filmszemle

2019. január 15.

Párakicsapódás hideg felületeken – mit tehetünk ellene?

Párakicsapódás hideg felületeken – mit tehetünk ellene?

Ajtó, ablak, kémény, padlásfeljáró, fal és tetőszerkezet csatlakozása – csak néhány a majdnem minden családi házon megtalálható olyan csatlakozások közül, ahol beltér és kültér, fűtött és fűtetlen tér, vagy pedig eltérő működésű szerkezetek találkoznak. Megoldatlan, átgondolatlan vagy helytelenül kivitelezett csomópont esetén ezeken a területeken biztosan számíthatunk páralecsapódásra, idővel pedig nedves foltok megjelenésére a – látszó – felületeken, végül pedig penészképződésre.

Jól kell ismerni az épületből szökő meleg levegő útját, hogy azt minden esetben a megfelelő (párazáró, párafékező) fóliákkal tudjuk elállni. Nagy a kísértés, hogy – végső állapotában már nem látszó szerkezet lévén – ne azt a fóliát alkalmazzuk, amelyik megfelel az adott terhelésnek, hanem azt, amelyik éppen kéznél van, legyen az akár mezőgazdasági fólia, vagy a korábban beépített hőszigetelés csomagolása.

Ugyanígy nem érdemes megspórolni a gépészeti átvezetések tömítését sem, mert a pontszerű megoldatlanságok összeadódva szerkezeti károsodáshoz vezethetnek. Nem jó ötlet az sem, ha úgy próbálunk – időt, tömítőanyagot – spórolni, hogy a csöveket és vezetékeket együtt, kötegben próbáljuk átvezetni.

Az épület átadásakor már az sem látszik, hogy a homlokzati hőszigetelés mögött valóban elkészült-e a téglafal külső vakolata. Rejtve marad a mulasztás, de jó tudni, hogy a vázkerámia falazat – amelynek a függőleges illesztései habarcs nélküliek – önmagában nem légzáró, erről a kétoldali vakolat gondoskodik. Ennek elhagyásával a szerkezetet hűtő légáramlás indulhat be a fal és a hőszigetelés között.

Megdöbbentő, hogy míg 1 m2 tetőfelületen naponta 10 g víz jut át diffúzióval, egy 1 m hosszú, 1 mm széles résen keresztül – ami lehet például egy tetőablaknak vagy padlásfeljárónak egyetlen szakszerűtlenül kivitelezett éle – 360 g víz jut be a szerkezetbe naponta. Természetes, hogy ez a vízmennyiség, ha a szerkezet rétegei között reked, károsodást fog okozni. Ráadásul ennek többszörösére is számíthatunk néhány szakszerűtlenül beépített tetőablak vagy például egy-két rosszul tömített falablakpárkány csatlakozás esetén.

Párakicsapódás hideg felületeken – mit tehetünk ellene?

A Dörken termékpalettáján minden szerkezeti „ütközés” kiküszöbölésére megtalálható a megfelelő fólia, szigetelőlemez, tömítőpaszta, ragasztóanyag, lezáróprofil – érdemes körültekintő termékválasztással és szakszerű kivitelezéssel megelőzni a szerkezetek nedvesség okozta károsodását, mert az utólagos javítások, cserék mindig sokkal bonyolultabbak és költségesebbek – nem beszélve a hiba észleléséig eltelt időszakban belélegzett szennyezett levegőről, és a megspórolható, bosszankodással és a felújítást végző szakember keresésével töltött időről.

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog