Fordított rétegrendű tetők, expandált polisztirolhab hőszigeteléssel
Számos építési termék gyártását harmonizált európai szabvány szabályozza, alkalmazásuk viszont már minden országnak saját jogkörébe van utalva. Az elmúlt időszakban több új jogszabály is hatályba lépett, ami az expandált polisztirolhab gyártását, alkalmazását befolyásolja.
Az expandált polisztirolhabokra vonatkozó MSZ EN 13163 szabványt („Gyári készítésű expandált polisztirol {EPS-} termékek. Műszaki előírás”) 2002-ben egyidejűleg vezették be az Európai Unióban és Magyarországon. Ma már elmondható, hogy bevezetése jól szolgálta a termékek egyértelmű beazonosíthatóságát. A tapasztalatok alapján viszont érdemes volt néhány ponton változtatni rajta. Ez elsősorban a termékek méretpontosságának jelölését érintette, lényegi szempontból nem hozott változást. Így a korábban szabványosnak minősülő anyagok változatlan terméknév alatt, változatlan minőséggel továbbra is gyárthatók, csak a termékkód módosult 2013-tól.
Az új műszaki előírások miatt viszont át kellett dolgozni az „MSZ 7573: Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Alkalmazási előírások” című magyar szabványt is. Mivel az elmúlt években ez is jól vizsgázott, a változtatás elsődleges célja az volt, hogy a megváltozott termékszabvány jelöléseit kövesse az alkalmazási előírás is. A Magyar Szabványügyi Testület munkájának eredményeként idén megjelent az MSZ 7573:2015 szabvány, ami már összhangban van az európai szabályozással. A módosítással viszont lehetőség nyílt arra, hogy a műszaki fejlesztés újabb eredményeit is szabvány szintjére emeljék, így a már korábban is az MSZ 7573 által szabályozott, a talajba kerülő hőszigetelések, illetve lábazati alkalmazásokon (Expert termékcsalád) túl a fordított tető hőszigetelése (Austrotherm Zenit) is szabványos alkalmazás lett.
A Zenit a többi formahabosított szigetelőanyaghoz képest jelentősen kisebb vízfelvételű, ellenállása a fagyás-kiolvasztási ciklusokkal szemben kiváló, így alkalmas fordított tetők hőszigetelésére. Alkalmazásának már közel egy évtizedes tapasztalata van, és a rendszeres utóellenőrzések során a megvalósult tetőkből kivett minták vizsgálata igazolta, hogy tartósan nedves környezetben, fagyhatásnak kitéve is megőrzi jó mechanikai és hőszigetelő tulajdonságát.
Bár a Zenit beépítése eddig is lehetséges volt az ÉME alkalmassági bizonyítványa alapján, a szabványossá vált megoldás megerősíti a tervezőket abban, hogy jó megoldás a Zenit betervezése lapostetőkbe. Az extrudált polisztirolhabok (XPS) maximális gyártási vastagsága (20 cm) és az ehhez tartozó hővezetési tényező (0,038 W/m2K) mellett a tető hőátbocsátási tényezője – a hőszigetelő lemezek egyrétegű fektetése esetén – nem lehet jobb, mint 0,19 W/m2K. (Fordított rétegrendben a hőszigetelő anyagok – akár extrudált, akár expandált habok – csak egy rétegben alkalmazhatók, erről az extrudált polisztirolhab hőszigetelő anyagok alkalmazásáról szóló MSZ 7574 szabvány is rendelkezik: „A csapadékvíz elleni szigetelés felett beépített hőszigetelést egy rétegben kell lefektetni.”) Márpedig az új épületenergetikai szabályozás szerint az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós ályázati forrás, vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételekor a tetőnek ennél jobbnak kell lennie (0,17 W/m2K), és 2018-tól ez már minden épületre vonatkozik. A Zenit maximális gyártási vastagsága viszont 40 cm, így akár 0,1 W/m2K-nél jobb tetők is létrehozhatók. A megfelelő hőátbocsátási érték eléréséhez tehát csak a Zenit a szabványos megoldás, ami azzal a további előnnyel is jár, hogy a termék kedvezőbb ára miatt még gazdaságosabb is.
Az elmúlt közel egy évtizedben nem változtak az alkalmazási területek...
...miként a beépített anyagok minősége sem
