2010. január 25.

Termálhotel víz- és gázbekötés nélkül

Termálhotel víz- és gázbekötés nélkül

A Tiszafüreden, a Tisza-tó közvetlen közelében felépült termálszálloda gázbekötés nélkül oldja meg az energiaellátását, és vízbekötésre is csak a tűzvédelmi előírások miatt került sor.

Az emelkedő energiaárak, az energiaellátás bizonytalanságai, a Földet fenyegető üvegház-hatás, a levegő szennyezettsége a belőle következő egészségügyi problémákkal együtt, valamint a klímaváltozás komolyan kell hogy vetesse velünk azt az ökológikus hozzáállást, amit eddig talán idealista álmodozók irreális és finanszírozhatatlan ábrándjának véltünk. Mindebben nagy az építészet felelőssége is, hiszen világméretekben az energiafogyasztás 60 százaléka az építési szektorhoz kötődik.

Az Egyesült Államokban, Angliában vagy Németországban igen jelentős erőkkel dolgoznak az alternatív zöld megoldásokkal kapcsolatos kutatásokon és tervezési feladatokon. Ezek a - hagyományos, legegyszerűbb tapasztalatokon és high-tech technológiákon egyszerre alapuló - módszerek ugyanakkor már a hétköznapok részévé is váltak, mivel rendelkezésre állnak olyan állami ösztönző mechanizmusok, amelyek támogatják az elterjedésüket. A finanszírozási modelleket is kidolgozták, a beruházások megtérülését szigorúan kalkulálják, szó sincs korlátlan pénzköltésről, sokkal inkább nagyon jól átgondolt gazdasági számításokról. A fenntartható építészet elvei alapján épül újjá például New Orleans egy lakónegyede. Ludwigshafenben egy meglévő, többlakásos épülettömböt korszerűsítettek úgy, hogy a fűtésköltség nulla lett, Angliában pedig elkészült a zéró CO2 kibocsátású lakóházak prototípusa. A legújabb fejlesztéseknél már nem is az a cél, hogy az épület ne vegyen fel energiát különböző közművektől, hanem hogy a saját ellátásán felül még eladásra is termeljen energiát. Ezt az állam vagy az áramszolgáltató a szokásosnál magasabb áron veszi meg, a bevétel jól hasznosítható például a beruházásra felvett kölcsön hiteltörlesztésére.

Magyarországon is vannak kezdeményezések e téren, de egyelőre nem ez a szemlélet az általános nálunk, részben azért is, mert hiányoznak azok a kormányzati intézkedések – például adókedvezmények -, amelyek a szélesebb körű elterjedést segítenék. Annál is inkább példaértékűek és üdvözlendőek azok a beruházások - mint például a tiszafüredi termál szálló -, amelyeknél az ökológiai szempontokat is figyelembe veszik.

 

Vízellátás saját kútból

A termál hotelben egy meleg- és egy hidegvizes kút áll a vízellátás szolgálatában, a hideg víz 200 méteres mélységből, a termálvíz pedig 800 méterről származik. A vízellátás a fúrt kutak hozamából megoldható, vízbekötésre csak a tűzvédelmi előírások miatt került sor. Végül is egy olyan vízhálózat valósult meg, amelynél a gazdaságossági szempontok alapján vezérelhető, mikor melyik forrásból – a kutakból, illetve a vízvezetékből – nyerje a vizet. A fűtés az első elképzelések szerint gázkazánról működött volna, azonban végül is száz százalékban ökológikus megoldások valósultak meg, a létesítménynek egyáltalán nincs gázbekötése sem.

 

Zöld épületgépészet

A legkorszerűbb épületgépészeti megoldások egész sora található meg a létesítményben. Ezek beruházási költsége magasabb volt a hagyományos fűtési-hűtési módokéhoz képest, azonban hosszú távon, az üzemeltetés költségeit is mérlegelve az építtető a „zöld” módszerek mellett döntött. Az alacsony hőmérsékletű rendszerekhez – fan coilok, padlófűtés - normál hőcserélőket alkalmaztak, viszont a wellness szállodákra jellemző olyan feladatok miatt, mint például a medencetér-szellőztetés és a párátlanítás, hőszivattyút is igénybe vettek. Ez 10–20 °C közötti hőmérsékletű vizet használ fel hőforrásként.

Ugyanakkor a nyári hőterhelés kivédésére egy hőforrásként levegővel működő hőszivattyú is működik a szállóban, mivel az előzőekben említett vízre alapozódó hőszivattyú a kutak adott vízhozama miatt ezt a funkciót már nem tudta volna ellátni. A téli fűtési csúcs kiszolgálására – amikor akár -20 °C fokra is lecsökkenhet a hőmérséklet - egy szilárd tüzelésű kazán áll rendelkezésre, amely nagyon jó fűtőértékű fűzfa-aprítékkal működik.

Ha a különálló apartmanházakat is a központi rendszerről fűtenék, akkor távvezetékeket kellett volna kiépíteni, ehelyett különálló, léghőszivattyús fűtési rendszereket hoztak létre a számukra. Az ehhez szükséges berendezések egy részét az apartmanházakéhoz hasonló tömegű, nyeregtetős portaépület rejti el, mint ahogy a transzformátort is.

Termálhotel víz- és gázbekötés nélkül

 

Hagyománytisztelő anyagválasztás és tömegformálás

Az építészeti megformálás tekintetében ezekhez a high-tech épületgépészeti megoldásokhoz hagyománytisztelő szemlélet társul. Az anyagok és szerkezetek kiválasztásánál az építész tervezők koncepciója az volt, hogy a helyi, szokásos építőanyagokkal érjenek el korszerű, esztétikus megjelenést. Ennek megfelelően világos vakolatokat, kerámia cserépfedést és sok faanyagot alkalmaztak, fa teraszok, pergolák és árnyékolók készültek. Az ártéri erdőknek köszönhetően az országnak ezen a részén a népi építészetben jellemző építőanyag volt a fa, ebből készült például a parasztházak padlásterének bütüje is. A terület jellegzetes fafajtája a fűz, elterjedt a fűzfafonás, ezt a hagyományt vitték tovább a termál hotel belsőépítészeti megoldásaiban: a fali és mennyezeti lámpák búráinál, a recepciós pult, az íróasztalfiókok, a piperetárolók fonott betétjeinél, amiket az építtető lokálpatrióta hozzáállásának megfelelően helyben gyártattak le.

Az épületek tömegformálása, egyes építészeti elemeik léptéke, ezek arányrendszere is a helyi hagyományokra épül, de ez nem bizonyos népi építészeti formák másolását jelenti, hanem egy szerkesztésmódot, egyfajta hozzáállást; a korszerű hangvétel ettől egy kicsit sem sérül. A hely szellemének követése hatja át az egész épületegyüttest. Ez persze – ha jobban belegondolunk – nem áll ellentétben, sőt nagyon is egybevág a korszerű gépészettel, hiszen végül is a hagyományainkat követjük, ha visszatérünk ahhoz az ökológikus életmódhoz, ami még 50-60 évvel ezelőtt is jellemző volt a magyar falvakra. Nagyszüleink, dédszüleink idejében itt még minden megfelelt a fenntarthatóság követelményeinek, a mezőgazdaság melléktermékeivel fűtöttek, a tökéletes újrafelhasználás rendszerében éltek, szemét tulajdonképpen nem is képződött. Megújuló forrásokból származó olyan építőanyagokból építkeztek, amelyek a téli hideg és a nyári meleg ellen egyaránt védelmet nyújtottak. Összhangban éltek a természettel, a Nap járása és többi környezeti feltétel határozta meg, hogy mit és milyen tájolással építettek. A komfortigényünk időközben megnövekedett, oda már nem tudunk visszatérni, ahonnan körülbelül egy fél évszázaddal ezelőtt elszakadtunk, de a már rendelkezésünkre álló modern épületgépészeti megoldásoknak köszönhetően a régi, bölcs szemléletet újraéleszthetjük.

 

Építész tervező: Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda

Gépész tervező: Le'vél Mérnöki Iroda

Generálkivitelező: Hérosz Zrt. és Freeline Kft.

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás