2013. június 19.

A takarítási költségeken nagy megtakarításokat lehetne elérni

A takarítási költségeken nagy megtakarításokat lehetne elérni

A Biomaster antimikrobás adalékai kiváló hatásfokkal működnek a legkülönbözőbb anyagokban, például bármilyen típusú műanyagok, festékek, padlógyanták, papír, textília esetében is. Az antimikrobás felületek nem adnak életteret a baktériumoknak – alkalmazásukkal a baktériummentesítés nem igényel erőforrást, és nincs járulékos költsége.

A nosocomiális (azaz a betegellátás során, annak következtében fellépő) fertőzések csökkentését a modern kórháztervezés a következőkkel kívánja elérni:

  • minél kevesebb ágy egy kórteremben;
  • az otthonit megközelítő környezet;
  • a víz, a levegő és a felületek baktériummentessége.

Az utóbbi feltétel a Biomaster adalékok alkalmazásával rendkívül jó, 99 százalékos hatásfokkal teljesíthető. Ugyanis gyakorlatilag a képen látszó felületek mindegyike készülhet antibakteriális anyagból, beleértve a villanykapcsolót és a műbőr ülőgarnitúrát is. Ilyen adalékkal a laminált bútorlapoktól kezdve az összes műanyag alkatrész, berendezés, burkolat antibakteriálissá tehető a gyártás során, a rozsdamentes felületeket le lehet váltani antibakteriális porszórt vagy műanyag bevonatúakra.

A takarítási költségeken nagy megtakarításokat lehetne elérni

Az ilyen eljárással készült felületek gyártásába már a románok, sőt a szerbek is belefogtak, a németekről, olaszokról nem is beszélve. Angliában már több mint 50 fajta ilyen termék található meg a kórházakban és ennek köszönhetően a fertőzések száma csökken. Becslések szerint Magyarországon évente mintegy 250 ezer esetben fordul elő ilyen – a betegellátásban szerzett, azaz nosocomiális – fertőzés, amelynek a költségei (az ellátást, gyógyszert, labort, fertőtlenítőszereket is beleértve) megközelítőleg 60 milliárd forinttal terhelik meg a költségvetést! Magyarországon egyelőre mégsem gyártanak ilyen felületvédelemmel ellátott termékeket; a gyártók szerint nincs rájuk igény… Pedig ha az említett összegnek csak töredékét fordítanák felületvédelemre, a takarítási protokollok is átírhatók lennének (lásd: svéd modell), azaz az intézményekben óriási megtakarításokat lehetne elérni.

Az antimikrobás felületeket nem kell például gőzborotvával takarítani, mert a rákerült mikroba elpusztul. Csak a felületi szennyeződést kell eltávolítani hagyományos módon. Bár a 20/2009 (VI 18) EüM rendelet előírja az

úgynevezett „infekciókontroll” tevékenységet – melynek a megelőzés és a környezeti kontroll is része –, úgy tűnik, a hazai egészségügyi intézmények még mindig csak a fertőtlenítőszerekben hisznek.

„Sima, mosható felület” – ez a követelmény. Hogy ebbe a kategóriába hogyan fér bele a csempe – a tervezők szerint is takaríthatatlan fugákkal – az nagy kérdés. Persze a csempe szép tud lenni, és lehetne is alkalmazni, de a burkolt felületet el kellene látni antibakteriális lakkal (például: BacteriaX 2C). Ez a termék kiválóan alkalmazható a még fontosabb úgynevezett direkt kontakt felületeken, de parkettán is. Még érthetetlenebb, hogy falazatokra többnyire gomba elleni festéket írnak elő, pedig a kórházi fertőzések nagy része bakteriális eredetű.

A Material Szövetkezettel közös fejlesztésünk eredményeként rendkívül jó árfekvésű, antimikrobás latex falfesték került a piacra, Akrolux Silver+ néven. Egészségügyi létesítményben falazatot nem is érdemes mással festeni.

 

A takarítási költségeken nagy megtakarításokat lehetne elérni
Az USA EÜ Minisztériuma 2009-ben készült ajánlásában minden részletre kiterjedő eljárási protokollt adott ki, konkrét célokkal, csökkentési százalékokokban: 25 és 50 százalék között 5 éves terminusra. Az elvárások egyetlen tételnél sem teljesültek. 4 év alatt az MRSA fertőzés csak 5 százalékkal csökkent, viszont a Clostridium difficile fertőzések száma 28 százalékkal emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos higiénés gyakorlat önmagában nem elegendő. Vajon mikor fogja az egészségügy el- és felismerni, hogy változtatni kell?!

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás