Passzívház is tervezhető fordított tetővel
Fordított rétegrendű lapostetők esetében a rétegrend eltér az egyenes rétegrendű, nem átszellőzetett tetőknél megszokottól, ilyenkor ugyanis a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el. A fordított rétegrend előnyeit csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni.
A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a Zenit alkalmas.
Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574 szabvány, a Zenit elemek beépítését az ÉME A 220/2008 engedély írja le. A szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egyrétegű hőszigetelés alkalmazható. Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek, mivel a csapadékvíz szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, sík felületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés. A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami belepréselte a nedvességet az amúgy zártcellás hőszigetelésbe, ami a szigetelési érték radikális romlását, illetve a hőszigetelő anyag tönkremenetelét hozta magával. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben.
Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésre. Az Austrotherm XPS Top 30 hőszigetelő lemezei az elérhető legvastagabb termékek a hazai piacon, mégis csak 22 cm-es vastagságban áll rendelkezésre, amivel az alacsony energiájú házakra irányadó 0,15 W/m2K-es hőátbocsátási tényező nem érhető el (nem beszélve a passzívházak esetében általánosnak vehető 0,1 W/m2K-es értékéről).
Figyelembe véve, hogy 2020-tól az EU-ban csak közel zéró energiafelhasználású épülethez lehet engedélyt adni, úgy tűnhet, hogy fordított tető alkalmazására nem lesz lehetőség – de szerencsére nincs ez így.
A Zenit hőszigetelő anyagokat először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett mintákat újabb ellenőrzésnek vetették alá: a hővezetési tényezők továbbra is megfeleltek a közölt értéknek, a víztartalom pedig a megengedett 1 százalék helyett csak 0,003 százalék volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. az engedélyt, mely szerint a Zenit formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők hőszigetelésére, illetve meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).
A Zenit termékre – mint sok más építőanyagra is – az ÉMI utóellenőrzési vizsgálatot írt elő. Ennek során ismét az eredeti beépítésből, immár négy év elteltével vettek mintát. A vizsgálat ezúttal az anyag nyomószilárdságát, nedvességtartalmát és hővezetési tényezőjét érintette. Mindhárom érték meghaladta a követelményszintet, így például a termék nedvességtartalma a korábbi mérési eredménnyel megegyezően alacsony volt. A minden vastagságban egyforma (0,035 W/m2K) hővezetési tényező és a 40 cm-es maximális gyártási vastagság révén lehetővé vált a passzívházak fordított tetővel való tervezése is.
