2013. augusztus 26.

Már fordított rétegrendű lapostetős passzívház is épülhet

Már fordított rétegrendű lapostetős passzívház is épülhet

Magyarországon is egyre nagyobb az igény a passzívházakra, illetve a minősített passzívházakra – épült már családi ház, ikerház, társasház is, többségében nehéz szerkezetű, magastetős épület. Lapostetős passzívépület még alig készült, aminek az is oka lehet, hogy eddig nem lehetett tisztán fordított rétegrendű szigetelést létrehozni.

A szarufák közötti szigetelés előnye, hogy viszonylag olcsó, nem terhelhető hőszigetelő anyaggal megoldható. Hátránya, hogy sok teret vesz el, hiszen a minimálisan ajánlott hőátbocsátási tényezőhöz, a 0,15 W/m2K-hez körülbelül 30 cm vastag hőszigetelés kell, ami már pusztán a szarufák közé nem fér el. Szükség van tehát a kiegészítő, szarufák alatti hőszigetelésre is, és ez a hasznos lakótérből sokat elvesz, ráadásul a tetőtér ferde határoló szerkezetei miatt a belmagasságot is jelentősen csökkentheti.

Magyarországon az eddig megépült passzívházaknál szinte sosem vonták be a termikus burokba a padlásteret. Bár így nehézkes a feljutás, viszont a padlástér egyszerűen, vízszintesen hőszigetelhető, a szükséges 30–50 cm vastag hőszigetelés több rétegben, hézagmentesen kialakítható. A járófelület OSB lappal készülhet, de lehetőség van akár 30 cm vastag Padlap beépítésére is. Ez a faforgács lappal társított hőszigetelő lap gyors kivitelezést és hézagmentes hőszigetelést tesz lehetővé. Amennyiben a hőtechnikai számítások ezt megkövetelik, a Padlap lemezek alá elhelyezett AT-N100 lemezekkel tovább növelhető a hőszigetelés mértéke.

Már fordított rétegrendű lapostetős passzívház is épülhet

A Zenit már negyven centiméter vastagságban is rendelhető

 

Lapostetős passzívépületek

Külföldön nem újdonság már a passzív irodaépület vagy akár üzemépület sem, ami magával vonja a lapostetős fedést is. Egyenes rétegrend esetében, leterheléses vagy ragasztásos rögzítés mellett, lépcsős élképzésű elemek alkalmazásával, egy vagy több rétegben elhelyezett hőszigeteléssel könnyen megoldható a tető hőszigetelése, legfeljebb az attikafal igényel fokozott figyelmet: a megszokott méretű attikafalak a passzívházak által megkövetelt hőszigetelési vastagságok mellett könnyen alacsonynak bizonyulhatnak.

 

Már fordított rétegrendű lapostetős passzívház is épülhet

Megkettőzött talpszelemen

 

Fordított rétegrendben nem lehet kétrétegű hőszigetelés

Az említett megoldásoknál a hőszigetelés vastagsága nem okoz gondot, hiszen blokkhabosított termékekről van szó, egyszerűen legyárthatók az igény szerinti vastagságú termékek. Nem így van viszont fordított rétegrend esetében. Az úgynevezett „fordított tetők”-nél a nedvességálló hőszigetelést teszszük kívülre, hogy az alatta elhelyezkedő sérülékeny vízszigetelést megvédjük. Ez a megoldás biztonságosabb, mint a hagyományos, és kedvező hatással van a tető élettartamára is.

A problémát az okozza, hogy fordított rétegrendben nem lehet két rétegben alkalmazni a hőszigetelő anyagokat. Ezt több szigetelési irányelv mellett az extrudált polisztirolhabok alkalmazását szabályozó MSZ 7577 számú magyar szabvány is rögzíti. Kétrétegű fektetésnél ugyanis a táblák között vízfilm alakulhat ki, így a vízszigetelés felett páranyomásos tér jöhet létre, ami hosszú távon károsítja ezeket a termékeket. Ezért eddig passzívházakon nem lehetett tisztán fordított rétegrendű szigetelést létrehozni, csak „plusztető” (kettős hőszigetelésű tető, duodach) elégíthette ki a passzívház hőszigetelési követelményeit. Speciális az erre használható hőszigetelés is: csak extrudált habok (XPS) vagy a Magyarországon tavaly bevezetett Zenit márkanevű formahabosított lemezek alkalmasak erre a célra. Utóbbi egy továbbfejlesztésnek köszönhetően már 40 cm-es vastagságban is kapható, így fordított tetőknél is elérhetővé vált a 0,09 W/m2K-es hőátbocsátási tényező, ami messzemenőkig kielégíti a passzívházak követelményeit.

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás