filmszemle

2018. november 19.

A szakmai szervezetek hiányosnak látják az állami magasépítési beruházásokról szóló törvényjavaslatot

A szakmai szervezetek hiányosnak látják az állami magasépítési beruházásokról szóló törvényjavaslatot

Az államot mint építtetőt képviselő Beruházási Ügynökség feladatain módosítana, a tervezők szerepét tisztázná többek között az a javaslat, melyet az MMK, a MÉK és az ÉVOSZ fogalmazott meg és hozott nyilvánosságra a napokban.

 

A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége közös „szakmai közleményben" foglalt állást az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló T/3367 törvényjavaslatról.

Mint a közlemény emlékeztet, a kormány 2018. november 6-án benyújtotta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló, T/3367törvényjavaslatot. „Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a törvénytervezet előzetes egyeztetésére nem került sor. Ugyanakkor a törvényjavaslat széles körben hasonlóságot mutat az általunk a kormányzathoz eljuttatott, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről szóló koncepcióval. A törvényjavaslat és a koncepció céljai azonosak: a közpénzből megvalósuló jelentősebb beruházások határidőben, előirányzott költségkeretben és az üzemeltetői rendeltetésnek megfelelő minőségben valósuljanak meg" – olvasható a közleményben.

A szakmai szervezetek ezután hét pontban sorolják fel, hogy a törvénytervezetnek mivel kellene kiegészülnie:

1. az államot, mint építtetőt képviselő Beruházási Ügynökség feladata – a piacgazdaságokban szokásos és hatékony módon – ne a beruházások előkésztésének és megvalósításának teljes körű és közvetlen elvégzése legyen, hanem a feladatok ellátását alapvetően piaci partnerek szerződésen alapuló közreműködésével biztosítsa;

2. a beruházási folyamatban résztvevő szereplők és közreműködők feladatai és felelőssége mellett kerüljön sor az ezek érvényesülését biztosító világos összeférhetetlenségi szabályok rögzítésére is;

3. a törvényjavaslat adjon felhatalmazást a kormánynak a tervezői szolgáltatások és a beruházás alapvető fázisainak együttes szabályozására, továbbá a szakmai kamaráknak a szakmai részletek és a tervezői szolgáltatáshoz kapcsolódó díjszabás – a gyakorlatban is bevált módon – szabályzatban történő rendezésére;

4. a törvényjavaslat írja elő, hogy a tervező kísérje végig a beruházás teljes folyamatát, mert ez a biztosítéka annak, hogy valóban az építtető által jóváhagyott és a hatóság által engedélyezett terv valósuljon meg, továbbá a módosítások szükségességét és célszerűségét szakmai garancia támassza alá;

5. a beruházás sikeres megvalósításának egyik kulcsa, a tervellenőr csak magas szakmai követelményeknek megfelelő, független, megbízott szakember (vezető tervező) lehessen;

6. a Beruházási Ügynökség által kezelt, a költségszámításokat is megalapozó adatbázis a beruházások szereplői számára hozzáférhető legyen a további beruházások költségszámításainak szakszerű megalapozásához;

7. a törvényjavaslat rendezze a beruházások új szereplői, a beruházáslebonyolító és az árszakértő vagy költségszakértő igénybevételét.

A szakmai szervezetek az állásfoglalásukat részletesen kifejtő levelet eljuttatták az Országgyűlés illetékes bizottságai elnökeinek, valamint és a törvényjavaslat előkészítésében részt vevő kormányzati vezetőknek, és jeleztük igényüket a végrehajtásról szóló kormányrendelet előkészítésében való közreműködésre – derül ki a közleményből.

 

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog