A hagyományokhoz és kötöttségekhez igazodva épült látványosan szép templom Gödöllőn

A kilencszáz éves múltra visszatekintő premontrei szerzetesrendnek hazánkban több központja is van. Az egyik Gödöllő, ahova Kassa mellől települtek át a szerzetesek, miután a trianoni döntés következtében korábbi lakhelyük a mai Magyarország határán kívülre került. A szerzetesek itt már 1924 óta működtettek iskolát, de saját templomuk nem volt.

 

A templom terveit végül elkészíttették, az építkezésre azonban nem volt lehetőség. Pedig ekkor a pénzügyi fedezet is rendelkezésre állt: 1937-ben, rövid betegség után elhunyt az akkor 13 éves Sopronyi Kálmánka, a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának IV. A. osztályos tanulója, akinek a szülei a gyermeküknek szánt teljes örökségüket a templomépítés javára ajánlották fel, azzal a kéréssel, hogy fiú végső nyughelye a templom kriptájában legyen.

A világháború, majd a kommunista rendszer vallásellenessége azonban közbeszólt. Az örökséget éppúgy államosították, mint a rend ingatlanjait, a premontreiek működését pedig betiltották. 1990 táján, a rendszerváltásnak köszönhetően nyílt lehetőség ismét a rend szabad működésére, a korábban elvett ingatlanjaikat is ekkoriban kapták vissza. Gödöllőn, a korábban a rendhez tartozó ingatlanokban ekkor már egyetem működött, ezért az a megállapodás született, hogy ezeknek csak egy részét kapják vissza. Így az egyetem zökkenőmentesen tudott tovább működni, ugyanakkor a rendi iskola újranyitásához, valamint a rendház elhelyezéséhez visszakapták a szükséges ingatlanokat. A templom azonban egyre jobban hiányzott: a gimnázium kápolnája túl kicsi volt a premontreiekhez kötődő közösség számára. Ezen szeretett volna változtatni Piusz apát, akinek kezdeményezésére – 2019-ben, amikor a finanszírozást biztosítva látták –, építészeti tervpályázatot hirdettek. Erre több tervezőiroda is meghívást kapott, köztük a későbbi nyertes, Zobay Nagy László is. Lapunknak ő mutatta be az elkészült épületet.

 

A pályázati kiírás nagyon konkrét elvárásokat fogalmazott meg a tervezők számára. Szerepelt benne az épülettömegre, térosztásra vonatkozó részletes leírás, egyes részletek pedig még milliméterpapírra is fel voltak skiccelve. Ez jelentős kötöttséget jelentett a tervezőnek, akinek volt már gyakorlata templom tervezésben; korábban a veresegyházi templomot is ő tervezte. Míg ott teljesen szabad kezet kapott, addig itt a kötött szabályrendszer keretén belül kellett a saját látásmódját, egyéniségét „belecsempésznie” a tervekbe.

 

A templom külső jegyei a premontrei építészeti hagyományokat követik. Ilyen a kéttornyú kialakítás, a mellékhajók és a kereszthajók megléte, a kívülről szögletes, belülről íves apsziszáródás, az emelt szentély a stallumokkal és a tabernákulummal, valamint a szentély alatti altemplom a kriptával – tudhatjuk meg a rend weboldaláról. Ennek az épületnek külön érdekessége, hogy a kereszthajó a nyolcszög alaprajzú keresztelőkápolnához csatlakozik, amely így szeparált, de mégis egy légtérben kapott helyet a templommal.

 

Mint a tervező érdeklődésünkre elmondta, első lépésként vázlatterveket kellett készíteni, majd ezek alapján készültek az engedélyezési tervek. Ezek a templom épületén kívül a templomhoz északról kapcsolódó keresztelőkápolnát és közösségi teret tartalmazzák, valamint a rendházat is, ami a templomtól délre helyezkedik el. A véglegesített tervek alapján készült el a kiviteli tervcsomag, amely a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás alapja volt. Az eljárás nyertese a Fejér-B.Á.L. Zrt. lett, a cég generálkivitelezőként, további alvállalkozók bevonásával valósította meg az épületet. 

 

A munka sajátossága volt, hogy a különböző épületszerkezeteknél eltérő rétegrendeket kellett kialakítaniuk. Például a templom főépülete síkalapra került, de a tornyok alatt méretezett vasalással ellátott vasbeton lemezalapozás kialakítására volt szükség. A pincefalak alá szintén lemezalapot, míg az alagsorral nem rendelkező részeken a pillérek alá vasalt beton pontalapokat és vasalt talpgerendákat készítettek. A falazatnál is fontos szempont volt az energiatakarékosság. A templom külső falai kötésben falazott, 30 cm és 44 cm vastagságú energiatakarékos vázkerámia falazóelemekből készültek, az oldalhajók támpillérei 40x100 cm méretűek. A homlokzati falak belső síkjára vasbeton szerkezetet építettek, amelyet 8 cm XPS hőszigetelés választ el a a téglafalazattól, így biztosítva a megfelelő hőszigetelő burkot.

 

A tetőszerkezet kialakítása is meglehetősen összetett feladat volt. Az íves vasbeton főtartókra 22/44 cm-es szelemenek támaszkodnak, arra pedig 16/32 cm-es szaruzat. A szarufákra egy réteg 20/140 mm-es vastag gyalult és csiszolt, fózolt hajópadló került, amire két réteg 25/150 mm-es deszkázatot szegeztek, feles takarásban. Az így kialakított belső burkolatra 5/20 cm-es pallómagasítás és rá merőlegesen 10/15 cm-es külső szaruzat került. A szarufák között 35 cm vastag ásványgyapot hőszigetelést helyeztek. Erre került rá a 20 mm OSB alátéten 1 réteg Quattro páraáteresztő alátéthéjazat, amit 5/5 cm-es ellenléc szorít le, majd erre került a 3,5/5 cm-es cserépléc. A tetőfedés anyaga a templomon, a keresztelőkápolnán és a prelatura kétszintes része fölött Creaton Sakral templomi egyenes vágású hódfarkú cserép kettős fedésben rakva, míg a tornyokon és a prelatura előtető szerkezetén korcolt fémlemezből készült a fedés.

  

A fűtési energiával úgy igyekeztek takarékoskodni, hogy a templom saját hőközpontot kapott, ahol levegő–víz-rendszerű hőszivattyút telepítettek, amely a templomban elhelyezett padlófűtésrendszeren keresztül adja le a hőt. Az elektromosenergia-igény minimalizálása érdekében napelemeket is helyeztek a tetőszerkezetre.

A kivitelezést sok, előre nem várt külső tényező nehezítette, mivel a Covid és az ukrajnai háború kitörése jelentősen befolyásolta az építőanyagok elérhetőségét és azok árait. Az egyik legnagyobb kihívás a vasbeton íves gerendák kivitelezése volt. Ahogy a legtöbb más zsaluzást igénylő feladathoz, ezekhez is a zsalutechnikát szállító cég szakértelmét vették igénybe. A cég munkatársai 3D-s tervrajzokat készítettek, amelyek alapján le tudták gyártani azokat a zsaluelemeket, amelyekkel nagyon pontosan meg lehetett építeni a helyszínen a szükséges vasbeton gerendákat.

 

Mikor már folyamatban volt a templom kivitelezése, akkor kezdte meg Zobay Nagy László a belsőépítészeti kialakítás tervezését. Az óriási üres tér berendezésére vonatkozóan is meglehetősen részletes elképzeléssel rendelkeztek a szerzetesek: Orbán Csaba Frigyes premontrei pap konkrét leírást adott arról, hogy milyen személyeket, jeleneteket kell ábrázolniuk az egyes képzőművészeti alkotásoknak. Ezen kívül folyamatosan egyeztetni kellett a pénzügyi vezetővel és a létesítményigazgatóval is. E megbeszélések során rengeteg praktikus szempont előkerült, így olyan részletekre is figyeltek, hogy könnyen fenntarthatóak, takaríthatóak legyenek az egyes felületek, kényelmesek az ülőalkalmatosságok, és hogy az énekeskönyv is elférjen a padok polcain.

Mivel biztosra akartak menni, mielőtt a tömörfából történő „tömeggyártás” megkezdődött volna, az egyes megtervezett bútorokból a gödöllői Mobilia SH Studió Kft. Gál Péter vezetésével egy-egy prototípust gyártott, amelyet ki tudtak próbálni, illetve szükség esetén pontosítani tudták a terveket a megrendelő és a gyártó igényeit, tapasztalatait figyelembe véve.

 

Az emelt szentélyben, a főbejárattal szemben Szent Ágoston szobra kapott helyet. Mivel ez utólag került az épületbe, elhelyezése a nagy súly miatt csak nehezen lett volna megoldható, ha kőből készül, ezért döntöttek a fafaragás mellett. A falakat pasztelszínekben pompázó, kékes tónusú szekkó díszíti, ami nagyon jól harmonizál a premontrei szerzetesek által viselt habitus színével. A nagy belmagasság miatt nem volt könnyű dolga Agárdi Kovács Attila festőművésznek, amikor ezeket kellett megalkotnia, de ebben nagy segítségére volt az a hatalmas állványzati rendszer, amelyet a kivitelező is használt az építéshez, és ő is erről tudta elkészíteni a festményeket. Az egyik legnagyobb felületű szekkó a keresztboltozatot díszíti, ahol a négy evangélista veszi körbe a Krisztus-monogramot ábrázoló színesüveg bevilágítót. A hajókat elválasztó vasbeton oszlopsort is díszítették. Ehhez felkeresték azokat a helyszíneket, ahol hazánkban működtek, vagy működnek a premontrei rendhez tartozó apátságok, és onnan egy-egy kis kődarabot hoztak, amelyeket, a származási hely megjelölésével, az oszlopokon helyeztek el.

A rend életében nagyon fontos a szent zene, ezért az épületbe három orgonát is beterveztek. A szentélybe olyan hangszert vásároltak, amelyet a szerzetesek saját imádkozásukhoz használnak. Az épület déli kereszthajójában építette fel a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. az ide gyártott, 26 sípsorból álló, 36 kapcsolható változatot számláló, részben csúszkaládás, részben direktszelepes szélládájú, elektromos játék- és regisztertraktúrájú orgonát. Annak érdekében, hogy a kórus minél közelebb lehessen a hangszerhez, az orgona alatt alakították ki a scolát, azaz a kórus helyét. Emiatt a padsorokat itt az épület többi részétől eltérően rendezték el. A harmadik hangszer az épület főbejárata fölötti karzaton fog helyet kapni, ez azonban csak később épül meg.

Az épületben a padlófűtés kötéseit a falakba – nyitható ajtók mögé – rejtették el. A megvilágításra nagy hangsúly fektettek, ezért erre komplex világítási tervet készítettek. Az épületben elhelyezett számtalan lámpatesttel rengeteg előre definiált világítási képet lehet kapcsolni, tetszőleges fényerővel, mindennek a vezérlése pedig egy iPadról történik. A természetes fényt is szerették volna beengedni, ezért sok korszerű, többrétegű ablakot építettek be. Ezeket azonban belülről elfedik a színes üvegablakok, amelyeket Gál Lehel tervezett, Herczeg Ágnes, a Laki Üvegművészet Kft. munkatársaival pedig részben már elkészített, részben pedig folyamatosan készít.

Gödöllői Premontrei Apátsági templom
Tervező: Zobay Nagy László
Építés: 2021–2024
Használt cserép: CREATON Sakral templomi egyenesvágású (hódfarú) natúrvörös tetőcserép

A templom ugyanis még nem készült el teljesen. A színes üvegablakokat az emelt szentélyben már elhelyezték, továbbá a rózsaablakok is a helyükön vannak, de a többi helyen még csak a befogadó acélkeret látszik. Az oldalhajók nagy fehér falfelületét a falfülkékben elhelyezendő oltárok fogják megtörni, amelyek tervei már szintén készen vannak, de az ablakokhoz hasonlóan ezek is a hívek adományaiból, ütemezetten fognak megvalósulni. Szintén több ütemben építik a templomhoz kapcsolódó épületrészeket is, hiszen a közösségi térből eddig csak az a blokk épült fel, amelyben a vizesblokkok és a gépészet helyezkednek el, a rendház építése pedig most van folyamatban. A rend az építkezés befejezésével Sopronyi Kálmánka szüleinek végakaratát is teljesíteni szeretné: a fiú sírja jelenleg a templomkertben van, de innen áthelyezik majd az altemplomból nyíló kriptába.

Czitrovszky Balázs