2010. január 04.

Zöldtetővel a városi árvizek ellen

Zöldtetővel a városi árvizek ellen

Kísérleti mérések és szakirodalmi adatok igazolják, hogy a növényzettel telepített tetők a csapadékvíz lefolyását jelentősen késleltetik. Tehát a zöldtető a csapadékvíz felhasználójaként, illetve átmeneti tározójaként működik.

A Víz Keretirányelv és az előírásait harmonizáló 221/2004 (VII. 21.) kormányrendelet lehetővé tette a civil szervezet bevonását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatába. A ZÉOSZ (Zöldtetőépítők Országos Szövetsége ) és a MHT (Magyar Hidrológiai Társaság) közös ajánlást fogalmazott meg és juttatott el a döntéshozóknak, Zöldtetővel a városi árvizek ellen címmel. A Horváthné Pintér Judit (ZÉOSZ) és Mrekva László (MHT) által összeállított anyagból az alábbiakban közlünk egy részletet.

 

„Tekintve, hogy a jövőben is a különböző típusú árvizek (pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások) előfordulására kell felkészülnünk és az árvizek okozta károk is változóak lehetnek, ezért a különböző országokban és régiókban, az árvízi kockázat kezelésére vonatkozó célkitűzéseket az országoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk. Ahhoz, hogy a városi környezetben előforduló árvizek kezelhetővé váljanak, elengedhetetlen, hogy megértsük az őket kiváltó alapvető okokat és hatásokat.

Az esős időszakban az időszakos viharok következtében előforduló nagyon magas csapadékintenzitás gyakran előidézi a talaj telítettségét, a rövid idő alatt lehulló nagymennyiségű esővíz a burkolt felületeken elfolyva szinte 100 %-ban a csatornába jut.

Az épített környezetben - mint a városokban - sokkal valószínűbb a nagyfokú felszíni lefolyás kialakulásának az esélye, ahol a természetes felszínt átalakították, lefedték, a talajfelszín helyett utak, parkok és betonnal burkolt területek alakultak ki, melyek nem képesek elnyelni a csapadékvizet, ami az úgynevezett városi áradásokhoz vezet. Számos városi csatornarendszer elhanyagolt állapotban van, köszönhetően a tisztítás és a fenntartás hiányának. A kicsi és közepes városok, a gyors fejlődésnek és az infrastruktúrának (mint pl. az útépítés) köszönhetően nem számolnak az eshetőségekkel és nem fejlesztik körültekintően csatornarendszereiket. A sok helyen még ki nem épített, vagy létező, de nem megfelelő kapacitású, illetve karbantartottságú árkok, csatornák miatt alkalmanként a város több területén jelentkeznek kisebb-nagyobb problémák.

A városi árvizek hatása különösképpen -közvetlen és közvett módon- a gazdasági veszteségekben mutatkozik meg. Számos az alábbiakban felsorolt, a városokra (ahol jelentősen megnövekedett az árvízkockázat) vonatkozó karakterisztika ismeretes, pl.:

 

• hatalmas, áthatolhatatlan felületek és építkezések,

• kezelés nélküli szilárd és folyékony hulladék felhalmozódás,

• eltömődött csatornarendszerek,

• intenzív gazdasági tevékenység stb.

 

Az integrált városi árvízi kockázatkezelés végső célja az, hogy minimalizáljuk az emberi veszteségeket és a gazdasági károkat, mialatt a természeti erőforrásokat felhasználjuk az emberiség létének jobbá tételére.

Az árvízi kockázat teljesen nem kerülhető el, ennélfogva kezelnünk kell azt. Következésképpen, az árvízgazdálkodás nem képes az árvízi kockázatot eliminálni, ellenben enyhíteni igen. A felszíni lefolyás csökkentése különféle intézkedéseken keresztül érhető el.

Kísérleti mérések és szakirodalmi adatok, valamint számtalan beépítés igazolja, hogy a növényzettel telepített tetők, a zöldtetők a lehulló csapadék jelentős részét visszatartják, illetve a csapadékcsúcsok esetén a lefolyó csapadékvíz mennyiség lefolyását jelentősen késleltetik. A zöldtető a csapadékvíz felhasználója, átmeneti tározója.

Zöldtetővel a városi árvizek ellen

Két dolgot tehetünk, amivel jelentősen mérsékelhetjük a lehulló csapadékvíznek azt a mennyiségét, amelyik azonnal a csatornába kerül. Lehet építeni úgynevezett puffertárolókat, átmeneti tározókat amelyekből késleltetve, a zivatar elmúltával jut a víz a csatornába. Ezen tározók létesítése sem problémamentes, hiszen a városokban, ahol igazán kellenének, már minden „talpalatnyi föld” foglalt, beépített.

Egyszerű és kézenfekvő az a megoldás, ha a jelentős alapterületű épületek tetőjén alakítjuk ki ezt az átmeneti tározót zöldtető formájában.

Zöldtetők építésével a lefolyási folyamatok is megváltoznak, ezáltal alkalmassá válnak az árvízi kockázat csökkentésére.”

 

Az ajánlás szövege teljes terjedelmében itt olvasható.

 

(Forrás: ZÉOSZ-hírlevél)

 

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás