2011. március 14.

Hiányosságok és késedelmek a vízvédelmi-vízgazdálkodási programokban

Hiányosságok és késedelmek a vízvédelmi-vízgazdálkodási programokban

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint elmaradás mutatkozik többek között a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásában, valamint az Országos Környezeti Kármentesítési Program részfeladatainak teljesítésében is. A Ráckevei Duna-ág rendezését 2005-ben nagyprojektnek minősítették, de megvalósítása még el sem kezdődött.

Az Állami Számvevőszék 2004 és 2010 közötti időszakra kiterjedő vizsgálata arra kereste a választ, hogy – mint a napokban közzétett összefoglalójukban olvasható – „hazánk kiépítette-e a társadalom érdekeit szolgáló és a nemzetközi kötelezettségek teljes körű végrehajtását biztosító hatékony jogi, szervezeti, hatósági, pénzügyi és monitoring feltételrendszert, illetve kialakította-e a vízvédelmi célokat eredményesen megvalósító támogatási rendszert”.

Az ÁSZ közleménye a következőképpen foglalja össze a vizsgálat eredményét:

„Megállapítottuk, hogy a hazai környezetvédelmi ágazat – az EU Víz Keretirányelv, valamint az emberi fogyasztásra szánt vízhez kapcsolódó EU irányelv célkitűzéseinek teljesítéséhez – szükséges alapvető intézkedéseket megtette, ugyanakkor az EU határidők és az előírások végrehajtásában hiányosságokat, illetve késedelmeket tártunk fel, ezek miatt EU több kötelezettségszegési eljárást indított. A késedelmek miatt a környezetre, valamint a lakosság egészségi állapotára gyakorolt káros hatások, veszélyek az elvártnál lassabban csökkentek.

A nemzetközi irányelvek célkitűzései beépültek a hazai környezetvédelmi ezen belül a vizek védelmét célzó programokba. Megállapítottuk, hogy ezek végrehajtása döntően forráshiányok miatt késett. Az ivóvízbázis-védelmi program keretében a rendeletileg kijelölt 2007. évi határidőre a vízbázisok állapotfelmérését csak részben végezték el, új határidő kijelölésére nem került sor. Az üzemelési engedélyek visszavonására nincs mód, mert veszélyeztetné a közüzemi ivóvízellátást. Az Észak- és Délalföldi régió lakosságát leginkább érintő ivóvízminőség-javító program végrehajtása során nem tartották be az EU csatlakozási szerződésben vállalt egyes káros összetevők határértékére, pl. arzén és azok 2009. évi határidőre vállalt EU előírásokat. Ezért hazánk az EU Bizottság felé átmeneti eltérésre vonatkozó kérelmet nyújtott be, amely 430 település 1,2 millió lakos egészséges ivóvízhez jutását érinti. A program előrehaladását önkormányzatok visszafogott pályázati hajlandósága, valamint vízvezeték hálózati rekonstrukció támogatásának korlátozott max. 20% volta is hátráltatta. Az eddigi ütemezés mellett a 2012-re módosított határidő sem tartható. Ennek kockázatát a 2010 elején hivatalban lévő Kormány is érzékelte és szeptember 30. határidőben jelölte meg a szükséges feladatok meghatározását, ez azonban ellenőrzésünk időpontjáig nem történt meg.

Nem teljesült a 2007-re vállalt, a vizek – főként mezőgazdasági eredetű – nitrátszennyezésének csökkentésére indított program, ezért – EU rendelkezés alapján – azt három évvel meghosszabbították. A késedelemre jellemző, hogy – 2008-as adat szerint – az állattartó telepek 34%-a felelt meg az előírásoknak. Elmaradás mutatkozik a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásában is. A késedelem társadalmi okokra is visszavezethető, mert a lakosság a magas rákötési díj miatt nem teljes körűen csatlakozik a kiépült hálózatra. Az 1996-ban indított Országos Környezeti Kármentesítési Program 2010 végéig teljesítendő részfeladatainak teljesítésében is elmaradás jelentkezett, ezért határidejét 2015-re módosították. A késedelem kockázatos, mert 16 vízbázis már szennyezett, ebből 7 esetben a szennyezés elérte az ivóvíz termelő kutakat. A Ráckevei Duna-ág) projektet 2005-ben nagy projektként minősítették, de megvalósítása két elem késedelme miatt még nem kezdődött el. Az EU Víz Keretirányelv által előírt határidő és az ütemes előrehaladás ellenére közel egy évet késett az Országos Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv készítése.

A nemzetközi kötelezettségek illetve azok határidői, döntően a tervezett hazai források elmaradása miatt nem teljesültek, mivel annak csak töredékét biztosították. Előrelépést jelenthet, hogy a vízvédelmi programokra az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-től jelentős forrásokat biztosít és 2011-től bővült az önkormányzatok önerő-támogatása.

A vizek védelmének elengedhetetlen feltétele a hatékony hatósági ellenőrzés, de ez a működéshez, és az eszközök fejlesztéséhez szükséges források hiány miatt nem valósulhatott meg teljes körűen. Csökkent az ellenőrök területi jelenléte és az ellenőrzési tevékenység, illetve a tárgyi és a technikai feltételek színvonala.

Csak részlegesen volt biztosított a monitoring tevékenység szakmai szintje, mert a lecsökkentett szakmai létszám és a laboratórium szám miatt a szükségesnél kevesebb mérést végeztek el, és a mérések területi lefedettsége sem volt biztosított. Az EU Bizottságtól a 2007-ben lejelentett monitoring programok „jó osztályzatokat” kaptak, de a monitoringok számát kevésnek találták, ami egy „nem megfelelőségi” eljárás kockázatát veti föl. A szűk költségvetés miatt az informatikai nyilvántartási rendszerek a monitoringot és a hatósági tevékenységet csak korlátozottan támogatják. A pénzeszközök csökkenése az eszközfejlesztések, -pótlások elmaradásával járt. Egy 2005-ben végzett felmérés szerint az eszközök fenntartottsági szintje csak 20-25%-a kívánatos szintnek.

A hatósági eljárások és a szankciók szabályozottak. Nem teljesül viszont az EU által elvárt szennyező fizet elv, mert a szankciók, bírságok a következetes alkalmazása ellenére nem jelentenek kellő kényszerítő erőt a szennyezések, fejlesztések általi megszüntetésére. A nem megfelelően működő szennyvíztisztító telepek bezárása, működésük felfüggesztése közegészségügyi szempontból nem rendelhető el.

A jogi háttér hiányos, mert hiányzott a feladatellátásban részt vevő szereplők közötti koordináció meghatározása, valamint az egyes szakfeladatoknál – pl. az ivóvíz egészségügyi ellenőrzése esetében – a miniszteri felelősségi kompetencia kijelölése.

Nem teljesültek maradéktalanul a belső ellenőrzéssel szembeni elvárások. Esetenként elmaradt a lezárult vizsgálatok realizálása, a FEUVE rendszer szabályozottsága nem fedte le a minisztérium teljes munkafolyamatát. A támogatásokat kezelő KvVM Fejlesztési Igazgatóság belső ellenőrzése szerint a szervezet FEUVE rendszere nem megfelelő, és gyengének minősítette a helyszíni ellenőrzések gyakorlatát.

Az ellenőrzés tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a Kormánynak, a nemzetközi kötelezettségek teljesítését biztosító szakmai, pénzügyi feltételek megteremtése, az egységes vízdíj-megállapítás módszerének kialakítása, a jogszabályi hiányosságok megszüntetése, valamint az ivóvízvezetékek rekonstrukciójának támogatása kapcsán. A vidékfejlesztési miniszter felé többek között javasoltuk, hogy a nemzetközi előírások teljesítése érdekében erősítse meg a hatósági ellenőrzéseket, biztosítsa a megfelelő színvonalú monitoring tevékenység és információs rendszer működésének feltételeit” – írja az ÁSZ közleménye.

Az elkészített jelentés a www.asz.hu címen olvasható.

 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás