Lerombolt épület helyére épült a Kufli-játszótér
A budapesti belvárosi területek néha tartogatnak meglepetéseket, de a Hild téri játszótér szép példája annak, hogy egy kedvezőtlen adottságú helyen is lehet korszerű, zöld megoldásokban gazdag teret alkotni. A Dániel András mesefiguráit is megjelenítő játszótér nemcsak esztétikus és akadálymentes, de a növényzet megtartása érdekében speciális vízgazdálkodási megoldások is születtek.
Budapest belvárosában, a Deák Ferenc tér mellett, a mai Hild tér helyén korábban egy épület állt, amelyben 1881. május 1-jétől Magyarország első telefonközpontja működött. A ház a II. világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy igen jelentős költség lett volna a helyreállítása, emiatt úgy döntöttek, hogy lebontják, és a helyén parkot alakítanak ki: ez 1952-re meg is valósult. Később ebből játszótér lett, amelynek korábban a Fővárosi Önkormányzat volt a fenntartója, üzemeltetője, egészen 2021. október 1-ig. A kerülettel kötött megállapodás értelmében ekkortól átadták az V. kerületi önkormányzatnak. A kerület továbbra is meg akarta tartani a játszótér funkciót, de szerették volna felújítani, korszerűsíteni, méghozzá úgy, hogy a munkálatok és a játszótér bezárása a lehető legrövidebb időt vegye igénybe.
Első lépésként közösségi fórumot indítottak: elsősorban a kerületi lakosságot, a játszóteret használó szülőket, pedagógusokat, valamint a környező oktatási intézmények vezetőit, illetve rajtuk keresztül az érintett gyerekeket és szülőket kérdezték meg, milyennek szeretnék látni a megújuló teret. A beérkezett véleményeket összegezték, így készült el az a projektleírás, amely körvonalazta, hogy egy olyan akadálymentes, környezetbarát megoldásokkal kialakított, tematikus játszóteret kell tervezni, ami a Dániel András által írt és rajzolt Kufli-meséket eleveníti meg. A játékok, a padok és a park elrendezése ennek megfelelően a KEDD Stúdió Egy kupac kufli című rajzfilmsorozatából is ismerős hangulatot idézi meg.
A tervezésre kiírt beszerzési eljárást a Város-Teampannon Kft. nyerte meg. Ahogy Koszorú Bálinttól, a tervező cég vezetőjétől megtudtuk, a feladat kiterjedt a játszótér kapuján túlra is: a Mérleg utca tér menti szakaszának, az egykori Perc-köz (a Hild tér nyugati oldala), és a József Attila utca menti széles járdaszakasz teljes felújítása is megtörtént ennek a projektnek a részeként.
Itt a burkolatokat természetes kőből (mészkőből, gránitból) építették, és új utcabútorok, csapadékvíz elvezetés, köz- és díszvilágítás készült. Az Október 6. utcában a közvilágítási lámpatesteket cserélték újakra, illetve a kerítés, kapu és az úgynevezett komfortpont épülethez kapcsolódó területeket, zöldfelületeket is átépítették.
A játszótér területén elhelyezett, kapuépítményként kialakított komfortpont férfi, női és akadálymentes mosdóknak (utóbbi pelenkázóval is fel van szerelve), valamint az üzemeltetéshez szükséges helyiségeknek ad helyet. Ez az épület a zöldterület növelése érdekében extenzív zöldtetőt kapott. A kerítéssel határolt térbelsőben a burkolt felületek műgyanta kötésű kőburkolatból készültek, a játszótér területén ütéscsillapító öntött gumiburkolatot helyeztek el.
A tervezés során be kellett tartani a játszóterekre és -eszközökre vonatkozó biztonsági előírásokat, például külön figyelni az esésmagasságok szerinti ütéscsillapító burkolatok alaklamzására és a védőtávolságokra, a tematikus játékelemek megtervezésébe pedig azok gyártóját is bevonták. A megrendelő önkormányzat kiemelt figyelmet fordított arra, hogy olyan helyszín jöjjön létre, ahol a fogyatékkal élő – így mozgásukban, hallásukban vagy látásukban korlátozott – és az ép gyerekek egyaránt jól érezhetik magukat. Emiatt az Egyetemes Tervezés és Információs Kutatóközpont (ETIKK) által kiadott A játék összeköt! - Segédlet egyetemesen tervezett játszóterek kialakításához című segédletben foglaltakat is maradéktalanul betartották a tervek készítésekor. Ennek szellemében, integratív szemlélettel választották meg az egyes játékelemek helyszíneit, azok típusát és a megközelíthetőségeiket. A terveket a megrendelőn kívül minden érintett hatósággal is egyeztették, és a jóváhagyásuk után véglegesítették. A generálkivitelező Penta Általános Építőipari Kft.-nek és alvállalkozóiknak a játszóterek építésekor elvárt TÜV engedélyt, alapozási, ütéscsillapítási, anyagminőségi nyilatkozatokat is meg kellett szerezniük.
A biztonságon és akadálymentességen kívül a zöldfelület kialakítása is fontos szempont volt a beruházás során. Ezzel kapcsolatban tartogatott némi meglepetést a terület: a korábban lebontott lakóház romjai ugyanis a földben olyan magasan helyezkedtek el, hogy a meglévő fák gyökérzónája nem tudott mélyre hatolni, csak a felszín közelében terjeszkedett. Szerencsére ez az állékonyságukat jelentősen nem veszélyeztette, így a fákat meg tudták tartani, ami kiemelt szempont is volt a beruházás során. Azokon a helyeken, ahol az a fákat nem veszélyeztette, 250 cm mélységű talajcserét is végeztek. Emellett összesen 13 új fát ültettek el a munkák által érintett területen. Ezek helyének tervezésekor, típusaik kiválasztásakor figyelembe kellett venni a megfelelő lombkorona-fedettséget, a szárazság- és várostűrő képességet, valamint a klímarezilienciát. Azért, hogy minél előbb biztosított legyen a tér megfelelő árnyékolása – azaz hogy minden napszakban legyen olyan terület a játszótéren, amely éppen árnyékos –, több nagy és egy extra nagy ültetési méretű fát is elhelyeztek a területen.
A vízgazdálkodás hangsúlyos szempont volt a területen, hiszen a lehulló csapadék nem elegendő egy ekkora, összességében körülbelül 850 négyzetméteres zöldterület fenntartására a városi környezetben, így annak rendszeres locsolása szükséges. Ehhez a területen létesített, új fúrt kút vizét szerették volna felhasználni, azonban a mintavétel és a minőségi vizsgálat után az derült ki, hogy ezt a vizet csak kezelés, illetve vezetékes vízzel keverés után lehet öntözésre használni. Víztározót is kellett tehát építeni, ahol ez a folyamat meg tud történni, és ahonnan a szivattyúk kijuttathatják az öntözővizet a zöldterületen telepített csövekbe. Természetesen az esővizet is összegyűjtik: a burkolt felületekről ez a megfelelő lejtésviszonyoknak köszönhetően a zöldterületekre jut, amelyek alatt lokálisan szikkasztósávokat helyeztek el. Ily módon a víz hosszabb idő alatt tud elszivárogni, illetve elpárologni a területről. Az automata öntözőrendszer az egyes növényeket a saját igényüknek megfelelően locsolja. A gyepfelületeket esőztető, a cserjéket csepegtető rendszerrel látták el, a fák gyökérzónájához pedig felszín alatti automata faöntöző berendezéseket telepítettek.
A játszótér a kiválasztott mesével univerzumában is helyet kapott: amint elkészültek az egyes tervlapok, Dániel András egy helyspecifikus mesét is írt, amely a tér el- és berendezését követi – ez a történet a helyszínen is olvasható, az úgynevezett mesetáblán. A tervező a növénykiültetési tervek készítésekor is figyelembe vette a mesék világát, a szerző pedig az elültetett fákhoz igazította a cselekményeket. A tér berendezési elemeinek formavilága is illeszkedik a mese szereplőihez: elkészült például a Zödön formájú fa játszótorony, megelevenedik Pofánka és Valér mérleghintázása, a szülők pedig akár a Fityirc formájú fotelben ülve is olvasgathatják a téren elhelyezett Hozd-vidd könyvesszekrényből kölcsönzött köteteket.
Az átépítés eredménye olyan átgondolt, igényesen kialakított terület lett, amely az Építőipari Nívódíj verseny „komplex infrastrukturális létesítmény” kategóriájában elismerő oklevelet kapott.
Czitrovszky Balázs
