2013. március 14.

A lakosság már több hitelt vesz fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra

A lakosság már több hitelt vesz fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét – olvasható az FHB közleményében. 

A lakóépületek zöme igencsak elavult, több mint 60%-uk 1980 előtt épült, és csupán az épületek 10%-a készült az elmúlt 15 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90%-a megtakarítható korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel. A tégla társasházi lakások fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszik ki (évente 200-300 kWh/m2). Energiahatékonysági beruházásokkal még jelentős lehetőség van a tartósan növekvő piaci energiaárak miatt magas lakásfenntartási költségek megtakarítására. Ez a potenciál műszaki korszerűsítésre ösztönözheti a távlatban gondolkodó lakástulajdonosokat. A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a családi házak kínálják.

Az elmúlt évtizedben viszonylag kevés felújítási tevékenységgel szemben nagy volumenű új lakás építése és számos használt lakás vásárlása állt. Jelenleg azonban a piac tartósan eltolódhat a felújítások irányába – írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott FHB-közlemény.

 

Erősödő ösztönzők az energiahatékonyság javítására

A lakossági energiakiadások jelentős mértékben növekedtek (mind abszolút, mind relatív értelemben) az elmúlt évtized során, és különösen 2007-től kezdődően.

A lakosság már több hitelt vesz fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra

Háztartási jövedelem lakásfenntartásra fordított hányada. (%, Forrás: KSH)

 

A lakosság már több hitelt vesz fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra

Gáz áralakulása a fogyasztói árindexhez képest (2001=100, Forrás: KSH)

 

A jövedelem átlagosan 19%-a ment lakásfenntartásra 2001 és 2006 között, ám 2007-től jelentős növekedésnek indult, és 2010-re meghaladta a 24%-ot. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a kulcsfontosságú, a fűtésben és a melegvíz-ellátásban is szerepet játszó gázár esetében. A gázár növekedése 2004-től kezdődően fokozatosan, de 2007-től jelentősen meghaladta a fogyasztói árindex növekedését, és 10 év alatt közel megháromszorozódott.

A 2000-es években a lakóingatlanokhoz kapcsolódóan jelentős hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, korszerűsítés. A hitelezés átalakulása fordulatot hozott: először 2011-ben vettek fel a háztartások több hitelt felújításra, mint új lakás vásárlására.

Egy lakás energetikai jellemzői nem nyilvánvalóak a vevők, és gyakran az eladók számára sem. Ennek hatása lehet arra, hogy egy energetikai befektetés mennyire jelenik meg egy ingatlan értékében. A nagyobb transzparencia erősebben ösztönzi a tulajdonosokat az energiahatékonysági korszerűsítésekre. Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy Magyarországon is bevezették az Energiatanúsítványt. Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja, az ingatlan típusától függően, a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve, egészen az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed. Az eladónak vagy a bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát. Amennyiben az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítvány azonnali és hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. Egy olyan ingatlan, amely azonos színvonalat biztosít, kisebb energiafogyasztással, azaz alacsonyabb rezsiköltséggel, tartós megtakarítást jelent a tulajdonos számára.

 

Az energiahatékonyságból eredő nyereségek

Mind a nemzetközi (ír és holland), mind a hazai mintákon (Faluház) alapuló kutatások bizonyítják azt, hogy a magasabb energiahatékonysági minősítés megjelenik az ingatlanok árában, méghozzá a várt módon: a jobb minősítés magasabb árat jelent, és az elérhető árkülönbségek is hasonló nagyságrendűek, elérik a kétszámjegyű százalékos eltérést. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét. Hiszen egy jól hőszigetelt lakás a nyári melegben is kellemesebb komfortérzetet biztosíthat a tulajdonosnak. Egy bizonyíthatóan alacsonyabb rezsivel üzemelő lakás pedig szükség esetén a piaci átlagnál gyorsabban bérbeadható, illetve értékesíthető.

A lakosság már több hitelt vesz fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra

A Faluház felújításának hatása a lakásárakra (Forrás: ELTINGA számítás FHB adatok alapján

 

Támogatott hitelek korszerűsítésre

A 2012-ben bevezetett új állami kamattámogatási rendszer, az ún. otthonteremtési programban lehetőség van korszerűsítésre is felvenni államilag támogatott forintalapú hitelt. 2013 januárjától a tavaly újjáélesztett támogatási rendszer több eleme tovább javult. A hitel futamidejének első 5 évében nyújtott kamattámogatás mértéke állandó.

A korszerűsítési hitelre vonatkozó feltételek:

  • Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg.
  • A hitel maximális összege korszerűsítéskor 10 millió forintra nőtt (6 millió forintról).
  • A korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni.

Várhatóan az ügyfelek növekvő arányban fogják lakáskorszerűsítésre is igényelni az államilag kamattámogatott Otthonteremtő hitelt – írja az FHB közleménye. 

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás