2014. október 30.

Túl nagy tehernek érzik a cégek az e-napló vezetését

Túl nagy tehernek érzik a cégek az e-napló vezetését

Az építõipari cégek nagy többségének nõtt az árbevétele, de meglehetõsen pesszimistán tekint a jövõbe: továbbra is nagyon hiányoznak a lakossági és ingatlanfejlesztõi megrendelések. A TSZSZ-nek köszönhetõen viszont javult a helyzet a lánctartozások tekintetében. Az ÉVOSZ közzétette legújabb konjunktúrafelmérésének eredményeit.

Az ÉVOSZ az alábbi közleményt küldte el szerkesztõségünknek:

„Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az elmúlt évekhez hasonlóan felmérést készített tagjai és más, jelentõs piaci szerepet betöltõ építési vállalkozások körében a közelmúlt piaci változásairól, valamint a második félév konjunkturális kilátásairól. A felmérés külön kitért a 2013. október 1-jétõl kötelezõ elektronikus építési napló vezetésével kapcsolatos tapasztalatokra, véleményekre.

A felmérésben résztvevõ, mintegy 400 cég nagy többsége a nettó árbevétel növekedésérõl számolt be. A válaszadók háromnegyede az árbevételarányos jövedelmezõség enyhe emelkedését jelezte, de a lakásépítéssel foglalkozó cégeknél nincs elmozdulás. Az árbevétel növekedés várakozásaik szerint 2014. II. félév végén megtorpan. Az újonnan kötött szerzõdésállomány volumenének a csökkenésére számít az év hátralévõ részében a megkérdezettek 80%-a. Legpesszimistábban a munkaellátottság várható alakulása tekintetében az épületépítéssel, lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások.

A vállalkozások jó üzleti menetét leginkább akadályozó tényezõ az alacsony piaci ár, a tisztességtelen verseny, a cégekre háruló magas adminisztrációs kötelezettség.
A felmérésben résztvevõk ilyen plusz adminisztrációs tehernek érzik az elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettséget is. Elmondásuk szerint a naplóvezetés olyan mértékû terheket rótt a vállalkozásokra, melyeket nemigen tudnak a piaci árakban érvényesíteni, nagyságrendjük pedig esetenként a több millió forintot is meghaladja. Az e-naplót a válaszadók kétharmadánál a cégek szakemberei vezetik, akik a felhasználói program változtatása, fejlesztése miatt folyamatos önképzésre szorulnak. Részben ez is indokolja, hogy a vállalkozások mintegy 70%-a tervezi a következõ évben a vállalkozás mûködésével, fejlesztésével összefüggõ képzés igénybevételét munkavállalói részére. Az elektronikus építési napló vezetésénél további problémaként jelentkezik a megrendelõk naplóvezetéssel kapcsolatos ismerethiánya, valamint a partnerek naplóvezetéshez való passzív hozzáállása. A megkérdezett cégek egyharmada a generálkivitelezõ építési naplójához csatlakozva, a kisebb értékû alvállalkozói munkákat az un. fõnaplóban vezetteti a generál cég szakembereivel.

A bevezetés utáni ellenõrzési moratórium letelte óta a cégek 20%-ánál volt ellenõrzés naplóvezetéssel kapcsolatban, de csupán apróbb hiányosságok kerültek feltárásra.
A cégek nagy többsége attól tart, hogy az e-napló kezeléséhez szükséges internetes szolgáltatás díját emelni fogják a szolgáltatók a tervezett internetadó esetén.

A felmérésben résztvevõk szerint a gördülékeny üzletvitelhez, és beruházásokhoz elengedhetetlen valamilyen külsõ forrás bevonása. Ez az elsõ félévben zömében banki folyószámlahitel, illetve az MNB által rendelkezésre bocsátott Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel volt.

A jó üzleti menet fontos kulcsa a kintlévõség leszorítása. A válaszadók arról számoltak be, hogy árbevételük átlagosan egyötöde 60 napon túli kintlévõség. A 2013 augusztusában létrejött Teljesítésigazoló Szakértõi Szerv mûködése óta csökken a lánctartozásban lévõ összeg. Ezt tükrözi, hogy a kintlévõség 90%-át a cégek biztonsággal behajthatónak minõsítik.

Az építõipari ágazat statisztikai jelentéseiben bõvülésrõl olvashatunk – augusztusban 13,1%-kal volt magasabb az építõipar termelése az egy évvel korábbihoz képest. Ez az épületek építése ágazat tekintetében nem mondható el. A válaszok alapján is megállapítható, hogy az építõiparnak leginkább a lakosság és az ingatlanfejlesztõk megrendelései hiányoznak. Az ágazat teljesítményének mindössze 7%-át teszi ki a lakásépítés és lakásfelújítás, melynek növeléséhez, valamint a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia eredményes végrehajthatásához elengedhetetlen a következetes és hosszú távú kormányzati lakáspolitika.

Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek fontosnak tartják a Közbeszerzési Törvény mielõbbi módosítását is. Az Unió által finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknél gyorsabban lebonyolítható, kiszámítható, ár-érték arányos építési-beruházási megrendelésekben bíznak."

hírlevél-feliratkozás

Ă©pjog