2010. szeptember 25.

2011-től „zöld fejlesztési alapból” támogatják az energiahatékonysági felújításokat

2011-től „zöld fejlesztési alapból” támogatják az energiahatékonysági felújításokat

Az energiahatékonyság javítását szolgáló épületfelújítások területén már a jövő évtől, más területeken viszont csak hosszabb távon várható érzékelhető élénkülés az építőiparban – derült ki abból az előadásból, amelyet Bencsik János államtitkár tartott a napokban.

A részleges felújítások helyett a komplexebb, nagyobb megtakarítást hozó energetikai felújításokat fogja előnyben részesíteni az a támogatási rendszer, amelyet már a jövő évtől elindítanak az új Széchenyi Terv keretében – mondta Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Lakásvásár című rendezvény megnyitója előtt szervezett konferencián. Az államtitkár a korábbi évek panelfelújításainak tapasztalatait említette, melyek szerint a gépészeti rendszerek felújításával mintegy 8-18, a komplex – hőszigetelést, nyílászárócserét is tartalmazó, vagy akár megújuló energiaforrások felhasználására is irányuló – felújításokkal viszont 40-50 százalékos, vagy még nagyobb arányú energiamegtakarítást el lehet érni. Míg a korábbi programok során mintegy 62 milliárd forintos állami támogatással felújított körülbelül 270 ezer lakás többségében csak részleges felújítás történt, most az a cél, hogy átfogóbb felújítások történjenek.

Ezzel ugyanis – tette hozzá Bencsik János – egyrészt csökkenhetnek a lakosság terhei, olcsóbbá válik a lakhatás, másrészt ezzel mérsékelhetők a költségvetést terhelő szociális támogatások, harmadrészt a felújítási munkálatoknak köszönhetően élénkülhet a belső (építőipari) piac, negyedrészt felértékelődik az épületállomány és a felújítások által érintett településrészek, ötödrészt az energiamegtakarításoknak köszönhetően csökken a környezetszennyezés, és eleget tudunk tenni a klímavédelemmel kapcsolatos nemzetközi előírásoknak is. Az államtitkár azt is hozzáfűzte, hogy ilyen felújítások támogatására a támogatás forrásai is előteremthetők, többek között a még értékesíthető CO2-kvótáink eladásából. Ehhez viszont – jegyezte meg – a CO2-kvóták piacán helyre kell állítani Magyarország hitelességét, amelyet az előző kormány játszott el.

Az energiamegtakarítást célzó felújítások támogatására tehát jövőre létre fog jönni – az új Széchenyi Terv elemeként – egy „zöld fejlesztési alap”, amely részben vissza nem térítendő támogatást, részben kedvezményes – az energiaköltség-megtakarításból törleszthető – kölcsönt fog nyújtani. (A Széchenyi Tervből több konkrétumot feltehetően novemberben láthatunk, amikor elkészül a szakmai és társadalmi vitára szánt változat; a tényleges programokat 2011-ben hirdetik meg.)

Jövő évi konkrét tervként említette még Bencsik János a lakástakarék-pénztárak lehetőségeinek kiszélesítését: az előtakarékosság futamidejének növelésével a szerződéses összegek növekedhetnek, és a folyósított kölcsön nagysága is nőhet. (Ezzel kapcsolatban ugyanennek a konferenciának egy másik előadója, Gergely Károly, a Fundamenta lakáskassza elnök-vezérigazgatója említett konkrét számokat: ő olyan tervekről beszélt, melyek szerint a megtakarítási időszak 8-ról 10 évre nőne, a szerződéses összeg pedig (akár családtagonként) a ma jellemző 5-6 millióról 8-9 millióra emelkedne. A Portfolio.hu portál információi szerint pedig a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának növelésére a kormányzati ciklus közepén lehet esély: a maximális támogatást a jelenlegi évi 72 ezer forintról 100 ezer fölé emelnék.) A lakástakarék-pénztárak „becsatornázása” a megtakarításokba azért célszerű – mondta az államtitkár –, mert így az öngondoskodásra, megtakarításra képes, s így minden bizonnyal a hitelek törlesztésére is hajlandó családok jutnak hitelekhez.

Bencsik János előadásából ugyanakkor arra is lehetett következtetni, hogy minden más területen legfeljebb lassú, fokozatos javulásra lehet számítani. Többször is említette, hogy az állami költségvetés mozgástere igencsak szűkre szabott, mivel a hiány csökkentésére kötelezettséget vállaltunk, és meg kell kezdenünk a korábban felvett IMF-hitel törlesztését is, tehát a támogatási rendszert „az erőforrások rendelkezésre állásának figyelembe vételével” lehet kialakítani.

Az energetikai felújítások például eleinte legfeljebb évi 100 ezer „lakásegyenértékű ingatlant” érinthetnek, ami csak fokozatosan emelkedhet évi 150-200 ezerre, s így 20-25 éves távlatban lehet az elvárt energiahatékonysági szintre hozni az ország ingatlanállományát. Az új lakások építésének dinamikus növekedésére sem lehet számítani – már csak azért sem, mert mint arra az államtitkár utalt, az elmúlt években felépített új lakások száma meghaladta az elbontott lakásokét, miközben az ország lakosságának száma csökken; azaz mennyiségi lakáshiányról nem, csupán a lakásállomány minőségi és strukturális problémáiról beszélhetünk. Bencsik János szerint ennek enyhítésére – az említett energetikai felújítások mellett – az épülő új lakások száma évente mintegy 5000-5000 darabbal nőhet (emlékeztetőül: 2010-ben előreláthatólag 20 ezer alatt lesz a használatba vett új lakások száma). Továbbá elindulhat egy államilag támogatott bérlakásépítési folyamat, de ebből az elkövetkező két évben csupán mintaprogramokat fogunk látni.

A költségvetési nehézségek ellenére a kormány elszánt abban a tekintetben, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban, a közjót, a közösségi célokat leginkább szolgáló módon használja fel, és ez – ha ugrásszerű javulás most nem is várható – megalapozhatja egy stabil belső keresletre alapuló, hullámzásoktól mentes piac megerősödését az építőiparban, amely a mainál mintegy 150-200 ezerrel több ember foglalkoztatására lesz képes – mondta az államtitkár.

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás