Középületek elemzései a Metszet 2013/3 számában

Chehadé Abdel Rahim, Csillag Katalin, Csomay Zsófia, Gőz Dorottya, Gunther Zsolt, Kalmár László, Lente András, Emanuelle Moureaux, Pintér Tamás, Promontório (Paulo Martins Barrata, Joao Luís Ferreira, Paulo Perloiro, Pedro Appleton, Joao Perlioro) , Taraczky Dániel, Vesmás Péter, Zsuffa Zsolt az új Metszetben

A középület téma kapcsán számos mélyebb építészeti problémát elemez legújabb számában a Metszet. A HungaroControll új épülete kapcsán (ANS III) Szabó Levente értekezik „Az építészet, mint stilisztikai probléma” című cikkében a Kalmár-Zsuffa páros alkotta új épület illeszkedéséről a Nagy Tamás tervezte előző ütemhez. A mintaszerű folytatás másfajta kerámiahomlokzatot, finom és értő viselkedést kívánt. Szintén alapos elemzést írt „Vidéki építészet” címmel Wesselényi-Garay Andor a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeum kapcsán a déli régió építészetéről, Vesmásról és a Tér és Forma stílusáról. Guntherék Medve utcai alkotása kapcsán az irodaépítészet elméleti gondjait boncolgatja ismét Szabó Levente „Kvázi struktúra mint jelentésadási kísérlet” írásában. Város és épület kapcsolatát mutatja be a BMC kapcsán Smiló Dávid, a környezettudatosság nehézségeit a Green House apropóján Csanády Pál, a belsőépítészet behatároltságát a Corvin Negyedben a Duma Színház kapcsán Pesti Monika. A külföldi színeket valóban nagyon színes japán banképületek képviselik Emanuelle Moureaux-tól, és fehér ötszögletes tömbök a portugál Promontóriótól.

A lap papíron vagy a Digitalstandon is előfizethető.

A szerkesztőségi bevezető:

400 éves lakások a jövőben, 300 ezer bérlakásra szoruló ma. Előbbi adattal a Társaság a Lakásépítésért Egyesület érzékelteti, hogy nem tartható a lakásépítések mai alacsony száma: „2012-ben 10560 lakás épült Magyarországon. Összevetve ezt a 4,3 milliós lakásállománnyal azt látjuk, hogy ilyen lakásépítési volumen mellett a hazai lakásállomány megújulási ciklusa hozzávetőleg 400 év.” A háromszázezres bérlakásigényt a Habitat for Humanity lakhatási jelentése ismerteti: „2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses vécé. A magyarországi lakásállomány 70 %-a energetikai szempontból elavult. (…) A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen. (…) Ugyanakkor közel 500 ezer lakás áll üresen”.

Tulajdonképpen ebben a helyzetben az a csoda, hogyan tudott a KSH első negyedévre 9.9 százalékos építőipari növekedést mérni. Persze tudjuk, az elképzelhetetlenül alacsony korábbi adatok miatt, de ez a magasépítésben alig, a lakásépítésben egyáltalán nem érzékelhető. Vannak ugyan kollégák, akik örömmel számolnak be megbízásokról, de az elmúlt egy-két év fokozatos lecsúszásához képest, azt hiszem, nem annyira a munka több mostanában, inkább csak jobban örülünk mostanában egy-egy megbízásnak.

Mi lehetne a megoldás? „A lakásépítési, felújítási hitelek kamatát 4 százalékra kellene leszorítani, (… ) erre az Európai Beruházási Bank hitelkerete adhatna lehetőséget, amit alacsony energiafelhasználású épületek létrehozására lehet igénybe venni” – mondja ugyancsak a TLE, a szocpol megemelésének sürgetése mellett. Egyetértünk.

Csanády Pál