2009. október 14.

Szigorodik az épületenergetikai szabályozás

Szigorodik az épületenergetikai szabályozás

Ahhoz, hogy a fokozódó épületenergetikai követelmények ne érjék sokkhatásként a szakmát, mielőbb szükséges lenne a falazatok U értékének előírását a jelenlegi 0,45 W/m2K-ről 0,3-ra csökkenteni, és a födémek 0,25-ös értékét 0,2-re javítani.

Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években az épületenergetika szabályozása. Az első lépés az Európai Parlament és Tanács 2002. december 16-án kiadott, az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelve volt. Ez többek között kimondja, hogy az energiaellátás biztonsága és a környezetvédelem érdekében fokozni kell az épületek energiahatékonyságát. Ennek érdekében mára minden ország megalkotta a saját szabályozását, mely tartalmazza az épületek energetikai jellemzőinek meghatározási módszerét (nálunk ez a 7/2006 TNM rendelet), illetve a tanúsítás módját (176/2008 kormányrendelet). Az előbbi jogszabály tartalmazza azt a háromszintű követelményrendszert, amelynek egy új épületnek meg kell felelnie. Egyrészt maximálja a határoló és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőjét, másrészt követelményt állít az épületek fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozóan, harmadrészt megszabja az összesített energetikai jellemző felső értékét. A rendelet meghatározza a számítási módszereket is, de nem beszél az épületek energetikai besorolásáról, hiszen ez már a 176/2008 (VI. 30.) számú kormányrendelet feladata, akárcsak a tanúsítás menetének leírása is.

2009-re létrejöttek a nemzeti szabályozások. Magyarországon sok vita volt a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjéről; az épületszigeteléssel foglalkozók úgy vélték, hogy nagyon laza szabályozás született. (Ha megnézzük, hogy a környező országokban milyen értékeket fogadtak el, talán igazat adhatunk nekik.)

Az előírt értékek – szerencsére – nem örök életre szólnak, az EU direktíva ugyanis kimondja: „E követelményeket rendszeresen, legfeljebb ötévente felül kell vizsgálni és szükség szerint naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék az építőipar műszaki fejlődését” (4. cikk, 1. pont).

A brüsszeli bizottság már elkezdte a 2002/91/EK direktíva átdolgozását. Először is leszögezik: a jelenlegi irányelv célkitűzésein és elvein nem kívánnak változtatni, és a konkrét követelményeknek, illetve a végrehajtás módozatainak meghatározása továbbra is az egyes tagállamok feladata marad. Viszont azt is megállapítják, hogy az egyes országok követelményei jelentősen elmaradnak az elérni kívánthoz képest. Megállapítják, hogy „Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv az eddigiekben elsősorban azzal az előnnyel járt, hogy az épületek energiahatékonyságának kérdését a politikai napirendek részévé tette, integrálta az építőipari kódexekbe, továbbá felhívta erre a polgárok figyelmét”. Vagyis a lényegi energiamegtakarítást inkább a tervezett változtatásoktól várja, számszerűsítve: az EU végső energiafogyasztásának 5–6 százalékos csökkentését, valamint a teljes CO2-kibocsátás 4–5 százalékos csökkentését 2020-ra. Ez várhatóan 280–450 ezer potenciális új munkahelyet teremt 2020-ig, főleg az építőipari ágazatban.

Az irányelvet a fentiek érdekében úgy módosítják, hogy az épületek energiateljesítményére vonatkozó, a tagállamok által meghatározott minimumkövetelményeket fokozatosan kiigazítsák a költségoptimalizált szinteknek megfelelően.

A tanúsítvány kibocsátására vonatkozó követelményeket átfogalmazzák, hogy minden ingatlanügylet esetén rendelkezésre álljanak a tanúsítványok, illetve hogy a jövőbeli vevő vagy bérlő korai szakaszban (vagyis az értékesítés/bérlet meghirdetésekor) tájékozódhasson az épület (vagy épületrész) energiateljesítményéről.

Rendelkeznek arról, hogy amennyiben az épület hasznos alapterületéből több, mint 250 négyzetmétert állami hatóság használ, az épület energiateljesítményéről 2010. december 31-ig tanúsítványt kell kibocsátani. Eddig a dátumig minden tagállamnak az új, vagy módosított rendelkezéseket is át kell ültetni a saját joganyagába; a teljeskörű végrehajtás határideje 2012. január 31.

Ahhoz, hogy a fokozódó követelmények ne érjék sokkhatásként a szakmát, szükséges lenne már 2009-ben összhangba hozni a szabályozásunkat a környező országok előírásaival. Elsősorban a falazatok U értékét kellene a jelenlegi 0,45 W/m2K-ről 0,3-ra csökkenteni, ezzel elérnénk a Csehországi ajánlott értékeket, és kicsivel jobb lenne, mint a jelenlegi szlovákiai követelményszint. Érdemes lenne a födémek 0,25-ös értékét is 0,2-re javítani, amivel automatikusan javulna az épületek fajlagos hőveszteség-tényezője és összesített energetikai jellemzője.

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás