2011. április 19.

2020-tól már nem elég csak „szigetelgetni”

2020-tól már nem elég csak „szigetelgetni”

Egy köbméter EPS előállításához szükséges kőolaj mennyisége (36 l) általában kisebb az azonos vagy hasonló U értékeket mutató szigeteléseknél. Az EPS az életciklus és az újrahasznosíthatóság szempontjából is jól vizsgázott – hangzott el a Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének konferenciáján.

Több mint kétszáz hallgatója volt a Construmán a Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete, MEPS IV. Konferenciájának, amely a „Közel nulla energiaigényű épületek hőszigetelése” témakörben rendeztek – írja a szerkesztőségünknek eljuttatott közlemény.

A jelentős érdeklődés nem volt véletlen, hiszen a komfortigények ugrásszerű fejlődése, a népesség, az energiafelhasználás és az energiaárak növekedése, a fosszilis hordozók mennyiségének csökkenése, illetve a környezetszennyezés miatt az épületek hőszigetelésében is paradigmaváltásnak kell bekövetkeznie.

Eddig jószerével csak „szigetelgettünk” – mondta bevezetőjében Varga András, a MEPS elnöke –, 2020-ra azonban az Európai Parlament és Tanács 2010. május 19-én kiadott (2010/31/EU) irányelve, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen, merőben új helyzet elé állítja a szakmát.

Bár az idézett dokumentum kifejti, hogy a nulla energiafelhasználású objektum „olyan épület, amelynek – az épület energiahatékonyságának nagyon magas szintje miatt – a teljes éves primerenergia fogyasztása ugyanannyi vagy kevesebb, mint a megújuló energiaforrásokból a helyszínen termelt energia mennyisége”, a fogalmat minden tagállam a saját klimatikus viszonyaihoz és adottságaihoz illeszkedően tölti majd meg valódi tartalommal, illetve dolgoz ki stratégiát az ilyen jellegű épületek számának növelése érdekében.

Ebből következően a konferencia egyik célja az volt, hogy az építészet számára komoly kihívást jelentő feladat megvalósításához a hőszigetelés témakörében adjon új információkat és praktikus tanácsokat, hiszen az épületek tájolásán, a minél energiatakarékosabb szellőztetési rendszereken, a szoláris energiát felhasználó nyílászárókon, az extrém hatékonyságú épületgépészeten és még számos más architekturális és technológiai részleten túl kulcsszerepet kapnak az épületek hőveszteségét minimálisra csökkentő eljárások.

A résztvevők mindenekelőtt tájékoztatást kaptak arról, hogyan alakul át várhatóan 2012-től az épületek energiahatékonyságát rögzítő magyarországi szabályozás, hogyan változnak azok az értékek, amelyekben a hatóságok rögzítik az új építésű házak energetikai szabványait.

A hét tagú szakértői bizottság által a minisztérium számára készített tervezet szerint a szigorítás három szakaszban - 2012-es, 2015-ös és 2019-es terminusokkal – történik meg. Néhány épülethatároló szerkezet hőátbocsátási tényezőire (U) vonatkozó adat jól tükrözi a folyamat dinamikáját, illetve a professzionális hőszigetelés felértékelődését, hiszen az elkövetkezendő szűk évtizedben a mostaninak megközelítőleg a felére kell csökkenteni a különböző szegmensek hőéteresztését. A külső falazat esetében a jelenlegi előírás 0,45 W/m2K. 2019-re ez 0,2 W/m2K-re módosul. Ezt 6-20 centiméter vastagságú hőszigetelő réteg beépítésével lehet elérni. Padlásfödémeknél még megengedett a 0,3 W/m2K, nyolc év múlva viszont már 0,14 W/m2K lesz elfogadható. Ehhez 38-40 cm vastag hőszigetelő réteget kell beépíteni. Lapostetőknél, magastetőknél és fűtött tetőteret határoló szerkezeteknél 0,25 W/m2K, illetve 0,3 W/m2K helyett 0,14 W/m2K lesz az előírt érték, ami 23-32 centiméter vastag hőszigetelést jelent.

„Mivel az épület alrendszereinek létrehozását szolgáló iparágak mind a matériák, mind a technológiák területén újabb és újabb fejlesztésekkel állnak elő, időről időre szükség van olyan konzultációkra, amelyek az alkalmazhatóság és a szabványi előírások szempontjából hangolják össze az újdonságokat. Ezekről a lehetőségekről, illetve a velük kapcsolatban felmerülő mérnöki feladatokról elsősorban a tervezőket és kivitelezőket szükséges tájékoztatni és információkkal támogatni, hiszen ők azok, akik az épület, mint komplex rendszer megvalósításának folyamatát egészében átlátják” – fogalmazott a megnyitójában a MEPS elnöke.

2020-tól már nem elég csak „szigetelgetni”2020-tól már nem elég csak „szigetelgetni”2020-tól már nem elég csak „szigetelgetni”

Egy épület, valamint hőfényképe hőszigetelés előtt, illetve után

Varga András kifejtette, hogy az EPS hőszigetelések területén a folyamatos innovációnak köszönhetően már rendelkezésre állnak azok az anyagok és kivitelezési módszerek, amelyek elősegítik, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb mértékben érvényesíthető legyen. A példák sorában kiemelte a grafitos anyag hozzáadásával készülő polisztirolt, amely azáltal, hogy hőtükörként képes visszaverni a környezetből érkező infra sugárzást, 20-30 százalékkal jobb hőszigetelési tulajdonságokkal bír, mint a hagyományos. A fejlesztések sorából kiemelte a hőhídmentes szigetelést lehetővé tevő, élképzéssel készített EPS lapokat. A kivitelezési technológiák fejlődését pedig – többek között – a ragasztóanyagok és dübelek új generációjának megjelenésével igazolta.

Előadásaikban a szakértők több ízben hangsúlyozták, hogy a nulla energiaigényű épületek esetében jelentősen meg kell növelni a szigetelőréteg vastagságát. Észak- és nyugat-európai példák alapján bizonyították, hogy a 20-30 cm-es EPS rendszerek alkalmazása lenne ideális. A konferencia további részében pedig az ebből fakadó építészeti problémák megoldására mutattak be konkrét megoldásokat. A pincétől a homlokzatokon át a födémek hőszigetelésének tényleges kérdéseit taglalták, hangsúlyozva a feladat komplexitását, a rétegrendre vonatkozó szabályokat, az alkalmazhatóság különböző eseteit, valamint a hőhidak elkerülésének fontosságát.

Az a tény, hogy az EPS az energiamegtakarításon keresztül a környezet védelmében igen jelentős szerepet játszik, már sokak előtt ismert volt. Egy átlagos méretű egy szintes családi ház EPS szigetelésének gyártásához pl. 670 liter kőolajra van szükség. A szigetelés által megtakarított olaj mennyisége viszont – fél évszázadra vonatkoztatva – 93.000 liter, a csökkenő fűtésigény pedig hat tonnával kevesebb korommal szennyezi a levegőt. Ugyanakkor - mivel az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkenteni kívánja a CO2 kibocsátást és a fosszilis energia felhasználást - igen fontos előadás foglalkozott magának a polisztirolnak, mint környezetbarát anyagnak a kérdéskörével.

A hasonló hőáteresztő képességű anyagokkal való összevetésből kiderült, hogy az egy m3 EPS előállításához szükséges kőolaj mennyisége (36 l) általában kisebb az azonos vagy hasonló U értékeket mutató szigeteléseknél. Mivel az EPS az életciklus és az újrahasznosíthatóság szempontjából is jól vizsgázott, olyan környezetbarát anyag áll rendelkezésre, amelynek alkalmazása megkérdőjelezhetetlen környezetvédelmi előnyökkel jár.

Ezzel kapcsolatban Debreczy Zoltán, a konferencia egyik előadója megjegyezte, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésével nem a Földet óvjuk meg – hiszen az évmilliárdos története során már több magas széndioxid koncentrációt is kihevert – hanem magát az emberi civilizációt.

A jelképesnek is tekinthető mondat, illetve a konferencia előadásainak üzenete szerint tehát szigetelni már nem csupán választható lehetőség, hanem olyan erkölcsi kötelesség, amely a fenntartható fejlődés filozófiájában nyer praktikus értelmet.

(Forrás: MEPS-közlemény)

2020-tól már nem elég csak „szigetelgetni”

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás