2013. június 07.

A MÉASZ új vezetése sem érti, miért kell 2015-ig várni az energetikai épületfelújítási programra

A MÉASZ új vezetése sem érti, miért kell 2015-ig várni az energetikai épületfelújítási programra

A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség újonnan megválasztott elnöke, Vidor Győző, a 2013-as Építők Napja alkalmából állami beavatkozást sürget, „mielőtt az utolsó építőanyaggyár is bezár Magyarországon, átadva a helyet a külföldön, külföldi munkaerővel megtermelt importáruknak". 

Az építőanyag-ipar valaha volt legsúlyosabb válsága elleni küzdelemmel kezdi munkáját a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) új elnöksége. A magyar építőanyag-ipar legjelentősebb vállalkozásait és érdekvédelmi szervezeteit összefogó szövetség – tisztújítása után – a hazai építőipar védelmére hívja a kormányzatot. Ha a jelenlegi állapot tartósan megmarad, a jelenlegi lakásállománynak még 400 évet kell kibírnia – írja a MÉASZ szerkesztőségünknek eljuttatott közleménye.

Mint az anyagban olvasható, a magyar építőanyag-ipar anyagfajtánként szerveződött szakszövetségeit az 1990-es évek közepe óta összefogó szervezet az Ytong falazóelemek gyártójának ügyvezetőjét, Vidor Győzőt bízta meg a vezetéssel. A magyar építőipar drámai helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az új lakásépítési engedélyek száma. Az iparág termelési indexe hiába mutat javulást, a kedvező adatok a mélyépítési és infrastruktúra-építési tevékenységből származnak, miközben a jelentős építőanyag- és élőmunka-igényű magasépítési ágazat továbbra is egyre mélyebbre csúszik. Az első negyedévben 1383 új lakás építésére kaptak a beruházók engedélyt, ez a szám 2007 azonos időszakában 10.416 volt, hat év alatt tehát 86,7%-kal csökkent a lakásépítési kedv. A lakásfelújítások volumene sem képes pótolni az iparágból hiányzó új építést, hiszen a lakásállomány jelentős részét kitevő családi házak tulajdonosainak semmilyen állami támogatás nem áll rendelkezésükre.

A magasépítés hanyatlásának e tendenciája kiemelten sújtja az építőipari munkavállalókat, akik jellemzően külföldön próbálnak megélhetést keresni. Eközben az építőanyag-ipar magyarországi termelőegységei gyárbezárásokkal, kapacitáscsökkentéssel, elbocsátásokkal próbálják meg elkerülni a végelszámolást. A Magyar Téglás Szövetség adatai szerint a működő téglagyárak száma a 2008-as 41-ről 2012-re 17 darabra csökkent, de ezek sem termelnek már évi 11 hónapon át, jó esetben is csak 6-7 hónapon keresztül tudják kapacitásaikat kihasználni.

A jelenlegi helyzetből történő kilábaláshoz a magyar építőanyag-ipar a következő témákkal kapcsolatban sürgős kormányzati cselekedeteket vár el:

1. Lánctartozások: A lánctartozások kezelését segítő előremutató törvényi szabályozásokon túl mutasson az állam jó példát: az állami beruházások kerüljenek mindig határidőre kifizetésre!

2. Lakásépítés: A szektor megélénkülése elengedhetetlen állami segítség nélkül. Azonban a különböző módon ide átcsoportosítandó pénzeszközök (szocpol, támogatott hitelkonstrukciók, áfa- visszatérítés, EU-s alapokból megvalósítható energetikai teljesítményhez kötődő támogatások, stb.) gyorsan megtérülnek az állami támogatás ellentételezéseként elvárandó kötelező számla-bemutatásból keletkező adóbevétel-növekményből. A magasépítésben jelenleg nagyon magas a feketegazdaság aránya. A gyakran hangoztatott érv, ami az üresen álló lakások magas számával indokolja az újlakás-építés szükségtelenségét, hamis: a KSH népszámlálási adataiból kiderül, hogy az üres ingatlanok nem beköltözhető lakások, hanem komfort nélküli vagy üzleti hasznosítású (iroda, albérlet, szolgáltatások) helyiségek.

3. Bérlakásépítés: A modern gazdaság elképzelhetetlen a belső munkaerő-mobilitást lehetővé tevő nagyszámú, modern bérlakás nélkül. Ehhez egyrészt létre kellene hozni a bérlakás-szektor elindulásához szükséges törvényi kereteket, másrészt beemelni a lakhatási támogatást a cafeteria-jellegű bérkiegészítő juttatások közé.

4. Energetikai felújítások: Nem lehet tovább várni a magyar családiház-állomány energetikai felújításának támogatásával. A magyar lakásállomány zöme energetikailag pazarló, a második világháború óta épült családi házakból áll. Az igazi rezsicsökkenést (akár a feleződésnél is jelentősebb megtakarítást) olyan komplex programokkal lehetne elérni, amik magukba foglalják a nyílászáró-cserét, a határoló szerkezetek (fal és tető/ födém) hőszigetelését és az épületgépészeti berendezések cseréjét költséghatékony szintig. A költséghatékonyság elvárása bevezeti a helyettesítő új építés fogalmát, azon épületekre, ahol már a bontás és új építés válik a leghatékonyabb megoldássá. Minden milliárd, amit egy ilyen programban a beruházók – csak részben állami támogatásból - elköltenek, 80-90 új munkahelyet teremt tartósan! Véleményünk szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen állami programra – a jelenlegi kormányzati tervek szerint – 2015-ig kell várnunk.

5. Kormányzati felelőst az építésügynek! Az építésügy jelenleg három minisztérium (Belügyminisztérium, Nemzeti Gazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) különböző szervei hatáskörébe tartozik. A jelenlegi krízisben nagyon fontos lenne egyetlen államtitkári kézbe adni az építésügyhöz tartozó feladatokat.

A fent vázolt megoldási lehetőségek együttes és gyors elindítására van ahhoz szükség, hogy ne szűnjenek meg további munkahelyek tízezrei az építő- és építőanyag-iparban, hogy ne zárjanak be az utolsó megmaradt építőanyag-gyárak, mert ha ez megtörténik, egy későbbi építőipari újraindulás már csak importanyagokat fog találni az építkezéseken" – írja a MÉASZ-közlemény.

Vidor Győző, a MÉASZ új elnöke, a Xella Magyarország Kft ügyvezetője, a Xella Building Materials divíziójának vezetője Délkelet-Európában. A régióhoz 3 ország (Magyarország, Bulgária, Románia) 5 gyára tartozik (4 Ytong és 1 Silka). 

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás