benyíló ajtószárny(ak) méreténél legalább 0,60 m-rel, akadálymentes közlekedésre is alkalmas esetben legalább 1,25 m-rel nagyobb legyen.

(4) Akadálymentes közlekedésre alkalmas szélfogó legkisebb szabad területe 1,50x1,50 m-nél kisebb nem lehet.

Folyosó

97. § (1) Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelel?en kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó jogszabályok el?írása szerint - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél.

(2) Az akadálymentes közlekedésre tervezett folyosó szabad szélessége legalább 1,20 m legyen. Az 1,20 m-es szabad szélesség esetén belátható távolságokban kitér? helyeket kell biztosítani. Rendszeres kétirányú kerekesszékes forgalom esetében 1,80 m-es szabad szélességet kell biztosítani.

Lépcs?ház, szabadlépcs?

98. § (1) Az építmény lépcs?it a csapadék hatásaitól védett lépcs?házban kell elhelyezni. Kivétel lehet a szabadlépcs?.

(2) Szabadlépcs?

a) pinceszint, alagsor, földszint vagy tet?tér megközelítése céljára,

b) üzemi használat céljára,

c) kizárólag menekül? vészlépcs? céljára,

d) építmények megközelítését szolgáló tereplépcs? és el?lépcs? céljára, továbbá

e) indokolt esetben legfeljebb négy lakás vagy üdül?egység megközelítése céljára egy szintmagasság áthidalására

létesíthet?.

(3) A lépcs?házak számát, elhelyezését, kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a t?zvédelem általános szabályainak, szükség esetén a t?zvédelmi hatóság el?írásainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelel?en kell tervezni és megvalósítani.

Tisztálkodó helyiség és illemhely

99. § (1) Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temet?t, közúti pihen?helyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelel? illemhely-használati és tisztálkodási lehet?séggel kell megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidej? használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehet?ségét.

(2) A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC-csésze, vizelde-berendezéssel felszerelt helyiség) könnyen tisztítható, fert?tleníthet?, továbbá önálló szell?zés? és f?thet? legyen, ezen túlmen?en a csoportos tisztálkodó helyiség f?thet? helyiségb?l nyíljon. A több illemhelyet magában foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szell?zés? el?térb?l nyílhat. Az illemhely mérete 0,90 x 1,20 m-nél - befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél - kevesebb nem lehet.

(3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekhez, az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát a tervezett, becsült összlétszám alapján a következ?k szerint kell megállapítani:

a) 200 f?ig 10 f? részére legalább egy közös, 10 f? létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett

aa) 15 f? n?i létszám részére legalább 1 WC-fülke, illet?leg

ab) 40 f? férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;

b) 200-1000 f? összlétszámhoz minden megkezdett

ba) 30 f? n?i létszám részére legalább 1 WC-fülke, illet?leg

bb) 80 f? férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;

c) 1000 f? összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési program szerint az egészségügyi hatóság el?írásai szerint esetenként kell megállapítani;

d) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben és a 3-6 év közötti gyermekek használatára szolgáló építményekben, építményrészekben minden megkezdett 8 f? gyermek részére egy gyermek WC-csésze és kézmosó létesítése szükséges;

e) kisgyermekek és kísér?ik által rendszeresen használt építményekben WC csoportonként 1 db illemhelyet legalább 1,20 m-es szélességi mérettel kell megvalósítani.

(4) Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizelde-berendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni.

(5) Építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemekt?l független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. Az akadálymentes illemhely mérete, berendezési tárgyainak elhelyezése és kialakítása biztosítsa a rendeltetésszer? használatot, a WC-csésze minimum három módon (szemb?l, oldalról, átlósan-szemb?l) történ? megközelíthet?ségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történ? 360°-os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe.

(6) Az illemhelyet akadálymentesség követelménye esetén, továbbá a nevel?-oktató és a gyógykezel? célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett használók tartózkodási helyének súlypontja közelében.

(7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.

(8) A csoportos illemhelyek el?terében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani.

(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségb?l WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

Kazánhelyiség

100. § (1) Több önálló rendeltetési egység közös h?ellátására szolgáló kazánhelyiség más rendeltetés? helyiség fölé csak akkor telepíthet?, ha a kazánhelyiség üzemi víz ellen szigetelt, és az esetleges kiöml? víz, illet?leg f?t?olaj teljes mennyiségének felfogására képes.

(2) A kazánhelyiség elhelyezését, kialakítását, megközelítését, szell?zését az üzemeltetés céljának, a t?zvédelmi, a környezetvédelmi és a vonatkozó biztonsági el?írásoknak megfelel?en kell megvalósítani.

Tüzel?anyag- és salaktároló

101. § (1) A tartályos gázzal, cseppfolyós vagy szilárd tüzel?anyaggal üzemel?, egyedi h?ellátású önálló rendeltetési egységhez, építményhez szükség estén zárható tüzel?anyag-tárolót kell létesíteni. A tüzel?anyag-tárolókat a vonatkozó biztonsági el?írások szerint kell kialakítani.

(2) A szilárd tüzel?anyaggal üzemel? tüzel?berendezéshez létesített salaktároló helyiséget közvetlen természetes szell?zéssel és vízvételi lehet?séggel kell kialakítani.

Göngyöleg-, konténer- és hulladéktároló

102. § (1) Az építmények használata során keletkez? kommunális hulladékok tárolására szolgáló gy?jt?edények (tartály, konténer) elhelyezésére megfelel? méret? hulladéktároló helyiséget, -fülkét kell létesíteni vagy erre alkalmas területet kell kiépíteni.

(2) A hulladéktárolót mosható fal-, illet?leg padlófelülettel kell megvalósítani.

(3) A hulladéktároló helyiség közvetlen természetes szell?zés? és padlóösszefolyóval ellátott legyen.

(4) A göngyöleg- és konténertárolót az építmény saját telkén, a közterület fel?l építménnyel takartan kell megvalósítani.

Gépjárm?tároló

103. § (1) A gépjárm?tároló egy vagy több gépjárm? elhelyezésére szolgáló helyiség. A gépjárm?tároló helyiség csak önálló szell?zés? el?tér vagy közleked? közbeiktatásával kapcsolódhat az épület huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségéhez.

(2) A gépjárm?tároló szilárd padozatú, közvetlen természetes szell?zés?, illetve gépi szell?zés esetén a leveg?nél nehezebb égéstermék tet? fölé elvezetését biztosító megoldású legyen.

(3) Gépjárm?tárolóban a padlóösszefolyó csak homok-, továbbá benzin- és olajfogóval ellátott lehet.

(4) A gépjárm?tároló kialakítása, bejárata, szabad belmagassága tegye lehet?vé az elhelyezend? gépjárm? biztonságos be- és kiállását.

(5) Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárm?tároló helyiség legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.

ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS EL?ÍRÁSAI

104. § (1) Az építmény valamennyi önálló rendeltetési egysége megközelíthet? legyen szabad térb?l vagy az építmény közös használatú közleked?jéb?l. Az akadálymentes használatra alkalmas önálló rendeltetési egységhez akadálymentes megközelíthet?séget kell biztosítani.

(2) Egy építményben több önálló rendeltetési egység akkor helyezhet? el, ha

a) minden önálló rendeltetési egység rendeltetési céljának megfelel? egyidej? használata biztosítható, lakások esetében a pihenési funkciót is beleértve,

b) a rendeltetésszer? használat során egészségkárosító, t?z- és robbanáshatással, vagy más módon egymást nem veszélyeztetik,

c) tervezett használatuk légszennyez?, zaj-, rezgés-, fény-, szag-, fert?z? és sugárhatást a megengedett mértéket meghaladóan nem eredményez, továbbá

d) közös kiürítési útvonaluk a rácsatlakozó helyiségek teljes befogadóképességre méretezett, és

e) a közös közleked?k (folyosók, lépcs?k, lejt?k, felvonók stb.) az építmény zavartalan rendeltetésszer? használatának lehet?ségét egyidej?leg biztosítják.

(3) Többcélú felhasználás céljára építményt, építményrészt, helyiséget úgy kell megvalósítani, hogy az valamennyi rendeltetésére vonatkozó hatósági el?írások közül a legszigorúbbat is kielégítse.

(4) Vegyes rendeltetés? épületben az egyes önálló rendeltetési egységek esetében a rájuk vonatkozó el?írásokat kell alkalmazni. Az épület egészére vonatkozó követelményeket úgy kell megállapítani, hogy minden rendeltetési egységre vonatkozó követelmény érvényesüljön. Szükség esetén az épület egészére vonatkozó biztonsági követelményeket a hatóságok el?írásai szerint kell alkalmazni.

(5)

(6) Azokban az építményekben, építményrészekben, helyiségekben, amelyekben a tervezett tevékenység az egészséget befolyásolja, az egészségvédelem követelményeinek megfelel?en kell kialakítani a helyiségeket, azok kapcsolatait, felszereltségét, továbbá ennek megfelel?en kell biztosítani a tisztántarthatóság és a fert?tleníthet?ség m?szaki feltételeit (pl. gyógykezel? intézmények, gyógyszer és élelmiszer el?állítására és forgalmazására szolgáló építmények stb.).

(7) Közvetlen a közterületr?l vagy az épület telkér?l nyíló bejárattal kell megvalósítani a (2) bekezdés rendelkezéseinek keretei között az olyan önálló rendeltetési egységet, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelynek használati biztonsága, vagyonbiztonsága azt megköveteli (pl. postai, pénzügyi intézmény).

(8) Bármilyen gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, helyiség egyéb önálló rendeltetési egységet is tartalmazó épületben a (2) bekezdés rendelkezéseinek keretei között csak az egészségügyi hatóság esetenkénti hozzájárulása és feltételei alapján helyezhet? el, amely kiterjed a közvetlen közterületi bejárat létesítésének követelményére is.

(9) Akadálymentes használat céljára az építményt, építményrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékos személyek számára is a rendeltetésüknek megfelel?en használható legyen. Ennek megfelel?en kell kialakítani az építmény megközelítését, f?bejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közleked?it, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelz?-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látás- és a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában.

(10) Az új közhasználatú építmények, építményrészek mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani.

(11) A (10) bekezdés szerinti építményrészeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény tervezett rendeltetésének megfelel? közszolgáltatás fizikailag mindenki számára elérhet? legyen. Az ennek megvalósításához szükséges, minimális feltételekre vonatkozó adatot és információt - jogszabályi rendelkezés hiányában - a rendeltetés szerinti közszolgáltatást végz? intézmény, illetve hatóság biztosítja.

(12) A fogyatékos személyek els?dleges használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, helyiséget minden részletében az akadálymentes használat lehet?ségét biztosító módon kell megvalósítani.

EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK

Lakás

105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkez? stb.), f?z?helyiségeit (konyha, f?z?fülke), egészségügyi helyiségeit (fürd?szoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közleked? helyiségeit (el?szoba, el?tér, belép?, szélfogó, közleked?, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehet?vé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a f?zést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, h?t?szekrény elhelyezési lehet?sége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanem?, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szell?zés?, f?thet?, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m² hasznos alapterület? helyisége, amely lehet?vé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m² vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a f?z? és/vagy az étkez? funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak f?thet?nek kell lennie, lehet?leg minden helyiségben a rendeltetésének megfelel? szell?zést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

Védelmi célú építmények

106. § (1) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) a vonatkozó külön jogszabályok és szabványok el?írásainak megfelel?en kell megvalósítani és fenntartani.

(2) Az életvédelmi építményt kett?s rendeltetés céljára úgy kell kialakítani, hogy az a békés célú felhasználás rendeltetési feltételeinek is megfeleljen.

Felvonulási építmények

107. § (1) A felvonulási építmények elhelyezése és megvalósítása során e jogszabály el?írásai közül az építmények között el?írt legkisebb távolságra, az egészségvédelemre, a t?zbiztonságra és az építmény állékonyságára vonatkozókat kell megtartani az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy m?emlékvédelmi), továbbá a táj- és természetvédelmi érdekekre is figyelemmel.

(2) Felvonulási épület - rendeltetésének megváltoztatási feltételével - az építkezés befejezése után csak akkor tartható fenn, ha az építmények elhelyezésére vonatkozó el?írásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti, továbbá azt e jogszabály és más jogszabályok, valamint a szabványok el?írásai szerint az új rendeltetésének megfelel?vé teszik.

MEGLÉV? ÉPÍTMÉNYEK

108. § (1) Az építmény és részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelel?en folyamatosan fenn kell tartani. Meglév? építményen bármilyen építési-szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszer?sítés, átalakítás, b?vítés), vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása

a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvez?tlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá

b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszer? használhatóságát nem korlátozhatja.

(2) Meglév? építményen és részein bármilyen építési-szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszer?sítés, átalakítás, b?vítés és az utólagos akadálymentessé tétel) vagy rendeltetés módosítás során - az általuk érintett körben - e jogszabály létesítési el?írásait a meglév? szerkezeti, homlokzati adottságoknak, továbbá a településkép, az építészeti értékek, a m?emlékek, valamint a táj- és természeti értékek védelme érdekének megfelel? mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni, a biztonságos használhatóság feltételeinek teljesítésével.

(3) Jogszabállyal védett építményen, építményrészen, illetve területen építési tevékenység végzésére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmen?en a külön jogszabályban meghatározott követelményeket is be kell tartani.

(4) Meglév? építmény utólagosan tervezett egy tet?téri szinttel történ? b?vítése során az e jogszabály szerinti személyfelvonó létesítési el?írást nem kell alkalmazni.

(5) Meglév? építmény egy építményszinttel történ? b?vítése (emelet ráépítése, tet?tér beépítése) során a már meglév? személyfelvonó továbbvezetése (meghosszabbítása) mell?zhet?, ha az nem biztonsági felvonó.

(6) A (5) bekezdés el?írása nem alkalmazható betegellátó épület esetén, az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek által is használt építmények b?vítése esetén, továbbá akadálymentes használat biztosításának követelménye esetén.

(7) A rendeltetésmódosításnak feltétele, hogy az

a) feleljen meg a helyi építési szabályzat el?írásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá

b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehet? legyen.

(8) Jogszabállyal védett épületek homlokzatán bármilyen berendezés, felszerelési tárgy, tartozék (pl. klímaberendezés, mesterséges szell?ztet?, h?cserél? berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezetés tartozéka) csak a védelmet elrendel?, illet?leg a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulása, illetve feltételei szerint valósítható meg a védelemmel összefügg? jogszabályok keretei között.

(9) A meglév? építmények utólagosan akadálymentesítend? építményrészeit úgy kell meghatározni, hogy az építményben lév? közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosítható legyen. Az ennek megvalósításához szükséges, minimális feltételekre vonatkozó adatot és információt - jogszabályi rendelkezés hiányában - a rendeltetés szerinti közszolgáltatást végz? intézmény, illetve hatóság biztosítja. Vitatott esetben a közszolgáltatás szerint érintett minisztérium állásfoglalása a meghatározó.

(10) Az építmények utólagos akadálymentessé történ? átalakításának lehet?ségét építményenként, az építmény és környezete meglév? adottságainak figyelembevételével kell meghatározni.

(11) Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, szükség esetén részleges akadálymentesítése is elfogadható, ha az ott lév? közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhet?.

Építmények bontása

109. § Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszer? és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy m?emlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen. Védett területen építmény csak a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulásával bontható.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

110. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követ?en indított ügyekben kell alkalmazni.

AZ EGYES EL?ÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI

111. § (1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megenged?bb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha

a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá

b) közérdeket nem sért, valamint

c) biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és ahhoz az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményt adó hozzájárult.

(3) Új épületek esetében e rendelet IV. fejezetében szerepl? el?írásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás:

a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,

b) a tervezett megoldás szerinti használat veszélyhelyzetet nem teremt,

c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez f?z?d? használati jogokat nem korlátozza.

(4) Az eltér? megoldás

a) az egészségvédelem biztosítása szempontjából a 66. § (1) bekezdése, a 70. § (3), (6), (7) bekezdése, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (3) bekezdése, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdésének b) pontja, a 82. § (2) bekezdésének a)-b) pontja és (9) bekezdése, a 85. § (3)-(5) bekezdése, 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. §, a 102. § (3) bekezdése és a 103. § (1) bekezdése, továbbá a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi jogszabályokban meghatározott szerv vagy hatóság hozzájárulásával és feltételeivel,

b) a t?zvédelem biztosítása szempontjából a 64. § (6) bekezdésének a)-d) pontja, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 95. § (4) bekezdése, a 96. § (2) bekezdésének b)-d) pontja és a 97. § tekintetében az Országos Katasztrófavédelmi F?igazgatóság, a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények esetében jogszabályban kijelölt hatóság hozzájárulásával és feltételeivel,

c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (4), (7) bekezdése, a 65. § (3) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdésének a) pontja, a 96. § (3) bekezdése és a 98. § (2) bekezdése tekintetében az építésügyi m?szaki szakért? véleménye alapján

valósítható meg.

1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Fogalommeghatározások

1. Akadálymentes: az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható.

2. Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

3. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlószintje bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

4. Alapterület: épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított bels? területe (nettó alapterület).

5. Állagmegóvás (karbantartás): meglév? építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegel?zése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka.

6. Állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény.

7. Árkád: az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe.

8. Átalakítás: meglév? építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy küls? megjelenésének, illet?leg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növel? építési munka.

9. Áthajtó: építményen átvezet?, járm?közlekedésre szolgáló tér.

10. Átjáró: építményen átvezet?, személyi közlekedésre szolgáló tér.

11. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m³/m²).

12. Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függ?leges távolság.

13. Bels? fekvés? helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség.

14. Bels? kerítés: a telek területén álló, a telek különböz? rendeltetés? vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény.

15. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszer? használókat nem veszélyezteti állékonysági, t?zvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelel? építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag.

16. B?vítés: meglév? építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függ?leges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.

17. Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gy?jt?meghatározása): építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdül?egységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületelemek, egymáshoz kapcsolt beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese.

18. El?kert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút fel?li határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonal (el?kerti határvonal), illet?leg az oldalkerje(i) között fekv? része.

19. El?lépcs?: az építmény megközelítését szolgáló az épület körüli járda, illetve rendezett csatlakozó terepszint és az építmény els? bejárati szintje közötti szabad lépcs?.

20. Emeletráépítés: meglév? építmény függ?leges irányú b?vítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében.

21. Emeletszint: földszint feletti építményszint.

22. Építési határvonal: a telek el?kertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak.

23. Építési hely (telek beépíthet? része): az építési teleknek az el?-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a véd?távolságok megtartásával - az övezeti el?írások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhet?(k).

24. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

25. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet kötelez?en kell elhelyezni.

26. Építménymagasság (?H?): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veend? építmény kontúrvonalára állított függ?leges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) ered? érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfels? teljes építményszint záró szerkezetének fels? síkjának metszésvonala vagy érint?vonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tet?szerelvények, a 0,5 m²-t meg nem haladó felület? padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felület? reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tet?, tet?rész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érint?vonalra az építmény irányában emelked? 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illet? homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az el?z?vel párhuzamos - síkkal történ? vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, bels? udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák bels? oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

27. Építményszint: az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik.

28. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszer?en alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó küls? tartózkodó tér.

29. Fagyhatár (mértékadó): a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol még a talaj nem fagy át.

30. Felújítás: meglév? építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszer? és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.

31. Felvonulási építmény: az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható építmény.

32. Fogyatékos személy: az a személy aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott.

33. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közleked?.

34. Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá.

35. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá.

36. Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történ? - megosztásával kialakított bels? (közbens?) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.

37. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

38. Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), illet?leg az oldalkertje(i) között fekv? része.

39. Helyiség: a rendeltetésének megfelel?en épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér.

40. Helyreállítás (újjáépítés): építmény rendeltetésszer? és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.

41. Homlokzat: az építménynek a néz?pont felé es? legküls? pontjára illesztett függ?leges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része.

42. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra id?tartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet id?tartama a két órát nem éri el.

43. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli t?zfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely küls?leg egy épület képét mutatja.

44. Kerítés: a telek területét a közterülett?l, illetve a szomszédos telkek területét?l térbelileg elválasztó, lehatároló építmény.

45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló m?tárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szök?kút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürd?medence, kerti épített t?zrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel kialakított kerti tet?, kerti szabadlépcs? (tereplépcs?) és lejt?].

46. Kézm?ipari építmény: olyan ipari vagy üzemi rendeltetés? építmény, amelyben a f?helyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m²-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 f? és az üzem m?ködése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

47. Korszer?sítés: meglév? építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszer? és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesít?képességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

48. Környezetterhelési határérték: jogszabályban a területfelhasználási egységre a terület rendeltetésszer? használhatósága érdekében meghatározott leveg?- (por, f?st, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett fels? határértéke.

49. Környez? terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje.

50. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják.

51. Középmagas építmény: amelyben a legfels? építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,0 m között van.

52. Közhasználatú építmény: az Étv. 2. §-ban meghatározott építmény.

53. Közkert: egy meghatározott f? funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb terület?, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

54. Közpark: több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

55. Közm?pótló: a vezetékes közm?ellátást helyettesít? m?tárgy (pl. kút, szennyvíztároló, aggregátor).

56. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú m?tárgy (pl. m?vészeti, kegyeleti alkotás, emlékm?, díszkút, szök?kút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti m?tárgy, illet?leg geodéziai jel, utcabútor).

57. Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történ? megvilágítás.

58. Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történ? megvilágítás.

59. Közvetlen természetes szell?zés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szell?z?kürt?n, szell?z?csatornán keresztül történ? gravitációs légcsere.

60. Légakna: közel azonos légszennyezettség? mellékhelyiségek közvetlen természetes szell?zésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

61. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szell?zésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt bels? udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

62. Lépcs?kar szabad szélessége: a lépcs?korlátok, illet?leg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság.

63. Loggia: az épület homlokzati síkján belül lév?, három oldalról falakkal, alulról és felülr?l födémekkel, a homlokzat síkjára es? oldala fel?l pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó küls? tartózkodó tér.

64. Magánkert: nem közterületi zöldterület, amely lehet közhasználat számára korlátlanul vagy korlátozottan megnyitott, illet?leg közhasználat el?l elzárt.

65. Magasépítmény: amelyben a legfels? építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.

66. Magastet?: olyan tet?, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tet?teret képez.

67. Melléképítmény: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszer? használatához, m?ködtetéséhez szükséges építmény

a) közm?-becsatlakozási m?tárgy,

b) közm?pótló m?tárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) önálló - épülett?l különálló - kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) háztartási célú kemence, húsfüstöl?, jégverem, zöldségverem,

g) állat ól, állatkifutó,

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

68. Mez?gazdasági birtoktest: egy mez?gazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységt?l függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mez?gazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló term?földterületek és a m?ködéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

69. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekv? része.

70. Oromfal: a magastet?vel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tet?szerkezet végeit lezárja.

71. Önálló parkolóterület: nem közlekedési területbe tartozó egy helyrajzi számon nyilvántartott telken kialakított járm?tároló terület.

72. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belül közleked?b?l nyíló önálló bejárata van.

73. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

74. Padlószint: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete.

75. Pinceszint: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

76. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

77. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

78. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a t?zbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megel?z? használathoz képest.

79. Rehabilitáció: elavult, de értéket képvisel? településrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszer?sítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történ? pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelel? színvonalra emelése.

80. Rekonstrukció: zömében avult településrész olyan korszer?sítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelel? állapot elérése érdekében.

81. Revitalizáció: a különösen értékes, els?sorban számos m?emléki értékkel rendelkez?, elavult, élettelen településrész ?újraélesztése?, a történeti érték megtartásával, minimális kiegészít?, nagyrészt helyreállító beavatkozással.

82. Részleges akadálymentesítés: ha a meglév? építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történ? átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez el?írt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lév? közszolgáltatások így is hozzáférhet?k mindenki számára.

83. Szabad belmagasság: el?írt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.

84. Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be.

85. Szabad lépcs?: csapadéktól nem vagy csak részben védett, oldalról legfeljebb korláttal lehatárolt lépcs?.

86. Szabályozási vonal: a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó vonal.

87. Szennyvízszikkasztó m?tárgy: szakszer? talajabszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajsz?r?).

88. Szintkülönbség: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) fels? síkja közötti függ?leges távolság.

89. Szintmagasság: az építmény f?bejárata - bejárati el?lépcs?je - el?tti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függ?leges távolság.

90. Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét.

91. Szintterület-s?r?ség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhet? épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.

92. Telek zöldfelülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a term?talaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképz? k?zet között nincs egyéb más réteg.

93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelked? építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,

b) mez?gazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,

c) az építményhez tartozó el?lépcs?, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lév? erkély, függ?folyosó, ereszpárkány, el?tet? - az építmény tömegét?l kiálló részeinek - az építményt?l számított 1,50 m-es sávba es?

vízszintes vetületét.

94. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.

95. Terasz: - a loggia és az erkély kivételével - helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közleked?ihez kapcsolódó, padlóburkolattal ellátott küls? tartózkodótér.

96. Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

97. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is - a bejárat fel?li oldal kivételével - legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környez? (szomszédos) és a csatlakozó terepszintb?l, és legfeljebb bejárati vagy tereplejt? fel?li homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejt? fel?li és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcs? vagy lejt? csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs).

98. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemz? rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemz? vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet.

99. Tervezési program: a tervez? és az építtet? által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-m?szaki tervezés tárgyát képez? építési tevékenységgel kapcsolatos alapvet? megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervez?i álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza.

100. Tet?felépítmény: a tet? fölé emelked?, az épület rendeltetésszer? használatát biztosító épületrész, a kémények, a szell?z?k és a tet?ablakok kivételével (pl. felvonó gépház, lépcs?ház tet?kijárata).

101. Tet?tér: az épület legfels? építményszintje feletti födémszerkezet fels? síkja és a magastet? szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér [a beépítés nélküli tet?tér (padlás) nem min?sül építményszintnek].

102. Tet?tér-beépítés: tet?térben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

103. Többszintes épület: amelyben a legfels? építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.

104. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fed? növényzet.

105. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben, amelyen egyidej?leg bármikor legalább 300 f?t meghaladó személyek tartózkodása várható.

106. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidej?leg 300 személynél nagyobb befogadóképesség? helyiség.

107. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára mer?leges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

108. T?zfal: az építménynek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan függ?leges térelhatároló falszerkezete, amelynek t?zállósági határértéke megfelel a t?zvédelmi el?írás követelményeinek, és amely a tet?héjazat fölé emelkedik.

109. Vegyes rendeltetés? épület: amelyben két vagy több egymástól eltér? rendeltetés? önálló rendeltetési egység van vagy létesül.

A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni.

2. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Ábrázolt elem	ábrázolás
	fekete-fehér	színes
1. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK (területek) A településszerkezeti tervlapon az 1-3. pontok alatt felsorolt jelkulcsi elemeket minden esetben, a továbbiak közül csak a településszerkezetet meghatározó elemek jeleit kell feltüntetni. Az egyes területfelhasználási módok tovább bonthatók, színárnyalattal megkülönböztetve
1.1. Általános építési használat szerint:
Beépített és beépítésre szánt, illet?leg beépítésre nem szánt területek határa:
1.1.1. Beépítésre szánt terület
lakóterület		Pantone Warm Red C
vegyes terület		Pantone Process Cyan CV
gazdasági terület		Pantone 2587 CV
üdül?terület		Pantone 150 C
különleges terület		Pantone 428 C
1.1.2. Beépítésre nem szánt terület
közlekedési terület		Pantone 458 C
zöldterület		Pantone 353 CV
erd?terület		Pantone 364 CV
mez?gazdasági terület		Pantone 3935 C
vízgazdálkodási terület		Pantone 2975 CV
természetközeli terület		Pantone hideg szürke 1PC
különleges beépítésre nem szánt terület		Pantone 331C
1.2. Sajátos építési használat szerinti beépítésre szánt területek: 1.2.1. Lakóterület
nagyvárosias lakóterület		Pantone 1795 C
kisvárosias lakóterület		Pantone Warm Red C
kertvárosias lakóterület		Pantone 171 C
falusias lakóterület		Pantone 1625 C
1.2.2. Vegyes terület
településközpont vegyes terület		Pantone 301 CV
központi vegyes terület		Pantone Process Cyan
1.2.3. Gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület		Pantone 271 CV
ipari gazdasági terület		Pantone 2587 CV
1.2.4. Üdül?terület
üdül?házas különleges terület		Pantone 150 C
hétvégiházas különleges terület		Pantone 149 C
1.2.5. Különleges terület
különleges terület A terület a célzott felhasználásnak megfelel?en tovább bontható, bet?jellel vagy szín kerettel.		Pantone Cool Gray 4 CV
1.3. Sajátos építési használat szerinti beépítésre nem szánt területek: 1.3.1. Közlekedési terület
közúti
kötöttpályás (pl vasútterület)		Pantone 464 CV
vízi (pl. hajóállomás, kiköt?)		Pantone 284 CV
légi (pl. repül?tér)		Pantone 587 CV
1.3.2. Zöldterület
zöldterület (közpark)		Pantone 353 C
1.3.3. Erd?terület
védelmi		Pantone 370 CV
gazdasági		Pantone 364 CV
oktatási-kutatási		Pantone 354 CV
egészségügyi, szociális, turisztikai		Pantone 377 CV
1.3.4. Mez?gazdasági terület
kertes		Pantone 1225 CV
általános		Pantone 3935 C
1.3.5. Egyéb terület
vízgazdálkodási terület		Pantone 2975 C
2. M?VI ÉRTÉKVÉDELEM 2.1. Országos (nemzetközi) m?vi értékvédelem
világörökség területének határa
m?emléki jelent?ség? terület határa
régészeti terület határa
2.2. Helyi értékvédelem
helyi értékvédelmi terület határa
3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 3.1. Országos (nemzetközi) táj- és természetvédelem
természeti terület határa
nemzeti park határa
tájvédelmi körzet határa
országos jelent?ség? természetvédelmi terület határa
fokozottan védett természetvédelmi terület határa
védett természeti terület véd?övezetének határa
országos jelent?ség? védett természeti emlék (forrás, víznyel?, kunhalom, földvár, barlang, stb.)
egyedi tájérték
3.2. Helyi táj- és természetvédelem
helyi jelent?ség? természetvédelmi terület határa
helyi jelent?ség? védett természeti emlék
4. KÖRNYEZETVÉDELEM (határvonalak) 4.1. Leveg?tisztaság védelem
kiemelten védett kategóriába sorolt terület (országos)
védett II. kategóriába sorolt terület (helyi)
4.2. Zaj- és rezgésvédelem
fokozottan védett övezet határa (helyi)
csendes övezet határa (helyi)
4.3. Gyógyhely határa
gyógyhely határvonala
4.4. Víz- és talajvédelem
felszíni víz véd?területének (sávjainak) határa
felszín alatti vízvédelmi terület határa (pl. hidrogeológiai véd?terület)
talajvédelmi terület határa (ahol a talajvédelem érdekében környezetszennyez? anyagokat használni nem vagy csak korlátozott mértékben szabad)
erózió-, defláció érzékeny terület határa
olyan terület határa, ahol a szennyvíz ártalmatlanításáról, elvezetésér?l közm?pótló berendezés építésével kell gondoskodni (a berendezés kialakítására szabályokat ír el?)
4.5. Egyéb
bányászattal érintett terület határa
olyan terület határa, ahol a természeti csapások elleni védelemr?l gondoskodni kell (pl.: földrengés,- csúszásveszély, egyéb földtani okok miatt egyenetlen süllyedési veszély stb.)
véd?terület, véd?távolság, véd?sáv határa (pl.: repül?tér, szeméttelep stb.)

Ábrázolt elem	ábrázolás
	fekete-fehér	színes
1. VONALAS SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
1.1 tervezett szabályozási vonal
1.2 területfelhasználási egység határa (ha az egyben nem szabályozási vonal is)  csak a f?város szabályozási kerettervében jelölend?
1.3 építési övezet, övezet határa és jele  csak abban az esetben jelölend?, ha az egyben nem szabályozási vonal is Jelmagyarázat: terület-  felhasználás jele beépítési mód  (SZ, O, I, Z) beépítési % építmény mag. (m) telekterület (m2)
1.4 m?emléki jelent?ség? terület határa
1.5 m?emléki környezet határa
1.6 régészeti terület határa
1.7 történeti kert határa
1.8 védett temet? (temet?rész) határa
1.9 helyi értékvédelmi terület határa
1.10 természeti terület határa
1.11 nemzeti park határa
1.12 tájvédelmi körzet határa
1.13 országos jelent?ség? természetvédelmi terület határa
1.14 fokozottan védett természetvédelmi terület határa
1.15 védett természeti terület véd?övezetének határa
1.16 helyi jelent?ség? természetvédelmi terület határa
1.17 érvényes szabályozási terv határa
1.18 készítend? szabályozási terv (változtatási tilalom) határa
1.19 határid? nélküli telekalakítási ill. építési tilalom területének határa
1.20 feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom területének határa
1.21 el?vásárlási joggal terhelt terület határa
1.22 beépítési kötelezettség? terület határa
1.23 helyrehozatali kötelezettség? terület határa
1.24 beültetési kötelezettség? terület határa
2. Területi szabályozási elemek (csak szükség esetén)
2.1 közlekedési célú közterület (csak színes feldolgozás esetén)	-
2.2 nem közlekedési célú közterület (csak színes feldolgozás esetén)	-
2.3 építési hely
2.4 építési telken belüli véd?terület
2.5 m?emlék telke
3. Egyéb szabályozási elemek szükség esetén további jelkulcsi elemek is
3.1 védett helyi m?vi érték
3.2 országos jelent?ség? védett természeti emlék (forrás, víznyel?, kunhalom, földvár, barlang)
3.3 helyi jelent?ség? védett természeti emlék
3.4 egyedi tájérték
3.5 építési vonal
3.6 szabályozási szélesség
3.7 jelent?s szintbeni gépjárm?tároló határa és jele, fér?helyszáma
3.8 jelent?s szint alatti gépjárm?tároló határa és jele, fér?helyszáma
3.9 kötelez? fásítás
3.10 gyalogút
3.11 kerékpárút
3.12 vegyeshasználatú gépjárm?út
3.13 kötöttpályás tömegközlekedés
3.14 m?vi és táji látványvédelem
3.15 megszüntet? jel

3. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek

4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az építmények rendeltetésszer? használatához szükséges, elhelyezend? személygépkocsik számának megállapítása

Egy személygépkocsi számítandó:

1. minden lakás, üdül?egység után,

2. kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m²-ig minden megkezdett 10 m², e fölött minden megkezdett 20 m² nettó alapterülete után,

3. szálláshely szolgáltató egység minden vendégszobaegysége után,

4. vendéglátó egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m² nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),

5. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (bölcs?de, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m²-e után,

6. fels?fokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m² nettó alapterülete után,

7. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház, koncert-, hangversenyterem, operaház, cirkusz, varieté stb.) minden megkezdett 5 fér?helye után,

8. egyéb m?vel?dési egységek (múzeum, m?vészeti galéria, levéltár stb.) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 50 m² nettó alapterülete után,

9. sportolás, strandolás célját szolgáló egységek minden 5 fér?helye után,

10. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekv?beteg-ellátó gyógykezel? egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 10 m² nettó alapterülete után,

11. fekv?beteg-ellátó gyógykezel? egység minden megkezdett 4 betegágya után,

12. ipari egységek gyártó, szerel? helyiségeinek minden megkezdett 200 m²-e után,

13. raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m²-e után,

14. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek

a) vasúti állomásegységhez:

aa) normál nagy- és helyközi vasútállomás esetén (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva)

ab) kisvasúti állomás esetén egyedi vizsgálat alapján;

b) távolsági és helyközi autóbusz állomás és megállóhely egységhez (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva):

c) hajóállomás esetén:

d) helyi tömegközlekedési eszköz végállomása esetén egyedi vizsgálat alapján (P+R);

e) repül?tér esetén egyedi vizsgálat alapján,

15. egyéb rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m² nettó alapterülete után,

16. minden jelent?s zöldfelületet igényl? közösségi kulturális egység (állatkert, növénykert, temet? stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m²-e után,

17. öregek otthona szobáinak egyharmada után.

5. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A többszintes növényállomány, a tet?kertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre el?írt zöldfelület mértékébe

1. A többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértéke

A többszintes növényállomány szintszámának megfelel?en a területhasználati egységekre el?írt legkisebb zöldfelület mértéke kétszintes esetén legfeljebb a mértékszám 10%-ával (10% esetén 1%-kal, 60% esetén 6%-kal stb.), háromszintes esetén további 5%-ával (10% esetén 1,5%-kal, 60% esetén 9%-kal stb.) csökkenthet?.

2. Az egybefügg?, legalább 20 m²-t elér? terület? tet?kertek beszámítása a zöldfelületbe

3. A homlokzati zöldfelület beszámítása a zöldfelületbe

A homlokzat 6,0 m-es magasságáig a befuttatni tervezett homlokzat területének 25%-a számítható be a zöldfelületbe, amennyiben a kúszó-kapaszkodó növények telepítési távolsága minimum 4,0 m.

6. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A gépjárm?tároló kialakításának méretei

Gépjárm?tárolók legkisebb méretezési el?írásai (a megengedett legkisebb méretek és legnagyobb lejtések) legfeljebb 4,8 x 1,8 m vízszintes befoglaló méret? gépjárm? figyelembevételével (nagyobb gépjárm? esetén növelni kell a méreteket)

1. ábra: az álláshelyekhez vezet? közlekedési út egyenes és íves szakaszai (rendszeres gyalogosforgalom nélkül)

Határolófal esetén legalább 0,25-0,4 m széles kiemelt szegély szükséges. Egyenes szakaszon, négy álláshelyig a kiemelt szegély elhagyható.
* Rövid, legfeljebb 15 m hosszú útszakaszon.

2. ábra: az álláshelyekhez vezet? lejt? (közlekedési rámpa)

A félesés? szakaszok helyett 20 m sugarú lekerekítés is lehet. Négy álláshelyig megengedett a 20% lejtés. A lejtés ívben, a közlekedési sáv közepén legfeljebb 15%, a keresztirányú lejtés 3-5% lehet. Id?járásnak kitett helyen a lejtés legfeljebb 10%, vagy gondoskodni kell a jegesedés elleni védelemr?l.

3. ábra: álláshelyek és közleked? folyosóik

Mozgáskorlátozottak legkisebb álláshely-szélessége: 3,6 m. Kisméret? gépjárm?vek számára a közforgalom számára nem megnyitott gépjárm?tárolókban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának mértékéig a helyigény 4,1 x 2,2 méterre csökkenthet?. A járm?vek be- és kiállását épületszerkezet, egyéb tárgy nem nehezítheti, ezért szükség esetén a méreteket növelni kell. Zsákutcás elrendezés esetén a visszafordulás lehet?ségét biztosítani kell.

7. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az építmények rendeltetésszer? használatához szükséges, elhelyezend? kerékpárok számának megállapítása

Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez

Szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezel?, -tároló és -elhelyez? építmények legkisebb távolsága (véd?területe) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelent?s mérték? zavaró hatású ipari kivételével), üdül?- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területekt?l