2010. április 19.

Magyarországon is elindult a Green City mozgalom

Magyarországon is elindult a Green City mozgalom

Jóval többről van szó, mint egyszerű kertszépítésről, kertépítésről: a települési zöldfelületek komplex látásmódja a cél, amely magában foglal környezetvédelmi, egészségügyi, ingatlangazdálkodási, városüzemeltetési, idegenforgalmi, sőt, akár közbiztonsági szempontokat is.

A Green City Magyarországért mozgalom ahhoz az öt országhoz (Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Franciaország) szeretne csatlakozni, ahol már működik ilyen szerveződés – kaptuk az információt a ZÉOSZ (Zöldtető-építők Országos Szövetsége) hírlevelében.

A Green City mozgalom több mint öt éve létezik Hollandiában. A mozgalom magyarországi megismertetését és védnökségét a Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (Makeosz) emelte a feladatai közé még 2009-ben. A tavalyi év végén a Green City Magyarországért Tanácsot (mozgalmat) a Makeosz és a ZÉOSZ hozta létre, egyelőre a Makeosz szervezetén belül. Folyamatban van a Magyar Építész Kamara (MÉK) Táj-, és Kertépítész Tagozatának csatlakozása. A szervezők a Corvinus Egyetemet, a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetséget (MÖFÖSZ), az önkormányzatokat és a kutatóintézeteket is várják. A Green City Magyarországért Tanács munkájához minél több szakmai és civil szervezetnek kell csatlakoznia, hogy a munka a lehető leggyorsabban kifejthesse jótékony, gyógyító hatását – hangsúlyozzák a szervezők.

 

Megtérülő befektetés a városi zöldterület

A Kertészet, Szőlészet című lap is közölt cikket a Green City mozgalomról, és ebben a zöldterületek gazdasági hatásairól is ír:

„A zöld beruházások, bár az építészeti beruházásoknál jóval alacsonyabb költségvetésűek, mégis jelentős befektetések. A döntéshozó testületek (például önkormányzati képviselők) számára kevéssé indokolhatók, mert a mai racionális gondolkodással ellentétben szinte csak szubjektív beruházásoknak minősülnek. Ezért a döntéshozók és ingatlanfejlesztők gyakran nem, vagy csak erősen csökkentett költséggel járulnak hozzá a zöldfelületi munkákhoz.

Felvetődik a kérdés, vajon kimutatható tényleges, pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott zöldfelületek létesítése kapcsán? A válasz szerencsére igen! Üzleti szemmel nézve 1 euró befektetés 6 euró jövedelmet hoz. A Green City Mozgalom feladata a több szakterületet érintő adatok gyűjtése, a hihetetlenül megnyerő számokkal pedig a zöldfelületi döntéshozókat, illetve magát a néha kissé elkeseredett kert- és tájépítészeti szakmát is megismertetni, valamint a mozgalomhoz kapcsolódó, ma még sokaknak újszerű módszereket elterjeszteni és továbbfejleszteni.

A települések természetbe való visszakapcsolásával a Green City Mozgalom a társadalom számára számos területen keresztül hozhat valódi hasznot. A kutatások során kiderült, hogy a leggyakoribb újkori betegségek alapja a stressz. Hollandiában minden tizedik ember szenved stresszalapú betegségben. Angliában, Európa más országaihoz hasonlóan, egy évben 14 millió munkanap esik ki a stressz okozta betegségek miatt. A stressz oldásának legegyszerűbb eszköze a zöld környezet. Az egészségmegőrzés is könnyebb, ha több zöldfelület veszi körül az embert, a gyógyulás pedig 15-20 százalékkal gyorsabb, ha megfelelő zöld környezetbe kerül a beteg ember. Ez a tény hatalmas társadalombiztosítási megtakarításokat mutat.

A fásítások csökkentik a finom por- és gázszennyezések mértékét, ezzel szintén az egészségünket és a társadalombiztosítási pénztárt óvják. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a „green city” elgondolás módjára létesített zöld környezetnek az ingatlanpiacon is kedvező a hatása és a hozadéka. Az ingatlanértékek 4-33%-kal növekednek, ha körülöttük gondozott zöldfelületek vannak.

A kedvező szociológiai hatásra Rotterdam Milnx negyedében találunk példát, ahol a közösségi, ám tudományos tervezésen alapuló, újonnan zöldített, fásított környezet hatására a felére csökkent a bűnözés. A rendmegőrzésre fordított költség feleződése jóval felülmúlja a zöldítés költségeit. A jól használható játszóterek, parkok a gyerekek, fiatalok számára játékteret, és a szabadban eltöltött idő lehetőségét jelentik az utcai bűnözés helyett. A kisgyermekükkel együtt a játszótereken idejüket töltő szülők között pedig ismét szociális, baráti kapcsolatok szövődnek.

A munkahelyeken a „green city” elképzelés szerint parkosított, zöld környezet hatására kimutathatóan javul az alkalmazottak termelékenysége” – írja a Kertészet, Szőlészet című lap.

 

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás