Így ellenőrizzük a tetőablak beépítését
A tető és a tetőtéri ablak az időjárási hatásoknak leginkább kitett részek az épületen. A tetőablak beépítésével pedig három területen gyengíti a kivitelező az épület egyik fő védelmi vonalát. A tetőrétegrendek átvágásával a víz- és légzárás, a párazárás és a hőszigetelés kérdései azok, amelyek megoldása ugyan a kivitelező feladata, de a tervező számára sem lehet mellékes. Azok a műszaki megoldások, amelyeket a Roto tetőtéri ablakai alapból kínálnak, a nyugati piacokon standardnak számítanak – miért érnénk be Magyarországon ennél kevesebbel…
Az elmúlt évek tapasztalatai sok más mellett arra is megtanította a szakembereket, hogy az épület egyes részei – így például a tető vagy az abba beépített tetőtéri ablak – is szerepet, néha jelentős szerepet játszik a teljes épület energiafelhasználásában. Mindezért pedig a tervező is felelős.
Egyre kevesebb szakember számára okoz gondot, hogy például a kötelező tervezői művezetés esetén a Roto tetőtéri ablakok terv szerinti beépítését könnyedén ellenőrizze. A Roto tetőtéri ablakainak kialakítása és kiegészítői olyan műszaki megoldásokat kínálnak, amelyek szakszerű beépítés esetén könnyedén biztosítják a tetőtéri ablaktól joggal elvárt funkciókat, energetikai értékeket, működési biztonságot. Mindezt az ablakok kialakítása, gyári előkészítése szolgálja.
Vegyük röviden sorra a tetőtéri ablakok legfontosabb, az építész által is ellenőrzendő pontjait, a tetőrétegrendek átvágásával kialakult helyzet javításának lehetőségeit.
A tetőablak beépítésekor a kivitelező óhatatlanul átvágja az alátétfóliát, a hőszigetelést és a belső párazáró réteget. A tetőablak beépítésekor fontos feladat tehát, hogy a rétegrendet a kivitelező helyreállítsa, az ablakok és a tető többi része között ne alakuljon ki hőhíd. Ebben utolsó védvonalként természetesen számíthatunk a burkolókeretre, de az mit sem ér, ha az alatta lévő rétegek nincsenek rendben.
Víz- és légzárás
Első lépésként az alátétfólia szintjén keressük a megoldásokat.
A kivitelezés során a Roto tetőablak úgynevezett vízzáró csatlakozásának az alátétfóliához történő ragasztásával számolhatunk. Fontos
, hogy a gyakorta használt tűzés nem elegendő, ha ugyanis hajszárítóval át tudunk fújni az ablak körül, akkor nem kérdés, a szélzárás kialakítása nem sikerült.
A vízzárás helyreállítására azonban elengedhetetlen a megfelelő ragasztószettek használata. A Roto vízzáró csatlakozó szettje alumíniumprofilt, speciális ragasztószalagot és gyárilag előformázott sarokelemeket tartalmaz. Utóbbi szerepe vitathatatlan, hiszen a sarkok kialakítása mindig a legkritikusabb pont.
Mindezt megfejelve a Roto hőszigetelő keretével akár a passzívház előírásoknak is megfelelhet az épület ezen csomópontja.
Hőszigetelés
A következő feladat a hőszigetelés megoldása a tetőtéri ablakok körül.
Egy biztos: a tetőtéri ablak a szigetelés síkja fölé kerül, így a kivitelező fontos feladata, hogy a szakszerű beépítéssel az ablak lehűlését megakadályozza. Ezt a Roto tetőtéri ablakok már gyárilag beépített Hőszigetelő csomagjukkal hatékonyan segítik: a hőszigetelés rajta van az ablakon és a tok felső részéig tartva véd.
A Roto Hőszigetelő Csomag körbefutó hőszigetelése UV álló és a hatékonyabb védelemért már a párazáró fóliát is tartalmazza, csökkentve a helyszíni beépítési hiba lehetőségét.
Párazárás
Végül vegyük górcső alá a belső párazárás kérdését, amely a gyártók szerint a későbbi reklamációk leggyakoribb oka.
Ezt a szakmunkát általában már nem a tetőfedők, hanem a gipszkartonosok végzik, akik nagyban bíznak a gipszkarton szerepében. A valóság ellenben az, hogy a pára utat talál magának, így ha belső párazáró fólia nincs az ablakhoz ragasztva, a bejutó pára néhány éven belül tönkreteszi a kávaszigetelést és a hőszigetelést. A párazárás szakszerű és kézenfekvő megoldására a Roto tetőablakokba előre beleragasztva találjuk a párazáró fóliát, amellyel a szakembernek mindössze annyi a faladata, hogy azt a belső párazáró réteghez is ragassza hozzá.
