2012. július 17.

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

A K&H márkacsoport budapesti dunaparti épületében építészetileg meghatározó tervezési feladat volt a homlokzatok megvalósítása. Az első pillanattól látszott, hogy ez különleges megoldásokat igényelt, mely magyarországi viszonylatban egyedülállóvá teszi a tervezést, a kivitelezést, a megvalósítást, de a későbbiekben az üzemeltetést is. 

A versenyeztetési-kiviteli tervezés során az épület homlokzati megjelenésének építészeti meghatározásai megtörténtek, melyek kiforrott, műszaki paraméterekkel, elvárásokkal meghatározott strukturát alkottak. A homlokzattervezési szakági tervezés feladata tehát – az épület megvalósításának keretein belül, az építésztervezői szempontok figyelembevételével – egy komplex, realizálható és mindenekelőtt gazdaságos műszaki terv megalkotása volt.

A kiviteli tervezés azzal kezdődött, hogy meghatároztuk az egyes homlokzati szerkezettípusok elemeit, térbeli pozícióit. E különböző pozíciójú struktúrák műszaki elvárásainak – építésztervezőkkel együttműködve történő – összefoglalása adta meg az egyes rendszerek koncepcióját. Ezen belül további megfontolások alapján kellett elemezni az egyes szerkezeteket. Az építészeti megjelenésen, az esztétikai kialakításon túl – bordaszélességek, vastagságok, bordaalakzat, színek stb. – meghatározó szerepet játszottak a tervezés során a hőtechnikai elvárások, a hőátbocsátási tényező, az alkalmazott üvegszerkezetek naptényezője, valamint az akusztikai elvárások (melyek esetünkben magas követelményértéket mutattak). Ugyancsak lényeges volt az alkalmazni kívánt műszaki megoldások tartószerkezeti megfelelősége, beleértve a meteorológiai terhekre való tervezést, a kiesésgátlást is.

A Dunapart és a forgalmas Soroksári út közötti környezeti különbségek épületfizikai igényszint tekintetében is különleges megoldásokat igényeltek a tervezéstől, ugyanis ezen elvárások teljesítését és az megvalósítani kívánt üvegezett szerkezetek egységes, az építészeti elvárásoknak megfelelő megjelenését össze kellett egyeztetni az említett elvárások mindegyikével. Az összetett homlokzat a belső funkcionális kialakítás kivetülése is egyben. A tervezéskor ezt az összetett funkcionális igényt – de ugyanakkor egységes megjelenést – több további szempont determinált. A megvalósítás ütemezése, a precíz, minőségellenőrzött gyártás, valamint a lehatárolás említett épületfizikai jellemzői határozták meg a szerkezetválasztást. A kiviteli tervezés során az elemzések alapján a homlokzat nagy részén úgynevezett elemes homlokzat megvalósítását eredményezték.

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Déli homlokzat kivitelezés közben

 

Elemes homlokzat

Az épület 24 ezer m2 felületű homlokzatain belül a legnagyobb felületet, mintegy 7500 m2-t lefedő emeleti szinteken a homlokzat üzemben előregyártott, úgynevezett elemes szerkezeti rendszerből készült.

Ez a kialakítás a homlokzatépítés jelenleg legkorszerűbb módszere, mely a magasházak, a nagy felületű épültek jellemző szerkezete. Az üzemi körülmények között előállított szerkezet precíz és minőségellenőrzött. Az így, üzemben gyártott elemeket a helyszínre szállítást követően emelik be a helyükre, ott rögzítik és csatlakoztatják a szomszédos elemekhez. Ezáltal a helyszíni szerelés élőmunkaigényét és a hibalehetőségeket a minimumra csökkentve a kivitelezés gyorsasága növelhető – a belső munkálatok ugyanis megindíthatóak a külső kéreggel védett homlokzat mögött –, az állványozás elmaradásával pedig a költségek csökkenthetők.

Az irodaépület homlokzatain az elemes szerkezetek több fajája jelenik meg az épületen. Ezek:

-    elemes homlokzat, külső, szélálló árnyékolórendszerrel, komfortszellőzésre és tisztításra nyitáshatárolással ellátott nyitható elemekkel,

-    elemes homlokzat építészeti igénnyel megformált fémlemez párkányzattal, külső, szélálló árnyékolórendszerrel, komfortszellőzésre és tisztításra nyitáshatárolással ellátott nyitható elemekkel,

-    elemes homlokzat kéthéjú homlokzat belső elemeként alkalmazva, a külső homlokzat egyrétegű (hőszigeteletlen), pontmegfogással rögzített szerkezetből kialakítva, a két réteg közötti légtérben elhelyezett árnyékolórendszerrel, a belső homlokzati felületen nyitható elemekkel,

-    elemes homlokzat kéthéjú homlokzat belső elemeként alkalmazva, de változó mélységű légtérrel, melyben növénnyel beültetett védett terek alakulnak ki, általában kétszintes megoldással, a külső homlokzat egyrétegű (hőszigeteletlen), pontmegfogással rögzített üvegezett szerkezetből kialakítva, a belső homlokzati felületeken nyitható szintmagas elemekkel kialakítva.

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Elemes homlokzat külső képe

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Elemes homlokzat belső képe

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Elemes homlokzat részlete

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Elemes homlokzat külső látványa

 

Kéthéjú homlokzatok

A kéthéjú homlokzat az energia tekintetében teljesítményfokozó szerkezet. A K&H irodaépületén a részben természetes módon átszellőztetett két, illetőleg több szinten függőlegesen átvezetett pufferterek kialakításával szerkesztett homlokzatok készültek. A pontmegfogott üvegezésű külső kéreg alsó részén a levegő bejutását gépi mozgatású üveglamellák beépítésével biztosítottuk, melyeket a homlokzat felső szakaszán levegőkivezető felületként megismételtünk. A nyári időszakban e térbe jutó napsugárzás által felmelegedő levegő természetes úton felszáll, és a kéményhatás elvén elindul egy felfele áramló légmozgás, mely alul utánpótlódik, felül pedig a köztes térből távozik. Télen a szellőzőnyílások bezárásával a köztes térben felmelegedő levegő a belső irodaterek hőveszteségét csökkenti. A köztes terekben textil árnyékolókat helyeztünk el, mely a belső terek káprázásmentességét biztosítja és így a számítógépes munkát segíti.

Az épületen azon helyeken, ahol az állványozás nem szükséges, illetőleg más szerkezeti kialakítás a jellemző, például bejáratok kialakítása, ott nem alkalmaztunk elemes homlokzati kialakítást. Ez a megfontolás vezérelte a tervezésünket a földszinten és a legfelső, visszahúzott szintjén is, ahol függönyfalszerkezetet terveztünk és az is valósult meg.

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Kéthéjú homlokzat a nyitott levegőbevezető lamellákkal

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Kéthéjú homlokzat külső nézete

 

Átriumok

Az épületben az építészeti koncepciónak megfelelően három belső udvar készült. Az ezekre az udvarokra tájolt irodák lehatárolását szintén hagyományos, függönyfal elvű szerkezeti elemekből terveztük. Erre az indokot – és egyben lehetőséget – az adta, hogy az üvegezett tetőszerkezet az átriumokat lezárta, így fedett helyen, időjárástól védetten lehetett elvégezni a hagyományos függönyfal szerelését, mely párhuzamosan haladt a belső kialakítások megvalósításával. Ez a tervezői döntés a teljes szerkezet tekintetében gazdaságossági kérdésként értelmezhető, hiszen az elemes homlokzatot a függönyfallal összevetve a költségek cca. 1,8:1 arányt mutatnak.

Magában az átriumban a kialakuló légállapot a téli hónapokban kedvezően alakul, gyakorlatilag a fedett térben kialakuló hőmérséklet soha nem süllyed +5 oC alá, mely az üvegházhatás eredménye. A belső térrel határos irodaterületek hővesztesége az átrium felé így jóval kedvezőbb, mint egy külső homlokzat esetében. A nyári hónapokban természetesen a nyitható felületekkel biztosított szellőzés és az árnyékolás biztosít megfelelő klimatikus helyzetet.

Az üvegtető az átriumok felett, egyedi acél tartószerkezetre szerelt függönyfalelvű szerkezeti rendszerelemekből alakult ki. Teherhordó szerkezetében homogén tartóvázra került a keretes üvegszerkezet. A lejtésirányban elhelyezkedő bordák takaróprofillal takartak, a lejtésre merőleges fugák strukturális fugaként jelennek meg, nem akadályozva a viszonylag kis lejtésű tetőről a csapadék lefolyását. Az üvegtető az átriumok rövid oldalain üvegfalként fordul le. Nem maradt el az árnyékolás a szerkezetről, mely ebben az esetben az üvegezés belső oldalára került, ponyvás árnyékoló formájában.

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Átrium belső képe kivitelezés közben

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Átrium látványterve - metszet

 

További üvegezett szerkezetek

További üvegezett szerkezetek az épületen:

-    feszített hátszerkezettel készített egyedi, pontmegfogott, hőszigetelő üvegből készített homlokzat,

-    földszinti tárgyalódobozok struktrált üvegezésű homlokzati elemei,

-    előtető acélgerendákra függesztett, pontmegfogással rögzített, fej feletti üvegszerkezet,

-    felülvilágító üveggerendákkal alátámasztottan (legfelső szint felülvilágító elemei),

-    üvegezett korlátok.

Elemes homlokzat és más különleges megoldások az új K&H-épületen

Feszített homlokzat pontmegfogója

Az irodaházra legjellemzőbb elemes homlokzati szerkezettel szemben támasztott elvárás az üvegezés tekintetében umin, üveg = 1,1 W/m2K. Az alkalmazott üveg naptényezője esetében gmin = 0,35, míg a fényáteresztőképesség 70 % volt. A szerkezet teljes hőátbocsátási tényezőjének értékét umin szerkezet = 1,7 W/m2K határoztuk meg. A homlokzati szerkezetek hanggátlási követelményei: a nyugati homlokzat esetében: 38 dB+(Ctr-6 db), az északi homlokzat esetében: 46 dB+(Ctr-6 db), a keleti homlokzat esetében 38 dB+(Ctr-6 dB), a déli homlokzat esetében: 42 dB+(Ctr-6 dB). A megvalósított, megépített, egyedi Schüco-profilból szerkesztett elemes homlokzat teljesítményértéke uszerkezet = 1,5 W/m2K, és egyben több további elvárásnak – kiesésgátlás, fényáteresztőképesség, hanggátlás – is megfelel. Fontos elvárás volt a LEED minősítő rendszernek való megfelelés, mely a 30%-ban újrahasznosítható anyagfelhasználást és egyéb, a beszállítók által is bizonylatolandó feltételeket írt elő.

A megvalósítás során az építésztervek alapján készített szakági (homlokzatszerkezeti) kiviteli tervek képezték a gyártmánytervek alapját, mely nélkül egy ilyen bonyolultságú épület homlokzati szerkezeteit elképzelhetetlen lett volna összerakni.

Az épület homlokzatának megvalósításában közreműködők – ingatlanfejlesztők, tervezők, kivitelezők, lebonyolítók, és műszaki ellenőrök közös munkájának eredménye az épület, mely hosszú időre meghatározó iskolapélda lehet a szakma és a szakma iránt fogékony közönség számára.

Dr. habil. Stocker György

okleveles építészmérnök, egyetemi docens

 


 

Közreműködők:

Építtető: K&H Ingatlanlízing Zrt. („K" irodaház); Trigránit cégcsoport / Duna Kongresszus Kft. („H" bérirodaház)

Projectmanager: Borzásiné Danilovics Anikó (Duna Kongresszus Kft.)

Generáltervező: Finta és Társai Építész Stúdió Kft

Felelős vezető tervező: Szabó Tamás János DLA, építész tervezőtárs: Péter Gábor DLA, koordináló építész: Mezei Gábor, területfelelős építész: Tömösi Örs.

Belsőépítész vezető tervező: Kulcsár Zoltán. Területfelelős belsőépítészek: Dienes Szabolcs, Dobozi László

Homlokzat (kiviteli terv): Stokplan Kft., Stocker György DLA, Zsömbörgi Péter, Horváth Attila építészet, Puskás Balázs statika

Tartószerkezet: Tm. Janeda Kft., Volkai János

Épületgépészet: G&B Plan Kft., G. Bihary Erzsébet, Bukovics János; Temesvári Tervező Kft., Temesvári László, Szlovák Krisztián

Épületvillamosság: Kelevill FZ. Kft., Kelemen Ferenc

Környezetrendezés: Garten Studio Kft., Szloszjár György, Steffler István

Forgalomtechnika: Közlekedés Kft., Rhorer Ádám

Környezetvédelem, akusztika: Józsa és Társa Kft., Józsa Gusztáv 



sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás