filmszemle

2010. július 12.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

Az építész szakértő számára egy épület már szinte ránézésre elárulja az esetleges, sok évvel vagy akár évtizedekkel ezelőtt elkövetett építés közbeni hibákat, felületességeket, hiányosságokat. Az alábbiakban különböző típusú repedéseket mutatunk be, számba véve a lehetséges okokat.

Az épületen megjelenő repedések gyakran az alapozáskor, az alapárok készítésekor elkövetett hibákra vezethetők vissza. A leggyakoribb hibát az okozza, hogy az alaptömb helyének, az alapároknak műszakilag szakszerű, alul sík felületet alakítottak ki.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

 

Ha – és ez sem zárható ki – az épületünk ereszcsatorna-lefolyója az alapok közelében többletvizesedést okoz, a közeli falak ferde megrepedése törvényszerűen jelentkezik. Tipikus példát mutatok be az 1. fotón: a lefolyócső okozta épületkár önmagáért beszél.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

1. A lefolyócső környékén megjelenő falrepedést szinte törvényszerűen csőtörés, vízszivárgás okozza

 

A fő- és válaszfalak megrepedése, a repedések iránya – „ábrázoló geometriailag” tekintve – nyilvánvalóan háromféle lehet: függőleges, vízszintes és ferde, s valamennyi esetben lehetséges mind az egyenletes szélességű, mind pedig az egyik irányban megnyíló, tehát a fokozatosan kiszélesedő formájú repedés.

A falak építőanyagából az alapok fajlagos terhelésének súlya igen pontosan kiszámítható, hiszen rendelkezésre állnak a gyártó, a kereskedő cégek által kiállított, kiadott adatok. A födémekből közvetve érkező és számítható súlyokból végül is a „teherviselő” altalajra érkező súlyok számíthatók, az alapozási rendszer, technológia a statikus tervező számára szolgáltat számítási alapot. A födémnek anyagából számítható az önsúlya, de megközelítően előre kiszámítható az úgynevezett „hasznos” teher is, a leendő használati súlyok becsülhetőek.

De mi történik akkor, ha a jól számított és megépített, és már sok éve-évtizede fennálló épület, építmény körüli talaj- vagy burkolt útfelületen, esetleg az alaptömb alatti talajrétegekben valamilyen változás következik be? Egy viszonylag ritka esetet a 2. fotón láthatunk: az utólag készült és a lábazatburkoláshoz kötött térburkolat eltörte, lehúzta, átrepesztette a lábazatot.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

2. Bajt okozhat az utólag készült térburkolat vagy útburkolat is, ha dilatáció nélkül hozzákötik a lábazat műkő burkolatához

 

A külső ok sokféle lehet, így például fellazul vagy elmozdul az addig – esetleg sok évig is – stabilnak, megbízhatónak, változatlannak látszó talaj. Egy ilyen, nyilván kedvezőtlen változásnak sokféle oka is lehet. A főbb okokat sorolhatjuk: az eddigitől eltérő többletnedvesedés, például egy csapadékvíz-elvezetés vagy csőtörés következményei. Előfordulhat valamilyen dinamikai változás (újabban megjelentek és „dübörögnek a kamionok” az eddigi csendes utcácskában, esetleg ide helyezték át a városi buszok útvonalát…). Statikus változás lehet a meglévő épület szerkezeti átalakítása, például egy emeletráépítés által okozott súlytöbblet.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

3. A párkányon megjelenő repedés okait is az alapozási hiba okozhatja

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

4. A 3. fotón bemutatott repedés okára utal az ugyanazon a lakóházon, az ablak alatt kialakult repedés iránya, mértéke is

 

A 3. és 4. fotón a lakóház alatti talaj teherviselésének aszimmetrikus megváltozására gyanakodhatunk. Az épület valósággal „kettétört”; a közel függőleges repedés végig jól követhető a párkánytól a lábazatig. „Nyomozva” az épület körül, három(!) fő tényezőre lehetett gyanakodni: a kis mellékutcába terelt autóbusz- és teherforgalomra, a megváltozott, megemelt szintű utca- és járdaburkolásra, és végül, bár kisebb valószínűséggel, de a közeli folyó vízszintingadozása is hozzájárulhatott az alapok alatti talaj lazulásához, állagának megváltozásához.

Gyakoriak a meglévő, sok évtizede már elhelyezkedett, tehát a megülepedett épület tömbjéhez történt utólagos, esetleg kisebb súlyú, méretű hozzáépítés következtében beálló repedések, valamint egy utólagos egyéb épületszerkezet okozta repedés megjelenése is. A 5. fotón látható ilyen; a kisebb méretű, és így más súlyú, feltehetően későbbi időpontban keletkezett épületszerkezet elválása a repedés oka.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

5. A régebbi épülethez később – esetleg sok évtizeddel később – hozzáépített épületszerkezet eltérő mozgása, esetleg süllyedése elhúzza, eltörheti a szomszédos szerkezeteket

 

Végül egy „természetesnek" is nevezhető épületrepedést mutatunk be a 6. fotón, a kereken 60 méter hosszú, többemeletes épület megtervezett dilatációs hézaga a természetes épületmozgás következtében mintegy megjelent a homlokzaton. A tervező valószínűleg megfeledkezett a dilatációs hézag valamilyen módon való peremezéséről, a hézaglezárásról – az eredmény láthatóan megjelent a homlokzati vakolaton – a vakolat lepergésével tehát „jelentkezett” a hiba.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

6. A dilatált épület törvényszerűen „külön mozog”, ennek azonban nem feltétlenül kellene ilyen módon megjelenni a homlokzaton – egy rugalmas, vakolat alatt alkalmazott betétsávval kiküszöbölhetők az ilyen és hasonló károk

 

A 7. fotón egy, a közeli út- és járdaburkolat következében elmozdulhatott épületet mutatok be. Az egyébként több mint száz éves korúra becsülhető háromszintes épület sarkán ferde repedések jelentek meg. Az épület mozgásának követésére a megbízott statikus tervező elhelyezte már a gipszpogácsának becézett kísérleti felületet. Az ezt követő időszakban a gipszpogácsa körüli helyzetből, az esetleges további elmozdulásból, a továbbrepedésből és ennek mértékéből, a további elmozdulás időintervallumából leszűrtek alapján lehet majd a műemlék jellegű épület alapjainak esetleges megerősítésére tervet készíteni, az épület sarka alatt valamilyen formában a leendő stabilitást megtervezni.

Építési hibák és külső körülmények is okozhatnak repedést

7. A már megrepedt épületszerkezetek további mozgásának diagnosztizálását elősegíti a repedt felületen készült gipszelés, a „gipszpogácsa”. Alkalmazásánál fontos a gipszelés időpontjának (például jegyzőkönyvi) rögzítése; az időbeli folyamat csak így követhető

 

Az épületek többsége ma is sávalapozással készül. A leggyakoribb hibát az okozza, hogy – mint a cikk elején már említettem – az alaptömb helyének, az alapároknak a gépi, vagy akár kézi kiásásánál nem a műszakilag szakszerű, nem az indokoltan „sarkos” és alul sík felületet alakítottak ki. Az épület felépítésekor, az alapokra ható egyre növekvő súly hatására a betonalap alsó, domború végződése könnyebben belenyomódhat, – kissé megsüllyedve – a talajba. A hibás alapárok-kialakítás egyenes, törvényszerű eredménye, következménye: az alapsüllyedés hatása később árulkodóan és szinte beprogramozottan a különféle irányú repedésekben jelenik meg; és bár utólag, de az építés, az alapozás során elkövetett hibát elárulja.

 

Dr. Domján József okl. építészmérnök

 

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog