2010. január 30.

Az olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehet

Az olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehet

A hőszigetelő rendszerek ragasztóinak rugalmassága, tapadóképessége elsősorban a megfelelően beállított műgyanta tartalmon múlik. Gyenge minőségű, vagy kis mennyiségű műgyantát tartalmazó ragasztók alkalmazásakor nemcsak hasztalan lesz a hőszigetelés, de még a homlokzat is károsodhat.

 

2009-ben a válság egyik legnagyobb vesztese tagadhatatlanul az építőipar volt – a megrendelések, illetve a kivitelezések száma drasztikusan csökkent tavaly. Ez a csökkenés természetesen magával hozta az építőanyag-gyártók és -forgalmazók eladásainak, ezáltal bevételeinek csökkenését, tervezett hasznuk elmaradását. Sajnálatos módon egyes piaci szereplők úgy próbálják enyhíteni veszteségeiket, hogy áraikat csökkentik, ami azonban a minőség egyértelmű romlását eredményezi. (Nem kell különleges képesség annak belátására, hogy az ugyanolyan típusú, minőségű termékek egyik évről a másikra nem állíthatók elő 20-30 százalékkal olcsóbban.)

Sok építő/építtető beleesik abba a hibába, hogy az egy-egy gyártó által kifejlesztett és összeállított hőszigetelő rendszereken spórolva olcsóbb termékekből összeválogatott „rendszereket” alkalmaz, remélve, hogy ezek is megfelelő megoldást képesek nyújtani. A hőszigetelő rendszerek egyik leggyakrabban kispórolt eleme a jó ragasztó. A „márkás”, nevüket sok éves megbízhatóságuk alapján kiérdemelt termékek mellett sorban megjelentek a „no name” ragasztók, melyek minőségi vizsgálatokat nem ismerő, ellenőrizetlen eljárásokkal és gyenge minőségben készülnek, azon az elven, hogy: „a dübel úgy is megfogja a polisztirolt, ha szükséges”.

 

A ragasztóhabarcs feladatai

Miért fontos, hogy a ragasztó megfelelő minőségű legyen? A válasz kézenfekvő: hogy ragadjon. Ezt a feladatot azonban nem minden termék teljesíti – ami egyébként a gyártón számon is kérhető. A ragasztónak kell biztosítania a nyíróerőkkel, illetve a leválási erőkkel szembeni ellenállást is, szerepe ezért rendkívül fontos.

A hőszigetelő rendszer ragasztójának összetételében meghatározó szerepe van a műgyantának: a műgyanta mennyisége határozza meg nagyrészt a ragasztó minőségét, rugalmasságát, tapadóképességét. Nem szabad elfelejteni, hogy polisztirol ragasztásakor műanyag felületet ragasztunk vakolt, vagy már valamilyen felületképzéssel rendelkező alapfelülethez, azaz két különböző anyag tapadását kell megfelelően biztosítani egy termékkel. A műgyanta arányának helyes beállítása tehát alapkérdés, aminek kispórolásával a ragasztó jelentős értékvesztést szenved, vagyis nem fog megfelelő tapadási szilárdságot nyújtani a hőszigetelő rendszernek. Megfelelő tapadás hiányában a polisztirol elválik a felülettől, aminek következtében a rendszer hőszigetelő képessége romlik, ráadásul a színvakolat felszínén repedések is keletkezhetnek – tehát nemcsak hasztalan lesz a hőszigetelés, de még a homlokzat is károsodik.

 

A gyenge minőségű ragasztó alkalmazásának következményei

A Mapei Mapetherm Ragasztótapasz, illetve egy „konkurens” ragasztóhabarcs tapadóképességét szakítópróbával vizsgáltuk.

Az olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehetAz olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehet

Szakítópróba eredménye Mapei Mapetherm Ragasztótapasz használatakor 8, illetve 28 napos száradás után

Az olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehetAz olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehet

Szakítópróba eredménye minőségileg nem ellenőrzött ragasztótapasz alkalmazásakor 8, illetve 28 napos száradás után


A képeken jól látható a két ragasztóhabarcs hatása közötti különbség: 8 napos száradást követően a Mapei Mapetherm Ragasztótapasz beleszakított a hőszigetelő anyagba, tehát nagyobb szakítószilárdsággal rendelkezett, mint a polisztirol. A 28 nap elteltével végzett vizsgálat hasonló eredményeket mutat. A másik ragasztótapasz szakítószilárdsága mindkét esetben kisebb volt, mint a polisztirolé, vagyis a ragasztó nem alkalmas hőszigetelő rendszer ragasztására. Ezt a problémát okozhatja a műgyanta minősége, vagy túlzottan kis mennyisége is a keverékben.

A műgyanta hiánya úgynevezett paplanhatást eredményezhet. A paplanhatás a hőszigetelő tábla két oldala közötti hőmérséklet különbség következtében fellépő erők által okozott deformáció. (Ha a hőszigetelő táblák külső oldalának hőmérséklete -5 °C, a belsőé +20 °C körüli lesz, azaz a két oldal között 18 °C hőmérséklet különbség is lehet.) Amennyiben a ragasztó nem megfelelően rugalmas, vagy helytelen a ragasztás technológiája, a polisztirolban fellépő erők következtében a lap egy idő után elválik az alapfelülettől.

Az olcsó ragasztóhabarcsnak nagy ára lehet

Hőszigetelő táblák deformációja télen (paplanhatás)

 

A ragasztás technológiája

A polisztirol lapok sík alapfelületre helyezhetők el, a teljes felületen üregmentesen felhordott ragasztóhabarcs alkalmazásával. A gyakorlatban elterjedt, foltokban és a széleken felhordott ragasztóval történő rögzítéskor a leválási erők meghaladhatják a tapadóerőket, ami a lapok leválásához vezethet. Ezt a hatást csökkenti a kiegészítő mechanikai (műanyag tárcsás) rögzítés. Fontos megjegyezni, hogy a paplanhatás csökkenthető a megfelelően kiválasztott vakolati színnel is, ami meggátolja a rendszer túlzott felmelegedését.

Homlokzati hőszigetelések rögzítésére kifejezetten az e célra kifejlesztett ragasztók használhatók kellő nyugalommal (a Mapei termékei közül ilyen az egykomponensű Mapetherm Ragasztótapasz, a Mapetherm AR1, vagy a kétkomponensű Adesilex FIS 13).

 

A hőszigetelés jó működésének feltétele

A homlokzati hőszigetelő rendszerek olyan anyagokból állnak össze, melyek együttes használatakor hosszú időre biztosítható az épületek kellő hőszigeteltsége. Az egyes komponenseket folyamatos laboratóriumi ellenőrzésnek vetik alá, és a gyártás során fokozottan betartják a szabványok előírásait. A beépítéseknél pedig figyelembe kell venni a gyártók technológiai előírásait, hogy az elkészült hőszigetelés eleget tegyen a megrendelők elvárásainak.

(x)

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás