2010. december 01.

A Sanghaji Expó pavilonjai és ipari épületek az új Metszetben

A Sanghaji Expó pavilonjai és ipari épületek az új Metszetben

A címlapgrafikát Pethő László készítette a salgótarjáni Mikropakk csarnok terveinek felhasználásával, és a belső oldalakon is több ipari épület kerül terítékre Benczúr Lászlótól, Töreky Balázstól, Kis Pétertől és Molnár Beától, Bodonyi Csabától, Félix Zsolttól és Fialovszky Tamástól.

A Külhon rovatban három cikk szól a Sanghaji Expóról, kiemelve a német, a holland és a dán pavilont, egy pedig a Guedes-Vieira építészpáros két gyártócsarnokáról. A magyar példák között megtaláljuk a nagyon kemény vasbeton felületekkel operáló újpesti Origo Filmstúdiót Benczúr Lászlótól, a jellegtelen környezetét rendező Knorr-Bremse gyártóbázist Töreky Balázstól. Több borászat is szerepel: Kis Péter és Molnár Bea Bazaltbor Borászata, a Royal Tokaji Borászat, Bodonyi Csaba munkája, valamint Félix Zsolt és Fialovszky Tamás alkotása, a kővel fedett Füleky Borászat. Ez utóbbinak szerkezeti megoldásai is egyediek, Dobszay Gergely hozzáértését dicsérik.

A Zöld Oldalak rovat is kapcsolódik a témához: Burián Gergő és Gelesz Adrienn az öko-ipari parkok tervezéséről írt.

Az Aktuális rovatban számos eseményről és kiállításról olvashatunk a velencei biennálétól Sanghajig.

A bevezető cikk:

Ki nyerte a 2010 Budapesti Építészeti Nívódíjat? A választ nem nehéz megjegyezni: senki. Idén ugyanis – ellentétben az elmúlt tizenöt évvel – nem is írták ki a pályázatot a díjra. Az építésügyi bírságokból befolyó minisztériumi keretért, a „építési célelőirányzatért” sem érdemes most folyamodni (például „az építészeti kultúra fejlesztésére”), ez a vörösiszap elleni védekezés miatt lenullázódott. A lakásépítés gyengélkedik: 2010 első kilenc hónapjában 13 340 új lakás épült, 34 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 14 188 volt, ami 37 százalékos csökkenést jelent.

Az okok: politikai földindulás, iszapkatasztrófa, gazdasági válság – ebben a sorrendben. A fővárosi viszonyokat ismerők ugyanakkor pozitív fejleményként értékelik, hogy Tarlós István főpolgármester saját hatáskörbe vonta a városfejlesztést – talán a jövőben nem a befektetők alakítják a városképet. Ígéret a lakásépítésre is van, ha halvány is: 2012-ben újra 25-30 ezer lakás épülhet, majd a következő évtől évi 30 ezerrel stabilizálódhat a piac – mondta Bencsik János, energiaügyi és otthonteremtési államtitkár. A Zöldberuházási rendszer pályázatait még novemberben elbírálják, így jövőre a fűtési szezon végeztével 25 milliárd forintos támogatással mintegy 50 milliárdos piac áll az építőipar előtt. (Az építőipar kétezer milliárdos termeléséhez képest mondjuk ez nem óriási összeg, de valami.)

A kincstári optimizmus mellett az ipar beindulása ad okot reményre. A KSH szerint az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 10 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari épületekre kiadott engedélyek száma 5 (az alapterület 10), a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 7 (az alapterület 40) százalékkal nőtt az első három negyedévben. Az ipari épületekkel foglalkozik a Metszet ezen lapszáma, és a terület érdekességét jelzi, hogy a Csarnok Megoldások konferenciasorozatunkon 728-an vettek részt öt helyszínen. A sokat koptatott bon mot-val tehát a helyzet jó, de nem reménytelen – vagy legalábbis nem teljesen.

Csanády Pál

A lap – kép nélküli – internetes változata itt olvasható:

metszet-6 keptelen.pdf

 

S végül a Ciki rovat:

A Sanghaji Expó pavilonjai és ipari épületek az új Metszetben

Időtörés

A sci-fi irodalomban régóta ismert időtörés jelenségéhez hasonlót figyeltek meg a közelmúltban egy vidéki városban. A hatvanas években épült modern szálloda eddig ismeretlen körülmények között legalább egy évszázadot visszarepült az időben, és az akkori kor emberei az akkori kor stílusában építették át, majd egy időhurokban az épület visszakerült korunkba. Más magyarázatok szerint nem az épület tett időutazást, csak az építői. A jelenség feltárására munkatársunk a helyszínre utazott, és beszédbe elegyedett egy – a házból éppen kilépő, öltözete alapján bizonyára jelmezbálról távozó – úrral:

- Jó napot kívánok, feltehetnék néhány kérdés erről a házról?

- Servus humillimus drága tekintetes amice, hát hogy a patvarba ne disputálhatnánk, a legprofondabb complimentjaim cordialiter!

- Jelmezbálból van távozóban ebben a furcsa régi ruhában?

- Instállom, nem régi ez, s ad vocem furcsa: ami inkább renden kívüli, az a kigyelmed habitusa, ahogy gustálom, bizonyára külországbéli, s a beszéde is olyan neológforma.

- Hagyjunk most engem, inkább azt mondja el, tud valamit ennek az épületnek az átépítéséről?

- Anno elapso itt még egy iskátulaforma monstruosus ház insistált, a piano nobilén, secundán és tertián ámbitussal. Hanem aztán, hogy a hauptplacc picturája el ne rontassék, primae classis inzsellérek mansardot s gáblikat tettek fel s különbféle pufándlikat, s egyéb cifraságot, ahogy dukál, csak az infernális szinten vagynak glédában ormótlan oszlopok még, talán ehhez megfelelő stíl nem találtaték – ezt nem tudom, tán a principális megmondhatja.

- Milyen az épület (ha egyáltalán még arról beszél) berendezése?

- A retyerutya? Fénymázos bútorok s igen comfortábilis nyoszolyákkal van telve a pádimentom, s mondhatom, nem fuschermesterek opusai.

Munkatársunk a fenti szöveget találta feljegyzései között, azonban nem emlékszik, milyen körülmények között írhatta, csak annyi emléke van a kérdéses napról, mintha két sötétruhás férfi a figyelmét kérte volna, aztán valami nagy villanást látott, egyébre nem emlékszik.

 

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás