Fúrópajzzsal építenek gyűjtőcsatornát Budapesten
Kitakarás nélküli csősajtolásos eljárással kezdődik el a napokban a Rezső téri tehermentesítő gyűjtőcsatorna építésének utolsó fázisa. Így a csatornát nem az útpálya nyomvonalán, hanem néhány méterrel arrébb, a Rezső téri park alatt építhetik, hiszen e technológia lehetőséget ad arra, hogy a zöldterület érintetlen maradjon.
A Rezső tér mellett még két helyszínen zajlanak munkálatok, egy hónapon belül a fővárosban befejeződik a kivitelezés. A Fővárosi Önkormányzat hat kerületet érintő csatornafejlesztési beruházása 2009 szeptemberében indult, ennek során több mint 15 kilométer új tehermentesítő csatorna épül. A csatornázási munkák a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megvalósítása során keletkezett megtakarításokból, valamint kiegészítő uniós forrásokból rendelkezésre álló 62 millió eurós keretből, az ÉlőDuna projekt részeként valósulnak meg.
Az ÉlőDuna projekt kiegészítő beruházásainak keretében a Józsefvárosban két helyen épülnek új tehermentesítő gyűjtőcsatorna-szakaszok: a Szigony utca - Baross utca nyomvonalon, valamint a Rezső téren és az Elnök utcában. A Baross utcában a Szigony utca és a Kálvária tér között, valamint az Elnök utcában a Rezső tér és a Könyves Kálmán körút között jelenleg is zajlanak a munkálatok. A VIII. és a IX. kerület határán, az Üllői úton a Szigony utca és a Thaly Kálmán utca között is a tehermentesítő gyűjtőcsatornákhoz kapcsolódóan zajlik a csatornaépítés.
A VIII. kerületben utolsóként szeptember 3-án kezdődik el a Rezső térnél a Delej utca és a Bláthy Ottó utca közötti csatornaszakasz építése, méghozzá a hagyományostól eltérő, ún. kitakarás nélküli sajtolásos eljárással. A csősajtolásos technológia egy úgynevezett mikrotunnelinges megoldás, amely a metróépítéshez hasonlítható leginkább, csak kisebb méretben. A Rezső téren épülő gyűjtőcsatorna belső átmérője 1,6 méter, a 14,5 tonnás fúrópajzs pedig – amely percenként maximálisan 5,8 fordulatra és közel fél méter előrehaladásra képes – közel 1,8 méteres átmérőjű.
A mikrotunnelinges eljárás lényege, hogy a csatorna nyomvonalának két végén egy-egy aknát létesítenek, ezek az ún. indító- és fogadóaknák. Az indítóaknából útjára engedett fúrópajzs segítségével alakítják ki a leendő csatorna „alagútját”, és az így keletkezett vájatba a sajtoló berendezéssel helyezik be a csatorna betonszelvényeit, vagyis magát a csatornát. A Rezső téren a gépek áramellátását egy 380 kilovoltamperes teljesítményű aggregátor szolgáltatja, a hidraulikus sajtolóberendezés akár 518,5 tonnás nyomásra is képes.
A sajtolásos technológia legnagyobb előnye, hogy mivel az építkezés gyakorlatilag a föld alatt zajlik, a kivitelezés során nincs szükség a felszín – legyen az útburkolat vagy zöldterület – jelentős mértékű megbontására, így biztosítható a közlekedés legnagyobb mértékű zavartalansága, és a környezetterhelés fokozott csökkentése. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a sajtolásos eljárás során lényegesen kevesebb a kiemelt és elszállítandó földmennyiség, és az útburkolat helyreállítása is egyszerűbb, hiszen a kivitelezés sokkal kisebb területet érint. A munkálatokat az időjárás sem befolyásolja, így az építkezés gyorsabb és kiszámíthatóbb.
A Rezső téren azért kerül sor a technológia alkalmazására, hogy a térnek a Delej utca – Bláthy Ottó utca közötti, nemrég felújított szakaszát a gyűjtőcsatorna építése során ne kelljen újból felbontani. A csatornát ezért nem az útpálya nyomvonalán, hanem néhány méterrel arrébb, a Rezső téri park alatt építik meg, hiszen a sajtolásos technológia lehetőséget ad arra, hogy a zöldterület érintetlen maradjon.
(Forrás: az Élő Duna projekt sajtóanyaga)
