2015. szeptember 10.

Épületbontások: robbantás vagy bontókalapács?

Épületbontások: robbantás vagy bontókalapács?

Gyakran előfordul, hogy mielőtt építkezésbe fognánk, el kell bontanunk a telken lévő romos épületet, míg más esetekben magas vagy nagy kiterjedésű épület bontására kerül sor. Mikor vehető igénybe a robbantásos technika, és mikor alkalmazzunk inkább bontókalapácsos megoldást?


Épületbontás robbantással

A robbantásos technológiával történő épületbontásokat a mai gyakorlat szerint csak olyan területeken alkalmazzák, ahol kicsi a beépítettség és a forgalom. Hátrányként szokták még említeni ennél a technikánál, hogy a robbantásnak a környező épületekre káros szeizmikus hatása van, ezért sokszor olyan esetekben is elvetik, amikor egyébként alkalmazható lenne. Szakemberek szerint viszont, ha az időzítés megfelelő, akkor ezek a káros hatások minimálisra csökkenthetők, így akár többször is alkalmazható lenne ez a technológia. Például abban az esetben, ha nem egy nagy robbantás történne az adott területen, hanem egy több, kisebb robbantásokból álló robbanássorozat, mellyel kiküszöbölhető az előbb említett káros hatás.

Az épületrobbantások előnyeként szokták említeni, hogy ez egy igen gyors folyamat, szemben a hagyományos bontási technikákkal, így az utóbbi folyamatos környezetterhelése itt nem jelentkezik. Bizonyos értelemben biztonságosabb is, mint a hagyományos eljárások, és a szakértők szerint ebben az esetben a bontott téglák, építőanyagok nagyobb hányada marad épen és használható fel újra, mert csak a robbantási vonalban válnak használhatatlanná a téglák.

 

Bontás hagyományos módon, bontókalapáccsal

Nagyobb forgalmú területeken és épületek közelében csak ez a technológia jöhet számításba, és ez a fajta bontás napokig járhat nagyobb zaj- és környezetterheléssel. A ma már elérhető, modern bontóeszközöknek, szerszámoknak köszönhetően azonban a hagyományos bontás is egyre gyorsabb és jobb. Az építőiparban használt szerszámok, mint a hidraulikus törőfejek, bontókalapácsok felhasználhatók mind az épületek bontásához, mind az aszfalt- és betonelemek darabolásához, aprításához, kövezet feltöréséhez. A durvább, felszíni bontásokat általában a törőfejekkel végzik, míg a „finomabb" munkálatok várnak a bontókalapácsokra.

A hidraulikát alkalmazó technológia ma már e bontásoknál is lehetővé teszi, hogy a zaj és a vibráció ne jelentsen akkora terhelést a környezetben élőkre nézve, és hatékonyságuk is jóval nagyobb. A roppantó ollók segítségével még a vasbeton elemek bontása is lehetővé válik.

 

Gazdaságossági oldal

Egy-egy nagyobb bontásnál felmerül a bontások anyagi oldala is, hiszen nem elhanyagolható különbségek lehetnek az egyes technológiák között. A kérdés eldöntéséhez elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy mit kell lebontanunk: ha kevés épületet kell lebontanunk vagy olyanokat, amelyeknek vékony a falazata, akkor nagy valószínűséggel a bontókalapácsokkal történő bontás lesz a gazdaságosabb, míg ha nagyobb épülettömeg bontása válik esedékessé, akkor minden bizonnyal már meg fogja érni robbantásos technológiát alkalmazni. És persze vannak olyan épületek is, amelyeknél egyedüli megoldásként a robbantás jöhet csak szóba (vasbeton épületek, nagy méretű épületek).

Ha mégis a robbantás mellett dönt valaki, akkor tudnia kell, hogy a robbantás elvégzéséhez szüksége lesz a bontási engedélyre, a tulajdonos hozzájárulása, egy helyszínrajz a 200 méteres körzettel és közmű nyilatkozat. Jó, ha tudjuk azt is, hogy az enegdélyeztetés egy hosszú folyamat, legalább hat hétig tart, ugyanis mind az illetékes bányakapitányságnak, mind a rendőrségnek ki kell adnia a szükséges engedélyeket.

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás