Schöck

2020. augusztus 03.

Kockaházak felújítási kérdései

Kockaházak felújítási kérdései

Az egyetemisták számára meghirdetett 2019. évi Solar Decathlon Europe versenyen – melynek rendezési jogát az ÉMI nyerte el – több magyar (vagy részben magyar) csapat a jellegzetes hazai vidéki épülettípus, az úgynevezett kockaház energiatudatos és értéknövelő felújítására-bővítésére keresett innovatív megoldásokat. A témakör a kiadónk által szervezett Öko-logikus Építészet 2020 című online konferencián is hangsúlyosan szerepelt. Szerzőnk – az ÉMI főmunkatársa – tartott erről elméleti megalapozó előadást a rendezvényen; az alábbi írás ennek alapján készült.

A hagyományos falusi településszerkezetben az úgynevezett fésűs-fogas beépítés azzal járt, hogy alapvetően hosszanti elrendezésű volt a házak alaprajza: elöl, az utcafronton helyezkedett el egy tisztaszoba, utána általában a konyha, majd ezt követte hátrafelé a többi helyiség. Nagyjából a 20. század elejétől kezdett megjelenni az a kicsit gazdagabb világ, ahol a házak már szélesedtek, a helyiségeket nem egy vonalra fűzték fel – innentől kezdtek a falusi házak mindinkább „kockára” hasonlítani. Az 1930-as évektől kezdve egyre több ilyen „kockaház” épült, többé-kevésbé négyzetre hasonlító alaprajzzal, sátortetős megoldással. Fel-felbukkantak kétszintes házak is, különösen lejtős telkek esetében.

A sátor jellegű tetőidom abból adódott, hogy az adott alaprajzra megpróbáltak minimális anyagigényű tetőt szerkeszteni, természetesen a megfelelő vízlevezetéshez szükséges tetőhajlást (általában 30-40 fokot) figyelembe véve. Akkoriban úgy gondolták: a padlás – akárcsak a pince – nem arra való, hogy lakjunk benne, ezek alapvetően tárolási célokat szolgálnak, vagyis a tetőtér tágassága nem volt meghatározó szempont.

 

Kockaházak felújítási kérdései 

Egy oldal az Építésügyi Minisztérium Családiház tervgyűjteményéből (ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1961.)

 

Az ily módon kialakuló kockaházak jellemző ismérvei közé tartozik az utcai homlokzaton elhelyezett két ablak, melyek mögött két nagyszoba található. A hátsó részen helyezték el a kisebb, illetve kiszolgáló helyiségeket. Ezekben az épületekben a főfalak közötti fesztáv 4,20 és 4,80 méter között alakul. Ez ekkoriban már biztonságosan áthidalható volt; tudjuk, hogy a városokban már a 20. század elejétől előfordultak 5 méter feletti fesztávokat is áthidaló, acélgerendás megoldások.

Ma az országban több mint 800 ezer hasonló kialakítású „kockaházat” találhatunk. Egy egykori típusterven egy ilyen épületnél a „kétszobás, öt férőhelyes, lakókonyhás lakóház” leírást olvashatjuk, vagyis akkoriban úgy gondolták: egy ilyen – nettó 70-80 négyzetméter alapterületű – épület egy családnak bőven elegendő.

 

Értékek és kihívások

Szakmai körökben, építészek között is vita folyik arról, hogy ezek a házak képviselnek-e értéket, érdemes-e őket megtartanunk, vagy pedig minden értelemben rossz minőségűek, és jobb lenne letörölni őket a föld színéről. Szerintem vannak ezeknek az ingatlanoknak értékeik.

Az egyik ezek közül a kedvező telekkihasználtság. Jellemzően 200 négyszögöles – azaz körülbelül 720 négyzetméteres – vagy annál nagyobb telken állnak a közel 100 négyzetméteres házak, ami jó kihasználtságnak tekinthető.

 

Kockaházak felújítási kérdései 

Velősy András építész tervei kockaház energiatudatos bővítésére (grafikai megjelenítés: Szabó Kornél)

 

Az épületek műszaki minőségével kapcsolatban valóban felmerülhetnek kérdések, ebben nagy különbségek tapasztalhatók. Előfordulnak vályogfalazatok is, de jellemzően tégla anyagú falakról beszélhetünk, és az ötvenes évektől – vagy akár már korábban is – betonfödémek készültek. Az említett jellemző fesztávok a mai igényeknek is megfelelő belső térkialakítást tesznek lehetővé, és persze kiváltásokat is lehet alkalmazni, ha ezek szükségesek.

Ha tehát valaki egy ilyen kockaház megvásárlására szánja el magát, számolhat azzal az előnnyel, hogy a kőművesmunkák jórészt megvannak – manapság elég nehéz kőművest kapni –, és ezzel egy olyan szerkezet birtokába jut, ami statikailag is megfelelő, és a nyári hősokkokkal szemben is „jól viselkedik”. Ezenkívül megvannak a közművek is – ezzel is plusz gondot és költséget takaríthat meg az építkező. Sok esetben pince is épült ezekhez a házakhoz; ha ez jó állapotban van, akkor ezzel értékes tárolóhelyhez jutunk – napjainkban ennek kialakítása annyi gonddal jár, hogy sokszor eleve nem is terveznek pincét a családi házakhoz.

Kétségtelen, hogy emellett felmerülhetnek nehézségek is – vagy hívhatjuk ezeket kihívásoknak, megoldandó feladatoknak is.

Elsősorban a diagnosztika fontosságát kell itt hangsúlyoznunk: feltétlenül meg kell néznünk, hogy miből áll a ház, és ennek alapján dönthető el, mi maradhat meg a szerkezetből és mi nem.

Jellegzetes gond az ilyen házak esetében, hogy építésük idején nemigen volt igény a hőveszteség csökkentése, főképp a talaj irányában. Ezt utólag nem könnyű megcsinálni, hiszen ehhez fel kell szedni a padozatot. Ha van pincénk, akkor valamivel egyszerűbb a helyzet, hiszen a pincefödémet alulról tudjuk szigetelni.

 

Kockaházak felújítási kérdései 

Lakótér bővítés vízszintesen, a kert felé (helyszín: Túrkeve, tetőfedő mester: Kovács Sándor, az Év Tetője pályázat különdíjas munkája)

 

Felmerülhetnek gondok a talajnedvesség elleni védelemmel is; erről gyakran nem gondoskodtak megfelelően az egykori építők. Természetesen rendelkezésre állnak olyan javító megoldások, melyekkel utólag segíteni lehet ezen.

Mivel ma már szakítottunk azzal a régi elvvel, hogy „magyar ember nem lakik a padláson” – sőt, kifejezetten szeretjük a tetőtéri helyiségek hangulatát, világosságát, az onnan nyíló kilátást –, ez sokszor új tetőformát igényel. Vagyis az egyszerűség és olcsóság helyett a használhatóság kerül előtérbe, ami az ácsszerkezet átalakítását is jelenti, és ezzel együtt a faanyag védelmének problémája is felmerül (a gombás, károsodott elemek nem kerülhetnek be a megújított szerkezetbe, továbbá a lángmentesítésről is gondoskodni kell).

 

Az értéknövelő feljúítás építészeti lehetőségei

A fentiek után egyértelmű: ha ma egy kockaház felújítása mellett döntünk, akkor ez nem azt jelenti, hogy a meglévő épületet szeretnénk jobb állapotba hozni, hanem további funkciókat is szeretnénk hozzátenni, amik növelik az ingatlan értékét.

Szeretnénk például azt, ha az egykori 80-100 négyzetméter alapterületű – elvileg 5 személy számára megfelelő – épület akár több generáció otthonának is megfelelő legyen, vagy mondjuk vendégek fogadására is alkalmassá váljon. Mindez a hasznos terület növelésének, illetve a meglévő terület jobb kihasználásának az igényét veti fel. Bővíthetjük az épületet vízszintes irányban is – mondjuk napterekkel –, bár ennek korlátot szab a szóban forgó telkeknek jellemzően nem túlságosan nagy mérete. Szóba jöhet a függőleges bővítés is, ami a tetőtér beépítését, vagy esetleg újabb szint ráépítését jelentheti – ez utóbbi esetben magastetős és lapostetős változatban is gondolkodhatunk.

További fontos szempont az energiahatékonyság: ma már egészen más igényeink vannak ezzel kapcsolatban, mint a kockaházak építésének idején. Elengedhetetlen tehát a megfelelően szigetelő, folytonos épületburok szakszerű kialakítása, ami a lábazatok, falak, födémek és tetők esetében is következetesen végiggondolandó, megvalósítandó. A hőátbocsátás csökkentése érdekében valószínűleg a nyílászárókat is ki kell cserélnünk, továbbá – a nyári hőterhelésre való tekintettel – az árnyékolásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ugyanez vonatkozik a beépített tetőterek esetében elhelyezett tetőablakokra, bevilágítókra is. A tetőfelületeket továbbá ma már jellemzően napenergia-hasznosításra – napelemek, napkollektorok telepítésére – is igénybe vesszük.

 

Kockaházak felújítási kérdései 

Lakótérbővítés felfelé – manzárdtetővel (helyszín: Gárdony, tetőfedő mester: Baricza Krisztián, az Év Tetője pályázat különdíjas munkája)

 

Gyakori igény terasz, illetve – főképp a felső szinten – erkély kialakítása, és újabban mind gyakrabban megjelennek a zöldtetők, zöldhomlokzatok kialakítására vonatkozó ötletek is. Mindemellett a természetes szellőzésre és a természetes világításra is érdemes törekedni a megújult épület komfortossága, élhetősége érdekében.

A bővítés egyik jellemző esetében – a kockaház „kocka” jellegét megszüntetve – az épületet hátrafelé meghosszabbítva, annak teljes szélességében új nappali teret építenek. Másik tipikus példa az a fajta bővítés, amikor L alakúvá válik az alaprajz, de több más, érdekes megoldás is elképzelhető. De megvalósultak másfajta, nagyon izgalmas bővítések is, melyek során naptérrel, napelemekkel, napkollektorokkal is kiegészült a kockaház.

 

Az értéknövelő felújítás gépészeti lehetőségei

Lépjünk tovább az épületgépészeti lehetőségek áttekintésére – bár szerencsésebb kiszolgáló eszközökről beszélni, hiszen a hagyományos gépészetnél sokrétűbb berendezésekről van itt szó.

Az úgynevezett átmeneti terek – jellemzően napterek – kialakítása esetében máris felmerül az árnyékolás, illetve a mozgatható, vezérelhető árnyékolás kérdése; tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország lassan mediterrán országgá válik.

Fontos felhívnunk a figyelmet a szellőzés jelentőségére is; sajnos nálunk ma még mostohagyereknek számít ez a téma. Az a felismerés, hogy ha egy épületet a szigetelő-, légzáró rétegekkel teljesen lezárunk, akkor utána szellőztetésről is gondoskodnunk kell, kissé mintha kimaradt volna a gondolkodásunkból.

Az északi országokban – ahol az energiahatékonyság még fontosabb szempont – teljesen természetes, hogy a szellőzést kontrollált módon kell megvalósítani, ami a gyakorlatban (részben) mesterséges szellőzést jelent, a téli időszakban hővisszanyeréssel kombinálva.

Az utóbbi időben a világ elindult abba az irányba, hogy egyre inkább az elektromos áramot szeretnénk energiaforrásként használni, akár fűtési és hűtési célokra is; ennek is köszönhető, hogy a hőszivattyús rendszerek egyre népszerűbbek. A levegő-levegő típusú hőszivattyús rendszerek elvileg nem a legjobbak – hiszen amikor hűteni kell, akkor meleg van, amikor fűteni, akkor pedig hideg –, de ma már vannak olyan rendszerek, amelyek ennek ellenére hatékonyak, hiszen a jól szigetelt házak esetében egyre kevesebb külső energia bevitelére van szükség. A hőszivattyús rendszerek nagy előnye az is, hogy jól szabályozhatóak.

 

Kockaházak felújítási kérdései 

Bővített kockaház, a tetőcserépre integrált (a szinte „láthatatlan” Terrán Generon) napelemekkel

 

A napelemekről, napkollektorokról – valamint a családi házak esetében elvileg használható mikro szélgenerátorokról – ez kevésbé mondható el, de a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű használatához ezek is hozzájárulhatnak. A szélgenerátorok Magyarországon kevésbé népszerűek (nyilván kedvezőtlenebbek az adottságaink, mint a tengerparti vidékeknek), ugyanakkor érdemes arra gondolni, hogy a szélenergia télen, illetve éjszaka is rendelkezésre áll, vagyis jól kiegészítheti a napenergiahasznosítást.

Nem sok szó esik az energiatakarékos háztartási eszközökről és világításról, pedig ezek is hozzájárulhatnak a ház energiaigényének csökkentéséhez. Ugyanígy az informatikai és kommunikációs berendezéseink fogyasztása is egyre nagyobb arányt képvisel a háztartásokban.

 

Smart megoldások

Az okos megoldásoknak az új európai épületdirektívában van egy új indikátora, az úgynevezett Smart Readiness Indicator. Az épület mindeddig nem nagyon vette figyelembe, hogy ki és hogyan használja „őt”. Az említett indikátor azt jellemzi, hogy a használó mennyire tudja befolyásolni az épület működését, illetve hogy akár a viselkedésével, akár a használattal kapcsolatos döntéseivel hogyan valósíthatja meg ezt a befolyásolást.

Ezzel optimalizálni lehet az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások felhasználását, az energia tárolását, továbbá alkalmazkodni lehet a hálózat igényeihez is (vagyis hogy a csúcsidők terhelését lehetőség szerint csökkentsük).

Mindezek figyelembevételével kialakul egy indikátorrendszer, ami végül is azt mutatja meg, hogy a házunk mennyire tud alkalmazkodni a használathoz. Ez nagyon lényeges változás, hiszen a korábban használt energiahatékonysági mutatók – mint akár az energiatanúsítvány is – alapvetően egy általános jellegű használatot feltételeznek, miközben a használat módja valójában mindig speciális. Például előfordul, hogy nem vagyunk otthon hosszabb ideig, vagy épp a szokásosnál többen vagyunk otthon, vagy mást csinálunk, másra használjuk a lakást, amikor otthon vagyunk. Jó, ha az épület ezekhez alkalmazkodni tud, és erre szolgálnak az úgynevezett épületmenedzsment-rendszerek, melyek a különböző fogyasztásokat próbálják összehangolni, optimalizálni. Ezekben nagy szerepet kapnak a saját magukat optimalizáló, értékelő, szervező berendezések; ilyen például a lakásban mért szén-dioxid-koncentrációtól függően működő szellőzőrendszer, vagy mondjuk a mozgásérzékelők által vezérelt módon be-és kikapcsolódó világítás.

 

Kockaházak felújítási kérdései

A 2019. évi Solar Decathlon Europe versenyen több csapat is a kockaházak energiatudatos és értéknövelő felújítására-bővítésére keresett innovatív megoldásokat. A fotón Áder János köztársasági elnök a verseny szentendrei helyszínén

 

Egyre fontosabb az okos energiatermelés és –tárolás megoldása is: a termelés minél több forrásból történjen; optimalizáljuk, hogy ezekből mikor és mit használunk; továbbá tárolnunk is érdemes az energiát azokra az időszakokra (jó lenne persze szezonálisan is, de legalább napi vagy heti szinten), hogy ki tudjuk egyenlíteni az egyenlőtlen termelési és fogyasztási szintek különbségeit.

Az okos tárolórendszerek között találhatunk fázisváltó rendszereket, talajszondákat, akkumulátorokat, valamint hidrogéncellákat.

Érdemes gondolni arra is, hogy az e-mobilitás jelentősége is nő, amire a családi házas megoldásoknak is választ kell adniuk, vagyis az elektromos autók töltésére alkalmas berendezés is a ház része lesz. Ezzel egyidejűleg azt a lehetőséget is érdemes megfontolnunk, hogy az elektromos autó akkumulátora – mint energiatárolásra alkalmas berendezés – maga is részt vehet az épület energiaháztartásának optimalizálásában.

Az okos rendszerek sajátossága, hogy öntanulók, mesterséges intelligenciaként működnek, vagyis folyamatosan mérik az energiafogyasztással, illetve a ház használatával kapcsolatos adatokat, és az ily módon létrehozott adatbázis felhasználásával módosítják saját működésüket.

A smart megoldásokra nagyon szép példákat mutattak be a 2019. évi Solar Decathlon versenyen induló csapatok, melyeknek épületeiből hat-hét mintaház ma is látható az ÉMI szentendrei központjában.

Dr. Matolcsy Károly
tudományos főmunkatárs
okl. építészmérnök, épületszigetelő szakmérnök
ÉMI Nonprofit Kft.

hírlevél-feliratkozás

épjog