Upcycling a legfrissebb Metszet témája
Upcycling – szokatlan szót választottak mottóul a Metszet 2013/5 számának a szerkesztők. Az upcycling felértékelve újrahasznosítást, feljavítva reciklálást jelent, ami épületeknél nem oly ritka. A lapszámban van a párizsi Operaházban létrehozott kávézó (építész: Odile Decq), egy spanyol sörfőzdéből lett grafikai múzeum (Aranguren & Gallegos), spanyol középkori házból lett szálló (Alex Borrás, Enric Farrerons, Octavio Pérez), német iskolából fejlesztett múzeum (Ahlbrecht Felix, Scheidt Kaprusch).
A magyar példák között a veszprémi Salesianum épületét (Kovács Zsolt, Beránková Jana, Vasáros Zsolt), egy őrségi teaházat (U. nagy Gábor), egy balatoni faházból lett nyaralót (Pápay György), pincétől újraépített pápai közösségi házat (Mezei László), veszprémi lakóházat (Vér Péter), konferenciaközponttá alakított pesti kastélyt (Cséfalvay Gyula), várfalak közé álmodott kiállítóteret (Hild-Csorba Bernadett, Gerák Miklós) láthatunk.
A lap papíron vagy a Digitalstandon is előfizethető.
A bevezető
Megismerhetném a becses nüjét? – Ez az indiszkrét kérdés most már minden építkezéssel kapcsolatban elhangozhat, hiszen az e-építési napló használata során a feleknek (építtető, kivitelező, alvállalkozó, tervezői művezető) ismerniük kell egymás NÜJ-ét, azaz Napló Ügyfél Jelét. Ahogy a szakma viszonylag könnyen átesett az ÉTDR okozta nehézségeken, talán az e-építési napló sem fog megoldhatatlan nehézséget okozni. (A rendszer megismerésének legjobb és legolcsóbb módja a www.e-epites.hu/e-epitesi-naplo oldalra feltöltött anyagok alapos áttanulmányozása.) A tervezők profitálhatnak is a rendszerből: a tervezői művezető ugyan csak a szerepkörök felsorolásánál szerepel (eseti bejegyzést tehet), de laikus építtető esetén az építtető megbízottjaként a tervezői művezető vagy műszaki ellenőr komoly ellenőrző hatáskört is kaphat – érdemes errefelé mozdulni.
Az igazán súlyos problémát az úgynevezett CPR rendelet okozhatja – helyesen a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet –, mely előírja: „a tervező az építési-műszaki dokumentációban (…) állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét”. Nos, csak az alapvető jellemzőknek csak felsorolása 110 oldalra rúg a közlönyben, és szakértők szerint mintegy 400 szabvány ismeretét tételezi fel. Talán ezért teszi lehetővé a rendelet, hogy a tervező konkrét terméket is megadjon, aminek a terméknyilatkozatában szereplő jellemzőktől nem szabad eltérni esetleges kiváltás során. Tehát jó, ha az építész tudja, egy-egy terméknek mi is van a terméknyilatkozatában, mert ha az egyébként megfelelő konkrét termék egy-egy jellemzője nincs benne a nyilatkozatban, akkor úgy is kiválthatják, hogy a végén az építészt marasztalják el: miért nem írt elő jellemzőt a nyilatkozatban nem szereplő jellemzőre? A veszély egyelőre beláthatatlan, és a megoldás iránya sem nagyon látszik, hacsak nem a szabványok és jellemzők alapos megismerése…
Csanády Pál
