2011. október 17.

A világ legnagyobb újrafelhasználható, ideiglenes épülete

A világ legnagyobb újrafelhasználható, ideiglenes épülete

Alig 15 hónappal azt követően, hogy elkezdték felépíteni a mintegy 1000 tonnányi acélszerkezetet, a nyáron átadták a 2012-es londoni olimpia kosárlabda-stadionját. A 12 ezer fős létesítmény a világ legnagyobb újrafelhasználható épülete, amelyet a játékok után szétbontanak, hogy részeit Anglia szerte egyéb építkezéseken használják fel ismét.

Az Angliában igen jónevű Wilkinson Eyre Építésziroda döntése alapján az épület teljes belső könnyűszerkezetes térelválasztó rendszere Lindab alapanyagokból épült – írja az acél épületszerkezeti anyagokat forgalmazó cég közleménye. Az olimpiai csarnok így nem jut sok hasonló építmény sorsára, amelyek a játékok után gyakran kihasználatlanul, enyészetre ítélve állnak.

A világ legnagyobb ideiglenes, újrafelhasználható épülete a 2012-es londoni olimpiai kosárlabda stadion. A 12 ezer fős komplexum a kosárlabda mérkőzések mellett a kézilabda középdöntők és döntők helyszíneként szolgál majd, valamint kapcsolódik a Velodromhoz és a BMX pályákhoz. Itt rendezik továbbá a játékokat követően a paralimpiai kerekesszékes kosár- és rugby-mérkőzéseket is.

A Wilkinson Eyre Építésziroda által tervezett stadion komplett belső térelválasztó falrendszere a Lindab Construline horganyzott acél profilok felhasználásával készült, száraztechnológiás könnyűszerkezetes szereléssel, amely lehetővé teszi, hogy a teljes belső térelválasztást a játékok után szétszereljék és más angliai építkezéseken újrahasznosítsák.

A világ legnagyobb újrafelhasználható, ideiglenes épülete

London a csarnok újrafelhasználhatóságával sikeresen oldotta meg az újkori olimpiák egyik legégetőbb építészeti-gazdasági problémáját, az utóhasznosítást. A nyári olimpiáknak helyet adó városok számos csarnokot és nagyméretű kiszolgáló épületet kénytelenek építeni, melyek a játékokat követően sok esetben üresen maradnak. A legutóbbi, 2008-as pekingi olimpiára készülve közel 500 millió négyzetméternyi kereskedelmi létesítmény és iroda épült Kína fővárosában, melyek jelentős része kiürült az olimpiát követően. A mai napig 100 millió m² épület áll üresen Pekingben. Szintén kihasználatlanul és – egy-két megaprodukciótól eltekintve – üresen áll a híres olimpiai stadion, a Madárfészek is, amelyet ezért a tervek szerint üzletközponttá fejlesztenek majd.

Ugyanakkor az arénának az olimpia ideje alatt is gyorsan változtathatónak kell lennie, hiszen a szervezőknek mindössze 22 órájuk lesz arra, hogy a kosárlabdapályát a kézilabda-mérkőzéseknek megfelelő színtérre alakítsák át. A Paralimpiai Játékok során pedig még ennél is kevesebb, mindössze 12 óra áll majd rendelkezésre a kerekesszékes kosárlabda- és rögbipályák cseréjére. A belső tér variabilitását a Lindab-profilok biztosítják.

„Ez nem csupán a világ legnagyobb ideiglenes épülete, a design szempontjából is kihívást jelentett, mert bár könnyen felépíthetőnek kellett lennie, anyagának legnagyobb részét újrahasznosítják a játékokat követően és természetesen világszínvonalú létesítményt várnak el a sportolók és a nézők egyaránt” – idézi a közlemény Larry Pittet, a Lindab londoni munkatársát.

„Az acél könnyűszerkezetes csarnokok nem véletlenül rendkívül elterjedtek a tengerentúlon, illetve Észak- és Nyugat-Európában. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a logisztika, a sport és az üzleti élet számos területén alkalmazzák, ahol nagy fesztávolságú és légterű épületek, csarnokok kivitelezése a cél. A könnyűszerkezetes építkezés előnye, hogy az épület fajlagosan kis önsúllyal rendelkező alapanyagokból áll, és az egyes épületszerkezeti elemek (főtartó szerkezet, falváz-rendszer, térelválasztók, tető- és falelemek, nyílászárók stb.) különböző szintre, akár egymással párhuzamosan, üzemben, gyári körülmények között előregyárthatók, majd szerkezetkész állapotban a kivitelezés helyszínére szállíthatók, és ott igen rövid idő alatt összeszerelhetők. Az úgynevezett száraz technológiájú építkezésnek köszönhetően, megfelelő ütemezéssel, a szerelést szinte bármilyen időjárási környezetben el lehet végezni, így a kivitelezési határidők rendkívül lerövidülnek” – teszi hozzá Kotormán István, a Lindab oktatási és fejlesztési vezetője.

(Forrás: Lindab-sajtóközlemény)

A világ legnagyobb újrafelhasználható, ideiglenes épülete

 

Így csinálták eddig – épületsorsok az olimpiák után

Az olimpiai csarnokok és a nagyméretű kiszolgáló épületek játékok utáni hasznosítására pozitív és negatív példákat egyaránt találunk a történelemben.

Az újkori olimpiákat rendező városok közül Montreal 1976-os olimpiája a veszteséges szervezés mintapéldája lett. A létesítmények lassan és drágán készültek el, az átgondolatlan gazdálkodás az olimpiai stadionra és az utóéletére is kihatott. Bár az épület még mindig áll, a szerkezeti hibák miatt folyamatosan felújításra szorul. Sporteseményeket ennek ellenére még rendeznek az arénában: kanadai futball, futball és baseballcsapatok egyaránt játszanak benne.

Atlanta 1996-os, 85 ezer férőhelyes olimpiai stadionját a játékokat követően az északi és déli falát kibontva átépítették, jelenleg a Braves baseball csapat pályájaként funkcionál.

Az olimpiák történetének legnagyobb, 110 ezer nézőt befogadó olimpiai stadionját – Sydney 2000 – a Játékokat követően 2001-ben kezdték átépíteni. Az atlétikai pályát felszedték, helyére az Ausztráliában nemzeti sportnak számító krikett, ausztrál futball és rögbi igényeit kiszolgáló borítás került.

(Forrás: London2012.com, telegraph.co.uk, sportgeza.hu)

 

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás