2011. augusztus 11.

Németországban és Lengyelországban nő stabilan az építőipar

Németországban és Lengyelországban nő stabilan az építőipar

Az európai építőipart is mélyen érintette a 2008 nyarán kitört pénzügyi és gazdasági válság. A számok rövid áttekintése alapján a 2008-ban megfigyelhető enyhe visszaesést (-0.4%) jelentősebb zsugorodás követte 2009-ben (-7,5%), a 2010. évi adatok pedig azt mutatják, hogy ez a hanyatlás megállt és a szűkülés kisebb mérvű volt (-1.8%).

A gazdasági fellendülésre irányuló európai és nemzeti tervek megvalósításának eredményeképpen a mélyépítési és állami nem lakáscélú szegmensek a tagállamok többségében állami befektetéseket kaptak, míg a magán lakóépületek felújítását – különösen az energiahatékonyság javítását – számos adóösztönző és közvetlen támogatás erősítette. Másrészről a gazdasági válság – a háztartásokat és üzleti vállalkozásokat megérintő bizonytalanság légköre és a nehéz hitelezési környezet miatt – az új lakó és magán nem lakáscélú szegmenseket érintette a legjobban.

Az európai gazdaság 2010-ben tapasztalható általános javulása némi hatást gyakorolt az építőiparra, melyben érzékelhetően lassult a csökkenése. Becslések szerint a teljes EU építőipari teljesítmény általánosságban 1,8%-kal csökkent 2010-ben (a 2009. évi -7,5%-ról), ami kb. 1.200 milliárd € értéket tett ki.

Az előrejelzések szerint az EU teljes építőipari teljesítménye stabilizálódni látszik 2011-ben (-0,2%), 2012-től pedig lassan elkezd magához térni. Annak ellenére, hogy az építőipari ágazat egészét tekintve továbbra is jelentős részesedést képvisel az EU gazdaságában (az EU összes GDP-jének 9,7%-át tette ki 2010-ben), ez a részesedés folyamatosan csökkent a 2007. évi csúcs óta (10,7%). Bár 2009-ben az EU tagállamainak döntő többségében az építőipari tevékenység csökkenése volt tapasztalható, különbséget téve a két számjegyű csökkenést mutató építőipari teljesítménnyel rendelkező (főként a kelet-európai országok) országok és a kisebb, egy számjegyű csökkenést mutató (főleg nyugat-európai országok) között, a felmérések szerinti helyzet most már sokkal összetettebb. A felmérések alapján az egyes országok helyzete nagyban különbözött az építőipari ágazat fellendülése tekintetében.

Sok ország építőipari tevékenységének folyamatos csökkenését tapasztalta 2010-ben és tapasztalja 2011-ben is, bár a javulás néhány első jele miatt ez lassabb ütemben történik: Csehország (-9,5% ill. -4,4%), Dánia (-11,1%, ill. -1,1%), Olaszország (-6,4%, ill. -2,4%), valamint Hollandia (-8,5%, ill. -0,5%). Néhány másik ország esélyes arra, hogy 2011-től elkezdődjön a fellendülés, vagy legalábbis a stabilizálódás: Ausztria (+0,7%), Belgium (+0,7%), Ciprus (+0,5%), Franciaország (+1,9%) és Románia (+8,8%). Ezzel ellentétben néhány kiváltságos helyzetben lévő észak- és kelet-európai ország már 2010-ben is építőipari tevékenységének fellendülését tapasztalhatta és az előrejelzések további kedvező fejlemények várható 2011-re. Finnország ugyanis 3,8%-os növekedést mutatott 2010-ben, és várhatóan további 5,6%-os növekedést tapasztalhat 2011-ben. Az előrejelzések szerint Svédország 2010-ben 3,1%-os, ill. 2011-ben 5,2%-os növekedésre számíthat. Becslések szerint még az Egyesült Királyság is (amely az elmúlt évig a legérintettebb országok között volt) mintegy 7,6%-os növekedést tapasztalhatott építőipari tevékenységében 2010-ben az Állami Statisztikai Hivatal optimista számadatai szerint.

2009-hez hasonlóan az ágazat két vezető országa továbbra is Németország és Lengyelország. Németországban a teljes építőipari teljesítmény 2,8%-kal nőtt 2010-ben és 2011-re további 1,4%-os növekedést prognosztizálnak. Lengyelország minden bizonnyal ismételten a legsikeresebb építőipari növekedést bemutató ország lesz. 2010. évi 3,5%-os teljesítménynövekedésével és a 2011-re prognosztizált további 12%-os növekedésével az építőipar a lengyel gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata. Ez a jó eredmény konkrétan a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság szervezésével kapcsolatban felmerült erőteljes infrastruktúraigénynek és az EU Strukturális Alapokból kapott jelentős támogatásnak köszönhető.

A másik oldalon, a válsággal rendkívül erőteljesen érintett, egyre növekvő számú országok várhatóan továbbra is szenvedni fognak a hátrányos következményektől az elkövetkező években. Ez a helyzet Spanyolországban (-11,7% ill. -9,7% 2010-ben és 2011-ben), Írországban (-33% 2010-ben), Portugáliában (-6,5% ill. -5,0%), Bulgáriában (-31,8% ill. -3,7%), Szlovéniában (-16,8% ill. -11,9%), valamint Görögországban. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a válságellenes intézkedések mindenhol ugyanarról szóltak (a felújításokat és karbantartásokat támogató adóügyi intézkedések, további állami befektetések az infrastruktúrába), bár országonként több-kevesebb sikerrel jártak az eredeti országos helyzettől és az azok megvalósítására tett konkrét erőfeszítésektől függően.

Ez 2010-ben az alábbi általános tendenciákhoz vezetett a különböző építőipar szegmensekben:

• Az EU átfogó gazdaságélénkítési intézkedései – az EU és a nemzeti ösztönző programokkal együtt – némi kedvező hatást gyakoroltak a teljes építőipari tevékenységre, mely kevésbé gyengén teljesített, mint az előző évben.

• A 2009. évvel szemben az építőipari tevékenység csökkenése kizárólag a nem lakáscélú alágazatban, konkrétabban a magánszektorban (-4,5%) koncentrálódott, mely a harmadik egymást követő évben érzékelt jelentős megtorpanást az üzleti keresletben és befektetésekben.

• A felújítási és karbantartási (R&M) tevékenységek az EU-országok többségében jelentős adóösztönzőket vehettek igénybe az épületek energiahatékonyságának javítására, ez pedig stabilizálódást eredményezett (-0,2%). Ebben az összefüggésben megfigyelhető, hogy az építőipari tevékenység az energiahatékonysági munkák felé tolódik el.

• Ugyanakkor az előrejelzés szerint a felújítási-karbantartási tevékenység már nem a lakásépítési szegmens egyedüli motorja, mivel az új építőipari tevékenység a fellendülés felé halad (+1,1% 2011-ben). Az utóbbi váratlanul a leggyorsabb javulást érzékelő szegmens 2009 óta (-16,2%-ról -1,2%-ra).

• A mélyépítésben viszonylag kis csökkenés volt (-1,1%) tapasztalható, sőt az állami nem lakáscélú szegmens 2,2%-kal nőtt. Az utóbbi észrevehetően az egyetlen olyan szegmens volt, mely még mindig pozitív növekedést tapasztalt az elmúlt két évben. Mindez az előző években a tagállamok többségében alkalmazott döntéseket és állami befektetéseket tükrözi mind az állami épületek (kórházak, iskolák és közigazgatási épületek), mind az infrastrukturális beruházások (főleg autópályák és vasutak) tekintetében. Ezt a tendenciát azonban 2010 óta részben aláásták a nemzeti költségvetési konszolidációs intézkedések.

• A fellendülés néhány jele ellenére az építőipari tevékenység általános hanyatlása 2008 óta kétségtelenül fontos hatást gyakorolt a foglalkoztatottak számára. 2010-ben az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése erőteljesen folytatódott az EU-ban (-5,8%). Bár egyértelmű, hogy az EU és nemzeti gazdasági ösztönző csomagok hatása bizonyos mértékben puhította a megrázkódtatást, az Európában elfogadott gazdaságélénkítő és ösztönző csomagok többsége – tartalmuk, nagyságrendjük és célkitűzéseik alapján – nem tekinthető elegendőek ahhoz, hogy igazi lökést adjanak a fellendülésnek. Ezek a programok gyakran csak rövid távú megoldást jelentettek, ugyanakkor a fenntartható fejlődést hosszú távon biztosító befektetésekre lenne szükség. Ezenkívül a nemzeti erőfeszítéseket jelenleg aláássák a nemzeti költségvetési és adóügyi konszolidációs intézkedések, valamint bizonyos esetekben a beruházások jelentős megnyirbálása. Mindent együttvéve a teljes építőipari teljesítmény az előrejelzések szerint -0,2%-on látszik stabilizálódni 2011-ben.

 

(Forrás: Pete Zoltán, ÉVOSZ; összeállítás a FIEC Statisztikai évkönyve alapján)

 

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás