2013. június 29.

Mi az összefüggés a partraszállás és a Frisomat-csarnokok között?

Mi az összefüggés a partraszállás és a Frisomat-csarnokok között?

A II. világháború a rengeteg szenvedésen kívül számos pozitív eredményt is hozott: például sok, a katonák által kifejlesztett technikai újítást kezdtek a civil életben használni, és a háború után az orvostudomány vívmányait már nem csak a frontsebészek alkalmazták. De mi köze mindennek a Frisomat könnyed, stabil, standardizált, ám sokoldalú csarnokrendszeréhez?

Nem jegyezték fel a történelemkönyvek és az iskolákban sem tanítják egyelőre kiemelt helyen, mégis évtizedek után is ható következményei lettek az amerikai hadsereg egyik egyszerűnek tűnő újításának. A partraszállás és a szövetségesek hadműveleteinek „oldalvizén” rengeteg olyan feladatot is meg kellett oldani, amelyek valóban csak az igen gondos tervezés eredményeként kerültek napvilágra.

 

Az első kulcsszó: gondos tervezés

Nem volt elég a rengeteg felszerelést, haditechnikát, lőszert, egészségügyi eszközt és élelmiszert partra tenni, bár ez is emberfeletti feladat volt, hanem azok tárolásáról is gondoskodni kellett. Olyan megoldásra volt szükség, ami egyszerűen előállítható, nem túl súlyos, könnyen szállítható és gyorsan felépíthető. Ehhez kellett egy jó ötlet.

 

A második kulcsszó: ötlet

Az ötlet, mint minden jó ötlet, egyszerű volt. Miért ne lehetne katonai célokra használni az ugrásszerűen fejlődő amerikai mezőgazdaságban jól bevált ívelt csővázas szerkezetű, faszelemenes, felülvilágítókkal is ellátott terménytárolókat? Ennek a megoldásnak még egy nagy előnye volt: a költséghatékonyság.

 

A harmadik kulcsszó: költséghatékonyság

Egy háborúban nem lehet sokat teketóriázni, az ötletet elhatározás, az elhatározást pedig tett követte: a partraszállás után az Atlanti óceán és az Északi tenger partjait ellepték az acélszerkezetű donga alakú tárolók.

 

A negyedik kulcsszó: gyorsaság

Aztán a háborút megnyerték a szövetségesek, a katonák hamarosan visszahajóztak a csatornán és az óceánon túlra, és a vezérkaroknak a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a gyorsan felhúzott raktárakat szétszedje és hazaszállítsa. A zöld hernyók, a dongatárolók itt maradtak Európában.

Belgium partjain is rengeteg ilyen szerkezet árválkodott. Ezeket a szerkezeteket kezdték tanulmányozni a Frisomat alapítói, akik rájöttek, hogy hasonló csarnokok szükségesek a fejlődő nyugat-európai gazdaság raktározási, gyártási és mezőgazdasági feladatainak kielégítésére. Erre alapozták acélcsarnokokat gyártó cégük, a Frisomat üzleti modelljét. A donga alakú csarnokok egyes raktározási célokra jól beváltak, azonban sok olyan feladat adódott, amelyekhez más megoldásra volt szükség. A Frisomat mérnökei fejlesztésekbe fogtak és újszerű, innovatív megoldásokkal új tartószerkezeteket és új csarnoktípusokat dolgoztak ki.

 

Az ötödik kulcsszó: innováció

Ahhoz, hogy költséghatékony, teherbíró és időtálló szerkezeteket lehessen építeni, új profilokat, vékonyabb acéllemezeket és korszerűbb csavaros rögzítéseket, illetve hatékonyabb korrózióvédelmi megoldásokat kellett alkalmazni. A Frisomat mérnökei anyag- és költségtakarékos alapanyag felhasználásával innovatív kialakítású tartószerkezeti profilt dolgoztak ki. A szigmaprofil önmagában is nagy teherbírással rendelkezik, szellemes kialakítása révén azonban ez a teherhordó teljesítmény egyszerűen, a tartóelemek egymásba csúsztatásával megduplázható. Azt, hogy az eredeti rendszer faszelemeneit acélszelemenek váltották fel, a fejlődési irányok ismeretében nem is kell külön megemlíteni. Az új fejlesztésű csomópontok a csarnokok állékonyságát, a cink-magnézium bevonatú acéllemezek és az alátétes csavarrögzítések pedig a szerkezetek élettartamát növelték.

Mi az összefüggés a partraszállás és a Frisomat csarnokok között?

Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások utóbbi évtizedekben megnyilvánuló fejlődése új funkciókat hozott létre, az új funkciók pedig új formákat, illetve új szerkezeti kialakításokat igényeltek. A Frisomat fejlesztői kialakították a nyeregtetős, az alacsony hajlásszögű, majd a közel lapos tetős csarnokokat, amelynek köszönhetően ma gyakorlatilag bármilyen igényre van gyors, költséghatékony megoldás. Az igények fejlődése nem állt meg, így a fejlesztés folyamatos.

Mi az összefüggés a partraszállás és a Frisomat csarnokok között?

Szinte ránézésre, a fő szerkezeti elemeket figyelembe véve is eldönthető, hogy az egyszerűbb csarnokok (Omega, Ypszilon és Delta) vagy a komolyabb megrendelői igényeket kielégítő, emelt szintű műszaki megoldásokat felsorakoztató csarnokok (Astra, Astrigma, Ceptra és Sigma), esetleg azok lapostetős változatai (Flatro és Flatrigma) képezzék egyedi csarnokunk alapját. Innentől egyszerűsített, ám gondos tervezői feladat a helyszínre és a megrendelői igényekre szabva kialakítani az egyedi, gyorsan felépíthető és költséghatékony Frisomat acélcsarnokot.

Mi az összefüggés a partraszállás és a Frisomat csarnokok között?

Olvasson többet a Frisomat csarnokainak evolúciójáról.

A Frisomat bővíti tervezői hálózatát!

Legyen a Frisomat Evolúció szakértője és a cég új partnereinek egyike!

A Frisomat bővíti azon tervezői partnerei körét, akikkel üzletileg is szoros kapcsolatban, egymás munkáját támogatva dolgozhat. Küldje el email-ben szakmai bemutatkozó anyagát az info@buildmarketing.hu címre. A pályázatra jelentkezők közül kerülnek ki azok, akik térítésmentesen részt vehetnek a „Frisomat tervezői hálózat” 2+1 modulból álló képzéssorozatán. Következő első modulos képzésünk augusztus 29-én lesz. Tudjon meg többet és csatlakozzon a Frisomat Tervezői Hálózatához! http://www.buildrendezvenyek.hu/node/110

A Frisomat termékeiről és szolgáltatásairól további információ a www.frisomat.hu oldalon található. 

(x)

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás