IparNapjai

2021. március 19.

Homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdései

Homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdései

A hazai kivitelezési gyakorlat szomorú tapasztalata, hogy – bár a magyar tűzvédelmi előírások részletesebbek és sok szempontból szigorúbbak is, mint a többi uniós tagországban – a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdéseit illetően még ma is meglepően sok a fehér folt a felhasználók körében. Pedig nagyon fontos volna az előírások pontos ismerete, hiszen azok be nem tartása (vagy ismeretének hiánya) az egyre gyakoribb építéshelyi ellenőrzéseken az egész hőszigetelés nem megfelelőségét vonhatja maga után.

Cikkünkben röviden azt szeretnénk bemutatni, hogy pontosan mely előírások ismerete és betartása mellett lehetséges a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi szempontból megfelelő kialakítása.

 

1. A homlokzati hőszigetelő rendszerek fogalma

A továbbiakban „homlokzati hőszigetelő rendszer” alatt azokat a bevonatréteggel (vékonyvakolattal) ellátott, többrétegű, ragasztott, táblás hőszigetelő rendszereket értjük, melyekben sem szerelt burkolat, sem légrés nem található. E rendszerek megnevezése német nyelvterületen WDVS (Wärmedämmverbundsysteme), angolul ETICS (External Thermal Insulation Composite Systems), míg Magyarországon a köznyelvben elterjedt „dryvit” megnevezést egyre inkább kiszorítja a „THR” (Teljes homlokzati Hőszigetelő Rendszer) kifejezés.

A 305/2011/EU rendelet (közismertebb nevén CPR-rendelet) értelmében a homlokzati hőszigetelő rendszerek (THR) készletnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy a rendszer „elemeit” az építés helyszínén össze kell építeni ahhoz, hogy az épületben a funkcióját ellássa. Az ilyen „készlet”-eket nem elemenként, hanem egybeépítve vizsgálják és minősítik, a vizsgálati eredmények a teljes rendszerre, mint egységre vonatkoznak. Ezekben az esetekben a rendszert forgalmazó rendszergazda akkor is gyártói minőségben felel minden egyes rendszerelem megfelelőségéért, ha azokat nem ő gyártja (azaz csak forgalmazza).

A fentiekből nyilvánvalóan következik, hogy amennyiben a rendszerhez tartozó elemek helyett más (általában olcsóbb vagy csak egyszerűen „rendszeridegen”) anyagokat építenek be, illetve ha a kivitelezés nem a rendszerre vonatkozó előírásoknak megfelelően történik, akkor az így kialakított szerkezet (ami nem rendszer!) tűzvédelmi teljesítménye nem igazolható és általában nem is teljesül.

 

2. A gyártói ajánlások és a kivitelezési hibák

Általános tapasztalat, hogy a hőszigetelő rendszerek teljesítményét és élettartamát nem csak az alkalmazott anyagok minősége, hanem azok beépítési módja is – azaz a kivitelezésnagymértékben befolyásolja. A közhiedelemmel ellentétben a hibás kivitelezés nem csak esztétikai jellegű problémákat okozhat (pl. egyenetlen felület, foltos vagy repedt homlokzat), hanem amellett, hogy a hőszigetelés elvárható teljesítményét, hatékonyságát is ronthatja – komoly tűzvédelmi kockázatot is jelenthet! A homlokzati tűzterjedés vizsgálatok több évtizedes tapasztalata alapján ma már egyértelműen azonosíthatók azok a gyakori kivitelezési hibák, melyek a rendszer homlokzati tűznek való ellenállását nagymértékben rontják.

Éppen ezért a rendszergazdák részletes alkalmazástechnikai útmutatókat bocsátanak a felhasználók részére, melyek tartalmazzák a kivitelezés legfontosabb szabályait és a jellemző csomópontokat. Magyarországon ezen kiadványok szerepét lassan átveszi a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉVSZ) által kiadott és az internetről ingyenesen letölthető két műszaki irányelv, melyeknek óriási előnye, hogy nem egy, hanem a szervezet közel húsz rendszergazdájának közös ajánlásait tartalmazza. Az első (THR Műszaki Irányelv) elsősorban a tervezőknek kíván segítséget nyújtani, míg a második (THR Kivitelezési Irányelv) nem csak a hőszigetelő rendszerek beépítésének szabályait és lépéseit tartalmazza, hanem a leggyakoribb kivitelezési hibákat, azok következményeit és a javítás lehetséges módozatait is. A felsorolásban megtaláljuk a tűzvédelmi kockázatot jelentő hibákat is: a pont-perem ragasztási módszer elhagyását, a túl vékony felületerősítő kéreg veszélyeit, a nem megfelelő módon vezetett üvegszövet kialakításának a következményeit is.

Nagyon fontos azonban tudni, hogy a gyártóra, azaz a rendszergazdára a rendszer Nemzeti Műszaki Értékelésében (NMÉ) foglalt követelmények és az OTSZ előírásai pontosan ugyanúgy vonatkoznak, mint bárki másra, ezért nincs jogosultságuk arra, hogy az említett dokumentumokban található feltételektől és előírásoktól bármiféle eltérést engedélyezzenek vagy jóváhagyjanak! A gyártónak arra sincsen jogosultsága, hogy az ÉMI által nem vizsgált és nem minősített különleges megoldások, csomóponti kialakítások tűzvédelmi megfelelőségét igazolja, vagy akár csak minősítse!

 

3. A Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ)

Mivel Magyarországon a tűzvédelmi előírások egyes részleteikben jelentősen eltérnek az uniós előírásoktól, ezért a homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítésének elengedhetetlen feltétele az NMÉ megléte (a rendszerekhez külföldön kiállított ETA-dokumentumok ugyanis szinte biztosan nem tartalmazzák a homlokzati tűzterjedés vizsgálat eredményeit). Ez a dokumentum a rendszervizsgálatok alapján tartalmazza mindazon paramétereket, melyek a homlokzati hőszigetelő rendszer teljesítményét meghatározzák, de nem csak az alkalmazott anyagokra ad meg követelmény-értékeket, hanem a kivitelezés egyes lépéseit is pontosan előírja. Ennek oka az, hogy – mint már említettük – a hőszigetelő rendszerek valós teljesítményét az alkalmazott anyagok minősége és azok beépítési módja együttesen határozza meg.

Tűzvédelmi szempontból a hőszigetelő rendszerek esetében általában két vizsgálatot végeznek el. Az egyik a tűzvédelmi osztályba sorolás, melynek eredménye egy olyan betű-szám kombináció (pl. B, s1, d0), mely a kérdéses szerkezet éghetőségéről, füstfejlesztéséről és égve-csepegési tulajdonságairól ad információt.

A másik vizsgálat a homlokzati tűzterjedés vizsgálat. Ennek eredménye percben fejezi ki azt az időtartamot, aminek eltelte után a rendszer tűzterjedési határállapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig felel meg a hatályos jogszabályokban megkövetelt homlokzati tűzterjedési követelményeknek. A tűzterjedési határérték nagyon fontos fogalom hazánkban, ez határozza meg ugyanis, hogy egy-egy adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be. Az új OTSZ szerint (a korábbival megegyező módon) a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan –: földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th ≥ 15 perc; földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th ≥ 30 perc; földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th ≥ 45 perc.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fenti, az NMÉ-ben minősített érékek (így többek közt a tűzvédelmi osztály és a homlokzati tűzterjedési határérték) megléte csak akkor igazolható, ha a hőszigetelő rendszer pontosan az NMÉ-ben részletezett módon kerül kivitelezésre! Különösen fontos a nyílások körüli kávák és szemöldökök kialakítása. A csomópontok gondos és előírásszerű kivitelezése ugyanúgy feltétele a megvalósult rendszer tűzvédelmi paramétereinek igazolásához, mint az anyagok használata. A megfelelő kivitelezést ma már (legalábbis a nagyobb projektek esetében) folyamatosan ellenőrzik és csak abban az esetben minősítik megfelelőnek azokat, ha az engedélyekben foglalt előírásokat a kivitelező maradéktalanul betartotta.

 

4. Az (új) Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)

Az OTSZ, 2020. január 22-én hatályba lépett legújabb verziója a homlokzati hőszigetelő rendszerekkel kapcsolatban nemigen tartalmaz lényeges változásokat, de több, régebbről is ismert fogalom körülírása pontosabb és részletesebb lett. Továbbra is a VI. fejezet szól a tűzterjedés elleni védelemről, melynek témánk szempontjából a legfontosabb részei a homlokzati tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó előírások (9. pont, 24-26. §).

Az OTSZ pontosan meghatározza, hogy mely épületek esetében van homlokzati tűzterjedés követelmény és ez az előírás nem sokban változott: gyakorlatilag a családi házaknál nagyobb és a többszintes épületek esetében mindig. Az épületek szintszámától, kockázati osztályától, rendeltetésétől és egyéb paraméterektől függően megszabja, hogy az egyes esetekben milyen tűzvédelmi osztályú és milyen homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkező hőszigetelő rendszer építhető be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy épületeink legnagyobb részénél csak olyan rendszert használhatunk, melyre a fenti tulajdonságokat egy minősített vizsgáló intézet által kiállított dokumentum igazolja.

Jelentős változás a korábbi OTSZ-szel összehasonlítva, hogy a szabályozás egy része átkerült a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe, melyek az OTSZ által előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Az irányelvek alkalmazásával az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.

 

5. Összegzés

Tűzvédelmi szempontból megfelelő hőszigetelő rendszer építéséhez a gyártói (szövetségi) ajánlásoknak, az NMÉ tartalmának és az OTSZ előírásainak ismerete feltétlenül szükséges.

Az egyes beépítési helyzetekben a követelmény-értékeket (pl. Th ≥ 45 perces homlokzati tűzterjedés határérték, legalább „B” tűzvédelmi osztály) legtöbbször az OTSZ határozza meg. Az ÉMI vizsgálatai alapján kiállított NMÉ azt határozza meg részletesen, hogy ezek a követelmények mely anyagok, milyen módon történő beépítése esetén igazolhatók. Mint láttuk, a gyártók tűzvédelmi kérdésekben az így megszabottaktól semmiféle eltérést vagy sajátos megoldást nem „engedélyezhetnek”.

Az említett dokumentumok hierarchiája is ezt a sorrendet követi: az NMÉ felülírhatja a gyártók ajánlásait, az OTSZ pedig előírhat olyan követelményeket, melyekre az NMÉ szerint nem lenne szükség a tűzvédelmi megfelelőséghez.

Ha a fenti követelmények ismerete egészséges rendszerszemlélettel és a megfelelő minőség használatával társul, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a homlokzati hőszigetelések nem csak a komfortérzetünket biztosítják, hanem tűzvédelmi szempontból is megbízhatóak lesznek.

Homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdései Homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdései

 

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

epitkezesinfo