Ando, Baumschlager és Eberle, Pannonhalma és irodaházak az új Metszetben
Az inkább látszóbeton munkáiról ismert Tadao Andót új oldaláról ismerhetjük meg a Metszet 2010/5 számában: egy műemléki épület határtereit önti üveg-acél szerkezetekbe. Carlo Baumschlager és Dietmar Eberle a látszóbetont kombinálja áttetsző üveggel vitorlásklubjánál, míg Dick Sikkes és Albel Éva pannonhalmi éttermében szinte anyagtalan az üvegfal.
A lapszám a transzparencia fogalmát és megjelenési formáit járja körül, épület-szerkezettani mélységekig: szakcikket is találunk a kopilit-üvegek mai hasznáról illetve a Budapesten az utóbbi években épült korszerű üvegszerkezetekről (Erzsébet tér, Lánchíd Design Hotel, BudaWest irodaház, Corvin Átrium, Millenium7A, négyes metró; illetve Európa legnagyobb médiahomlokzata az Uniqua-székházon).
A külföldi példák között van még a Prágai Kaama iroda egy érdekes, réz-üveg iroda-apartmanháza, míg a magyar példák közül Ifj. Peschka Alfrédtól a népligeti Park Way irodaháza, Annus Marinától a LibroTrade és a Kossuth Kiadó új székháza, Zsoldos Leheltől a győri laktanya-átépítéssel létrejött LCC irodaház, valamint a Hungária fürdő látható (szálloda: Hegedűs Péter (György), fürdőcsarnok: Vékony Péter).
A legnagyobb terjedelmű elemző cikk a pannonhalmi Viator étteremről szól (Dick Sikkes és Albel Éva), aminek érdekessége is a parkoló Kosaras-dombba rejtése. A címlapra is ennek koncepció-grafikája került. A Metszet rovattól megszokott módon a kritikai-elemző cikk mellett (szerző: Soóki-Tóth Gábor) mellett megszólal a kivitelező, a szaktervező, a beruházó is.
A bevezető:
Az ősz, úgy tűnik, a kampányok és rendezvények jegyében fog telni – és most nem a nagypolitikáról van szó. Csak kiadónk körülbelül negyven szakmai rendezvényen vesz részt médiapartnerként, szervezőként vagy társszervezőként, és akkor a Pécs EKF szakmai rendezvényeiről, kiállításmegnyitókról nem is szóltunk. Szerény becslés szerint is négy-ötezer kollégával lesz módom, módunk találkozni. A konferenciadömping elsősorban a „pontvadászoknak” jó: hasznos információkkal és finom falatokkal egyaránt gazdagodhatnak, no és persze a kötelező továbbképzési pontokat is begyűjthetik. Mert egyértelműen a kötelező továbbképzés pezsdítette fel a szakmai életet, bár ma már olyan kínálat van akkreditált rendezvényekből – hogy az online képzéseket ne is említsük – hogy néhány pont „beígérése” már rég nem elég egy rendezvény sikeréhez, mindenki alaposan megnézi, érdemes-e egy-egy napot végigülni. Nagy előnye ezeknek a konferenciáknak, hogy számos anyagot kézbe lehet fogni, „megrágni”, ahogy Petró professzor úr szokta mondani, és egy-egy gyártó jelen lévő képviselőjének, alkalmazástechnikusának konkrét kérdést fel lehet tenni.
A jelenségen akár kesereghetnénk is, hiszen ez bizonyos értelemben átrendezi az építőipari hirdetések, kommunikáció piacát, ami kellemetlen lehet az építészeti magazinoknak, szaklapoknak – ha nem tudnánk, hogy a rendezvények éppen olyan szerkesztői munkát, hozzáértést igényelnek, mint a lapok, s ha nem foglalkoznánk éppen ezért mi is ezzel a tevékenységgel. Nem egymás ellen létezik tehát ez a kétféle tevékenység, hanem éppúgy kiegészíti egymást, mint a nyomtatott média és az on-line.
Találkozzunk tehát ősszel személyesen is, ne csak így, a Metszet hasábjain keresztül!
És végül a népszerű, építészeti furcsaságokat tollhegyre tűző Ciki rovat eheti szarkazmusa:
Előfizetés:
