filmszemle

2015. január 05.

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

Az épülethatároló szerkezetek energetikai korszerűsítése, ezen belül is a homlokzati falak utólagos hőszigetelése – az épületek üzemeltetési költségeinek csökkenése által – az egyik legjobb hosszú távú befektetés. De ide sorolható-e a sokak által vitatott, illetve rossz megoldásnak tartott belső oldali hőszigetelés is?

A homlokzati falszerkezetek külső oldali hőszigetelése nem oldható meg minden esetben. A régi műemléki épületeknél a homlokzat architektúrája, burkolata vagy díszítése nem takarható el hőszigetelő lapokkal, más esetekben pedig a többlakásos társasházak tulajdonjogi vitái, illetve az anyagi fedezet hiánya lehet az ok. Ilyen esetekben csak a belső oldali hőszigetelés kerülhet szóba, aminek kiválasztásakor a legfontosabb szempontok az anyag hőszigetelő képessége, tűzállósága, stabil, ellenálló kivitele, de a „szakma mélyére ásva” rendkívül fontos az épületszerkezet hőszigetelés utáni páratechnikai viselkedése is.

A belső oldali hőszigetelés készítésének problémáira megfelelő megoldást nyújtanak a kálciumszilikát alapanyagú, kapilláraktív, diffúziónyitott hőszigetelő rendszerek. Az Ytong pórusbeton 1923 óta ismert a falazóelemek piacán. Ennek továbbfejlesztett változata, a Németországban már jó ideje rendszeresített, alacsony hővezetési tényezőjű (λ=0,045 W/mK), könnyű (115 kg/m3) Ytong Multipor ásványi hőszigetelő lap nálunk 2008 szeptembere óta kapható. Némi névmódosítás után a termék ma Multipor névre hallgat. A gazdaságos felhasználás érdekében a lapok nagyméretűek (600×500 mm) és különböző vastagságúak (50–200 mm).

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről? Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről? Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről? Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

 

Nincsen penészedés

Kapilláris anyagszerkezetükből adódóan a Multipor lapok kiváló páraszabályzó tulajdonságúak, ennek köszönhetően alkalmazásukkal a belső oldali hőszigetelés párazáró réteg készítése nélkül is elkészíthető. A lakóterek falszerkezeteiben normál hőmérsékleti és páraviszonyok mellett nem alakul ki páralecsapódás, így elkerülhető a penészedés megjelenése. A szigetelendő falszerkezetre történő teljes felületű ragasztással elkerülhető, hogy a hőszigetelő lap és a falszerkezet között bezárt légrések alakuljanak ki, ahol a pára összegyűlhet, és a hideg falfelületen lecsapódhat. Emellett az alapanyagok és a Multipor ragasztóhabarcs lúgos közege is akadályozza a penészgombák elszaporodását.

 

Kapilláraktív, diffúziónyitott rendszer

A Multipor ásványi hőszigetelő lapokkal készített belső oldali hőszigetelés párazáró réteg nélkül készíthető. Az anyag magas pórustartalmának köszönhetően fel tudja venni a levegő páratartalmából a nedvességet. A hidegebb zónában a kondenzáció- hoz közeli állapotú párát a kapilláris szerkezet azonnal visszavezeti a melegebb belső tér felé, ahol az ismét párává alakul át. Ez ismétlődő folyamat, amely lezajlik a belső tér páratartalmi változásainak hatására is, de főként a nyári időszakban csökken a hőszigetelés nedvességtartalma.

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

 

A bevitt nedvesség idővel távozik

A belső oldali hőszigetelés elkészítésével a szerkezet nedvességtartalma megnő, mivel a hőszigetelés – az alapfelület kialakításától a felületképzésig – vizes technológiával készül. Ez a bevitt nedvesség azonban idővel távozik a szerkezetből, azaz a szerkezet nedvességtartalma folyamatosan csökken. Ehhez azonban szükséges, hogy a hőszigetelt falazat védve legyen a felszivárgó nedvességtől, valamint a csapóeső elleni védelmét is meg kell oldani víztaszító hatású homlokzati színvakolattal, festékkel, ezek hiányában színtelen impregnáló bevonattal.

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

 

Nő a falszerkezet felületi hőmérséklete

A belső oldali hőszigetelés egyik legfőbb előnye, hogy a falszerkezet felületi hőmérséklete megnő. Egy régi, rossz hőszigetelő képességű falazat felületi hőmérséklete 20 °C belső léghőmérséklet esetén a leghidegebb téli napokon 17 °C körüli – ez a hideg, sugárzó felület a helyiség hőmérsékleti komfortérzetét jelentősen rontja (a sarkok felületi hőmérséklete ennél sokkal rosszabb, akár 9 °C-os is lehet!).

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

Ebben az esetben a komfortérzet javítására a levegő hőmérsékletének megemelése szükséges 23-24 °C körüli értékre, ami fűtésköltség tekintetében jelentős többletkiadást eredményez. A belső oldali hőszigetelés elkészítése után 20 °C belső léghőmérséklet esetén a felületi hőmérséklet mindössze 19-19,5 °C-ra csökken – ez a csekély változás szinte elhanyagolható, a komfortérzetet nem befolyásolja.

Mi az igazság a belső oldali hőszigetelésről?

A hőhídhatás minimalizálása érdekében javasolt a hőszigetelést legalább 50 cm szélességben befordítani a hőszigetelt falazatba csatlakozó szerkezetekre (harántfalak, födém). A páraszabályozó szerep megtartása érdekében fontos, hogy a ragasztás és az elsődleges felületképzés a termék páratechnikai tulajdonságaihoz is jól igazodó Multipor ragasztóhabarccsal, a végleges felületképzés (festés) pedig kellően páraáteresztő, ásványi alapú anyagokkal történjen.

A környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkező Multipor ásványi lapok egyedülálló anyagtulajdonságuknak köszönhetően széles körű felhasználást tesznek lehetővé lakó-, ipari, illetve régi és új épületek különböző szerkezeteinek hőszigetelésére.

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog