Elindult az egyedülálló energia- és rezsimegtakarító kísérlet

A hajdúnánási család otthonát e rendhagyó kísérlet során a Knauf Insulation Kft. nyáron korszerű komplett hőszigeteléssel látta el, amely a falakat és a födémet érintette. A hajdúdorogi család ház eredeti állapotában vesz rész a kísérletben, amely 2014. március 31-én zárul. A mérések eredményei a www.nalamszigetelnek.hu oldalon szeptember 27. óta nyomon követhetők, de már így is több mint 20 ezer forintnyi a két épület fűtésre szánt költségének különbsége.

 

Mi került a falra, a födémre, és miért?

Az előzetes felmérés alapján kiderült, hogy a hőszigetelni tervezett hajdúnánási családi ház F, míg a kontrollként szolgáló hajdúdorogi ház G energetikai besorolásba tartozik. Mindkét besorolás energetikai szempontból korszerűtlen házat feltételez, magas rezsiköltséggel, ami állítás igaz a hazai családi ház állomány döntő többségére is. A Knauf Insulation munkatársai ezen adatok alapján és a 2018. január 1-től életbe lépő 1246/2013 (IV.30) számú Kormányhatározatban foglalt U értékeknek megfelelően határozták meg, hogy milyen vastagságú és minőségű hőszigetelő anyag használata javasolt a hajdúnánási ház energiatakarékossá tételéhez.

Homlokzati hőszigetelés: 20 cm vastag FKDS kőzetgyapot
A homlokzatra 20 cm vastag FKDS kőzetgyapot táblák kerültek. A kiváló hő- és hangszigetelő, egyszerűen alkalmazható, teljes keresztmetszetében víztaszító, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelő anyag 20 cm vastagságban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az épület meglehetősen gyenge F energetikai besorolásból a hőszigeteléssel A kategóriába kerüljön. A termék l értéke 0,036 W/mK, azaz kiváló hővezetési tényezővel rendelkezik.

 

Födémszigetelés: 25 cm vastag Classic 039 üveggyapot
A ház padlásterét Classic 039 üveggyapottal szigetelték, ami tekercsben forgalmazott többfunkciós, kasírozatlan, teljes keresztmetszetében víztaszító ásványgyapot hő- és hangszigetelő anyag.

Ez a termék elsősorban fa- és fémszerkezetű vázas épületek, valamint mennyezetek, álmennyezetek hő- és hangszigetelésére ajánlott, A1-es tűzvédelmi osztályú, azaz nem éghető. A kísérletben résztvevő ház szigetelése során azért e termék alkalmazása mellett döntött a Knauf Insulation, mert ez a fogyasztók széles köre számára elérhető és számos építőanyag kereskedésben megvásárolható. Hővezetési tényezője 0,039 W/mK. Ezzel a paraméterével középkategóriás terméknek minősül, hiszen a cég Ecose üveggyapot hőszigetelő anyagai esetén a csúcsminőséget a 0,032 W/mK hővezetési tényezővel rendelkező üveggyapotok képviselik.

 

Mit jelent mindez a lakók számára? – tendenciák, érdekességek szakmai nyelven, de közérthetően

Az alig egy hónap alatt keletkezett, forintban sem csekély rezsimegtakarítás mellett a program szakértői a kísérlet időtartama alatt elemzéseket, összehasonlításokat végeznek. Nézzük, milyen információk gyűltek össze és milyen tendenciák tapasztalhatók az elmúlt közel 1 hónapban? A Knauf Insulation Kft. közreműködő szakmai partnere, a Pannon Építőműhely Kft. ügyvezető igazgatója, Lengyel Ágoston, építészmérnök 3+1 megállapítása az első hónap adatai alapján.

1. A két épület fűtési energia fogyasztása között a különbség markánsan nő.

A szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztása kumulált összehasonlításban egyre markánsabb különbséget mutat. Egyértelmű tendencia, hogy az „olló nyílik”, a két épület energiafogyasztása közti különbség egyértelműen növekszik, annak ellenére, hogy októberben meglehetősen enyhe időjárás volt, és a téli hidegek még be sem köszöntöttek.

 

2. 15 °C-os napi külső átlaghőmérsékletben a szigetelt ház kazánja be sem kapcsolt

Az adatok napi szintű elemzése során a külső hőmérséklettel összehasonlítva vizsgáltuk az épületek energiafelhasználását. Mindkét épület esetében megfigyelhető, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével nő az energiafelhasználás, azonban rendkívül eltérő mértékben: a napi fogyasztások között jellemzően 3-5-szörös eltérés tapasztalható. Az október 12-14. közti időszak elemzéséből látható, hogy 15 °C-os napi külső átlaghőmérséklet felett a szigetelt ház kazánja be sem kapcsolt.

 

3. Az elmúlt hónap leghidegebb napján is alig kapcsolt be a szigetelt ház kazánja

Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megvizsgáltuk az október 4-i napot, mely a kb. 6 °C-os napi középhőmérsékletével az adott időszak leghidegebb napja volt. Szembetűnő, hogy a szigeteletlen épületben a nap legnagyobb részében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak az esti időszakban kapcsolt be rövid időre a fűtés.

 

3+1. A hőszigetelés a komfortérzetet is javítja

Az épületekben a belső hőmérséklet megfelelő figyelemmel kisérése céljából épületenként 4-6 helyen helyeztünk el belső hőmérőt, az alábbi grafikon e hőmérők által mért értékek átlagát mutatják.

Látható, hogy az épületekben – az egyformán programozott termosztátok ellenére – mintegy 1-1,5 °C különbség mutatkozik a mért hőmérsékletek között. A jelenség magyarázata az lehet, hogy a szigetelt ház födémjének szigetelése a mennyezet hőmérsékletének növekedését okozta, amit a mennyezeten elhelyezett hőmérők által mért értékek igazolnak vissza. Ez alapján kijelenthető, hogy a szigetelt ház radikálisan csökkent energiafelhasználás mellett komfortosabb klímát és melegebb belső falfelületeket biztosít.

 

És mi történik az épülettel? – épületfizikai kérdések közérthetően, de inkább szakembereknek

Az egyedülálló program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének felügyeletével zajlik. A tanszék munkatársa Bakonyi Dániel okl. építészmérnök, aki a program meghirdetésétől a résztvevők kiválasztásáig aktív szerepet vállalt, a hőszigetelés kapcsán tekint át néhány épületfizikai kérdést.

Minden meglévő épületbe történő szerkezeti beavatkozásnál a tervezőnek választ kell adnia bizonyos épületfizikai problémákra is. Bár egy hagyományos falazott technológiával épült kisebb léptékű, teljesen átlagosnak nevezhető családi ház külső oldali utólagos hőszigetelését a kevéssé problémás feladatok közé szoktuk sorolni, ilyenkor is felmerülhetnek épületfizikai kérdések. Ilyenek lehetnek (a teljesség igénye nélkül):

• mennyire lehetséges a hőhidak hőveszteségének minimalizálása (a falak hőtechnikai optimalizálásával egyre fokozottabb figyelmet kell szentelnünk rá);
• felmerülnek-e belső felületi állagvédelmi (penészesedés) kérdések a beavatkozás után (ugyan a külső oldali hőszigetelés szinte minden helyen megnöveli a legalacsonyabb belső felületi hőmérsékletet, azonban ha a légzáróság javítására is sor kerül, akkor növekszik a belső levegő nedvességtartalma is);
• mekkorák a hőveszteségek a talaj irányában és a lábazaton keresztül, mennyire csökkenthetők még racionális beavatkozással, például egész padlószerkezet felbontása nélkül, elegendően pontos-e egy közelítő számítás ennek megítéléshez;
• hogyan változik a külső térelhatároló szerkezetek (pl. falak, födémek) hő- és nedvességtechnikai (higrotermikus) működése, felmerülhet-e valamelyik szerkezetnél a meghibásodás veszélye, ami miatt különös figyelmet kell szentelni a rétegrend kialakítására?

Nem lehetett célunk minden felsorolt kérdéssel egyforma mélységben foglalkozni, ezért egy igen érdekes témát választottunk részletesebb elemzésre, amellyel kevesen foglalkoznak: a térelhatároló szerkezetek higrotermikus viselkedése. A „Nálam Szigetelnek” projekt alkalmából lehetőség nyílt a hőszigetelt hajdúnánási épületen a fűtési rendszer által leadott hőn túl további épületfizikai mérések végzésére is. A délkeleti fal és a padlásfödém két-két részén alakítottunk ki mérési pontokat, ahol a szerkezetek hő- és nedvességtechnikai jellemzőit mérjük a teljes fűtési idény alatt. A mérések célja a teljesen megegyező peremfeltételek (tájolás, külső és belső hőmérséklet, valamint nedvességterhelés) mellett a külső falak és padlásfödémek hőszigetelésére leggyakrabban alkalmazott rétegrendek egy-egy változatának az összehasonlítása. A vizsgált rétegrendi változatokat, valamint a telepített érzékelők típusát és pozícióit a mellékelt ábrák mutatják. A falszerkezet esetében a hőszigetelés és az aljzatának kapcsolatában (teljes felületi vagy csak pontonkénti ragasztás a rossz légzáróságú falon), a padlásfödémnél pedig a csak vízzáró tető alatt a hőszigetelés nedvesség elleni védelmében (páraáteresztő, szél és vízzáró fólia) tettünk különbséget.

 

A külső fal rétegrendi változatai és a telepített mérési pontok

A padlásfödém (jobbra) rétegrendi változatai és a telepített mérési pontok

Ezek az eltérések bár csekélynek tűnhetnek, jelentős hatással lehetnek a szerkezet működésére. A mérési eredmények segítésével nemcsak ezeknek a megoldásoknak a relatív összehasonlítására lesz mód (pl. nedvesség feldúsulás a szerkezetben, kiszáradási potenciál, nedvességtartalom a hőszigetelésben stb.), hanem szimulációs modellek validálására is alkalmasak lesznek, amelyek segítségével további számos szerkezeti megoldás részletes elemzése válik majd lehetségessé. Ezek a mérések közvetlenül nem követhetők a honlapon keresztül, az eredményekről majd későbbi hírlevelekben és egyéb publikációkban számolunk be.

 

Knauf Insulation Kft.
Telefon: +36-23-889844
Fax: +36-23-889845
Email: info.hu@knaufinsulation.com
www.knaufinsulation.hu

(x)