Miért nehéz menedzselni az építési projekteket?

(Munkatársunktól)

Az építési projektek számos sajátossággal rendelkeznek, amelyeket figyelembe kell venni, ha projektmenedzsment-módszereket alkalmazunk a beruházások lebonyolításánál – hangzott el a Magyar Projektmenedzsment Szövetség építési tagozatának összejövetelén.

Mint az előadó – Rostás Zoltán, a BME oktatója – elmondta, az egyik jelentős sajátosság, hogy az építési projekteknek rendkívül sok résztvevőjük van (építtető, finanszírozó, tervező, kivitelező, alvállalkozók, felhasználók, üzemeltetők...), és mindegyiküknek sajátos érdekeik, céljaik vannak. Emiatt rossz esetben „mindenki mindenki ellen” harccá is fajulhat egy építkezés, de jobb esetben is számítani kell arra, hogy alkalmi koalíciókat kötnek bizonyos résztvevők – esetleg más koalíciók ellenében.

További specialitás, hogy az építési projektek célja csak többé-kevésbé definiált. Ez talán meglepően hangzik, de ha belegondolunk, tényleg nem könnyű pontosan megfogalmazni, hogy milyen eredményt szeretnénk elérni egy építési projekt végén. Szép legyen az épület? Jó legyen? Használható legyen? És hogyan is definiálhatók ezek pontosan...? Sok esetben pedig nem csupán a végeredmény tekinthető a projekt céljának, hanem az is, hogy maga a folyamat rendben végbemenjen.

Az építési projektekre jellemző, hogy viszonylag hosszú, de mégis korlátos időbeli folyamatról van szó. A határidők betartásának bizonytalansága jelentős kockázati tényező, és bizonyos esetekben nem is egyszerű megmondani, hogy tulajdonképpen mikor is zárul le a projekt. (Gondoljunk például a katedrálisokra, amelyek akár több száz éven keresztül épültek fel, illetve át, és még ma is folyamatosan felújítási munkák folynak rajtuk...)

Ugyanakkor nemcsak a határidő, hanem a költségkeret is viszonylagosnak bizonyul az építési projektek esetében. Az a ritkább eset, ha sikerül tartani az eredetileg előirányzott összeget. Rostás Zoltán megemlítette, hogy a Sydney-i operaház esetében 32-szeres (igen, harminckétszeres!) volt a költségtúllépés mértéke, amihez képest a mi Margit-hídunk esetében a 3,7-szeres növekedés nem is tűnik olyan soknak...

Az építési projektek további jellemzője a rendelkezésre álló erőforrások korlátos és változó mivolta. A projektmenedzsment hagyományosan négy erőforrástípust különböztet meg: 1. hatalmi-politikai erőforrások, 2. intézményi-emberi erőforrások, 3. gazdasági-pénzügyi erőforrások, 4. műszaki-technológiai erőforrások. Ezek közül az 1. erőforrás túlsúlya jellemző az építési projektek – különösen a nagyobbak – esetében.

Fotó: Csényi Sándor