2014. október 06.

Közbeszerzéseknél kizárólag az ár alapján ne lehessen dönteni

Közbeszerzéseknél kizárólag az ár alapján ne lehessen dönteni

Az új EU-irányelveknek megfelelően módosítani kell a közbeszerzési szabályokat – itt vannak az ÉVOSZ javaslatai a változtatásokra. A jövőben csak alapos műszaki tervek és költségvetési tételek ismeretében lehessen elindítani a közbeszerzési ajánlatkérést; szűkíteni indokolt a becsült értékhez mért nem kockázatos ár sávját – javasolja többek között a szövetség.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek:

„Az Európai Parlament és Tanács ez év elején közzétette az új uniós közbeszerzési irányelveket. Kötelezte a nemzetállamokat, hogy az irányelveknek megfelelően kerüljenek átdolgozásra a vonatkozó nemzeti jogszabályok.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) erősíti a Kormány azon szándékát, hogy a hazai jogszabály változtatások 2014 év végéig történjenek meg. Az ÉVOSZ elnöksége az építési beruházási célú közbeszerzési tapasztalatokat alapul véve fogalmazott meg javaslatokat a hazai Közbeszerzési Törvény módosításának koncepciójához.

Az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a közbeszerzések alapos előkészítését, a gyorsabb lebonyolíthatóságot, a kiszámíthatóságot és az ár-érték arányos építési-beruházásokat szolgálják.

Az egyértelműség, az átláthatóság érdekében fontos, hogy a jövőben csak alapos műszaki tervek (tenderterv) és költségvetési tételek ismeretében lehessen elindítani a Közbeszerzési ajánlatkérést. Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy az ajánlatkérési kiírások a jövőben – az eddigieken túl – tartalmazzák az ajánlatkérő által az adott építési-beruházási létesítményre kiszámított becsült értéket. A közzétett becsült érték, az ár-érték irányába hangolja az ajánlatokat. Túl kell jutni az építési piac recessziós időszakának irreális mértékű árszóródásán.
Szűkíteni indokolt a becsült értékhez mért nem kockázatos ár sávját. A jelenlegi ±20%-ról legfeljebb ±15%-ra javasoljuk szűkíteni a sávot, az ezen kívüli ár már kockázatosnak minősüljön. A helyes ár-érték megajánlása közérdek.

Az ajánlattevők alkalmassági követelményeit illetően az adott feladathoz megfelelő és arányos követelmények előírását szorgalmazza az ÉVOSZ. A konzorciumok, közös ajánlattevők együttes megfelelését fent kell tartani. Az alkalmasságot igazolók együttes megfeleléséhez az uniós irányelv által biztosított rugalmasságot a jelenleginél nagyobb mértékben be kell emelni a Közbeszerzési Törvénybe, mind szakmai, referencia, műszaki, gazdasági, mind pedig humán szakember oldalról. Az ajánlatkérés tárgyához kapcsolódó „háromnegyedes" nagyságrendű referenciát arányosnak tartja a Szövetség. A feladat végrehajtása során lehetővé kell tenni az alkalmasságot igazoló alvállalkozók, szakemberek cseréjét, minden egyéb feltételtől függetlenül abban az esetben, ha az új alvállalkozó, szakember megfelel az alkalmassági követelményeknek.

Az ajánlatok elbírálásánál az építési-beruházási beszerzéseknél kizárólag az ár alapján ne lehessen dönteni. Ezt az uniós irányelv is hangsúlyossá tette. Csak a gazdaságilag legelőnyösebb értékelési szempontokat figyelembe véve lehessen dönteni. Az uniós irányelvet figyelembe véve, itt érvényesülnie kell többek között a következő szempontoknak:

- legjobb ár-érték arány
- környezetvédelmi szempont
- teljesítményi szintek összehasonlítása
- költséghatékonyság, életciklus költségek
- szállítási, fizetési feltételek
- alkalmazotti állomány képzettsége, szervezettsége
- hulladékminimalizálás
- szociális szempontok

Amikor irreális ajánlati elemnek az ár minősül és kockázatosságát külön vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek, fontosnak tartja az ÉVOSZ, hogy az építési- beruházási célú ajánlatoknál az ajánlati ár összetevőit az ágazati minimális rezsióradíjhoz is viszonyítani kelljen.
Az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés elkerülése mindkét fél felelőssége kell, hogy legyen.

A lánctartozás visszaszorítását segíti a közbeszerzési szerződés alapján történő számlakiegyenlítés mai szabályozása és gyakorlata. Továbbra is része kell, hogy legyen a szabályozásnak az alvállalkozók kifizetésének elsődlegessége.

Az „előre nem láthatóság" egyértelműbb és rugalmasabb hazai szabályozást igényel az építési-beruházási beszerzéseknél. A szerződésmódosítás általános feltételéül szabott „előre nem láthatóság" kritériuma elsősorban az ajánlatkérőre ró terhet. A tartalékkeret előirányzása az ésszerű megoldás. Erre nagyobb lehetőséget ad az új EU irányelv is, amikor kimondja, hogy a szerződések közbeszerzési eljárás nélkül is módosíthatók, ha a módosításokról már a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradék rendelkezik. Építési beruházás esetében a szerződés nettó értékének 15%-áig megkötések nélkül legyen elvégezhető ez a módosítás, összhangban az uniós irányelvvel.

A közbeszerzések területén is komoly visszaélésekre adott lehetőséget a feltételek nélkül lehívható bankgaranciák rendszere. Az új Ptk. biztosítékokra vonatkozó rendelkezései és a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez való panaszos fordulás lényegesen jobb helyzetet eredményezett. Mindezekkel együtt célszerű a Kbt.-ben és végrehajtási rendeletében ráerősíteni a biztosítékok (pl. teljesítési és jóteljesítési bankgaranciák) feltételek nélküli lehívhatóságának tilalmára.

A közbeszerzés megvalósulásának folyamatában sokkal hatékonyabb ellenőrzésekre van szükség. A kormányzati szervek részére erőteljesebb projektmenedzselési feladatokat, hatásköröket indokolt előírni. Ennek elmulasztása pedig legyen szankcionálva.

A Kbt. jelenlegi megfogalmazásában az ajánlatadásból való kizárási lehetőségek ajánlatkérői visszaélésekre és aránytalanságokra adnak lehetőséget. Kizárólag két évnél nem régebbi jogerős határozattal megállapított, súlyos szerződésszegés esetén lehessen kizárni a versenyből a potenciális ajánlattevőt.

Budapest, 2014. október 3."

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás