2022. március 18.

Tévhitek a falazásról – ezeket jó tudni az építkezés előtt

Tévhitek a falazásról – ezeket jó tudni az építkezés előtt

Hidegben el kell felejteni az építkezést, és sok vízre van szükség egy családi ház falainak felhúzásához? Vagy a modern kerámiatégla nem elég erős? Bár Magyarországon még mindig a leginkább megbecsült és becsben tartott építőanyag a kerámiatégla, rendszeresen felbukkannak falazással kapcsolatos városi legendák és tévhitek. A Wienerberger összeszedett néhány fontos tényt, amelyről talán még azok sem tudnak, akik mostanában kezdenek bele családi házuk kivitelezésébe.

1. A falazáshoz sok víz kell, előre kell gondoskodni a vízforrásról

Általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötőanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz! A kerámiatéglák esetében ma már elérhető olyan megoldás, amely a tradicionális technológiákkal szemben, ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. Hagyományos, habarcsos falazással egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház falainak elkészítéséhez körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség. Ehhez képest ugyanez például a Porotherm Rapid rendszer esetében – amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül – mindössze 8 liter. Hogy ez mekkora megtakarítás valójában? Nos, talán elég plasztikusan mutatja ennek mértékét, hogy a fent említett különbség egy 4 fős család mintegy 5(!) éves mosógép használatának vízszükségletét fedezheti.

 

2. Az üreges, ma kapható téglák nem elég erősek

Sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hőszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erősek és strapabíróak. Valójában a kerámiatégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedően magas. A terhelés okozta alakváltozását tükröző kúszási száma (ϕ) ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és a könnyűbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. Az ennyire jó formastabilitás annak köszönhető, hogy az agyagtéglát magas hőfokon kemencében égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A terhelés alatti alakváltozása ennek hatására az ismert építőanyag-fajták közül a legkisebb. Ráadásul kiváló jellemzői vannak nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor (például tűz esetén) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámiatéglákból miért lehet több emberöltőnyire szóló, tartós házakat építeni.

 

3. A falazat az építkezés legjelentősebb költségeleme

Gyakran elhangzó állítás, hogy a téglák, és így a falazat az épülő lakás egyik legjelentősebb költségeleme. Kétségtelen, hogy a falazás az építkezések egyik leglátványosabb szakasza, ennek ellenére ez a vélemény csak egy városi legenda. A falazat – a tetővel kiegészülve – ugyan alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, ám a ház teljes költségvetésének alig 8-10 százalékát teszik ki. Ennek ellenére roppant fontos odafigyelni milyen megoldásokat választunk. Ezen, illetve a szakszerű kivitelezésen múlik ugyanis, hogy végül évekre, sőt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk. Így már ez a döntés meghatározza, hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk.

 

+1. Télen nem lehet falazni

Sose kezdjünk télen építkezni – ismerős a mondás? Az építtetők tömege rendre abban gondolkodik, hogy a munkákat csak akkor kezdik meg, ha megjön a jó idő, miután falazni csak +5 °C felett lehet. A fejlett, csiszolt kerámiatéglás falazási technológiával azonban ez az állítás már régen idejétmúlt. A habarcsos megoldásoknál ugyan megszokott volt, hogy a megfelelő kötés érdekében csak +5 °C fölött dolgozhattak a szakemberek. Ezzel szemben a ragasztóhabos kötések esetében akár -5 °C környezeti hőmérsékletig elvégezhető a munka. Ennek köszönhetően akár hónapokat is nyerhet az építtető, s a reméltnél jóval hamarabb költözhet be új otthonába.

Tévhitek a falazásról – ezeket jó tudni az építkezés előtt

 

További információ >>

 

(x)

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

epitkezesinfo