Amikor a tető udvarrá válik – egy iskola új közösségi tere a zöldtetőn
A Dunakeszi Diáknegyed egyik legfontosabb tervezői célkitűzése az volt, hogy a két oktatási intézmény ne csupán funkcionálisan kapcsolódjon egymáshoz, hanem valódi közösséget alkosson. Az építészek ezért már a koncepcióalkotás korai szakaszában olyan közös használatú tereket kerestek, amelyek az iskola falain belül és azon kívül egyaránt lehetőséget teremtenek a találkozásra, a kötetlen időtöltésre és a közösségi életre.
Míg ezt a szerepet beltéren a két intézményt összekötő étterem tölti be, kültéren ugyanezt a funkciót a fölé emelt intenzív zöldtető kapta meg.
A döntést nem zöldfelületi mutatók vagy szabályozási kényszerek motiválták. A zöldtető létrehozása mögött egyértelmű térhasználati és ökológiai szándék állt: olyan új, közösen használható kültéri teret létrehozni, amely szervesen kapcsolódik az oktatási épületek mindennapi működéséhez. Ennek köszönhetően a két épület közötti étkező- és konyhatömb nem elválasztó elemként, hanem az iskolaudvarok integráns részeként jelenik meg.
A megvalósítás magas szintű műszaki és tájépítészeti koordinációt igényelt. A megfelelő teherbírású tartószerkezet, a korszerű vízszigetelési és vízelvezetési rendszer kialakítása után a tájépítészeti tervezés feladata egy olyan intenzív zöldtető létrehozása volt, amely egyszerre képes közösségi térként és ökológiailag aktív zöldfelületként működni. Az öntözőrendszerrel ellátott intenzív ültetőközegre telepített növényállomány mellett a közösségi funkciók elhelyezése különösen összetett feladatot jelentett, hiszen a tetőfelületet hét négyzetes felülvilágító tagolja.
A tervezési folyamat során a hagyományos megközelítésekkel szemben nem a burkolt felületek maximalizálása vagy a minimális előírások teljesítése volt az elsődleges szempont. A térszervezés alapját a csapadékvíz helyben tartása, a növényfelületek maximalizálása és a biodiverzitás növelése adta. Ennek megfelelően a közösségi funkciók a lehető legkisebb burkolatigénnyel valósultak meg, miközben a növényzet vált a tér meghatározó karakterformáló elemévé.
A zöldtető megközelítése nemcsak lépcsőkön és akadálymentes rámpákon keresztül történik: a gyepes rézsűk is használhatók közlekedésre és tartózkodásra. Ezek a zöld kapcsolatok tovább növelik a biológiailag aktív rekreációs felületek arányát, miközben természetes átmenetet teremtenek az épület és a táj között. Különösen fontos építészeti minőség, hogy a belső tájolású tantermek mindegyikéből erre a zöldfelületre nyílik kilátás. A növényzet látványa oldja az épített és burkolt felületek merev geometriáját, és a természet jelenlétét a mindennapi oktatási környezet szerves részévé teszi.
A Dunakeszi Diáknegyed intenzív zöldtetője így nem kiegészítő zöldfelületként, hanem az építészeti koncepció egyik alapvető szervezőelemeként értelmezhető. Olyan közösségi tér, amely egyszerre szolgálja a diákok mindennapi használatát, az ökológiai működést és az épületek térbeli összekapcsolását.
Zöldtető technológia: Green Tech Concept Kft.
