Peri03

2019. november 21.

Közel nulla energiaigényű épületek és a hővisszanyerős szellőzés

Közel nulla energiaigényű épületek és a hővisszanyerős szellőzés

A hatályos TNM rendelet értelmében (7/2006 (V.24.) TNM rendelet) 2021. január 1-től csak olyan épület kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a szigorított épületenergetikai feltételeket, ide értve a megújuló energia részarányt is.

Ezzel véget ér az átmeneti időszak, amely alatt a teljes magyar építőipar – az egyetemi oktatótól a szakmunkásig – felkészülhetett és tapasztalatokat szerezhetett az ilyen típusú épületek tervezésében, kivitelezésében, üzemeltetésében. Ha valaki némi iróniát sejt az előző mondatban, jól sejti. Sajnos a magyar építőipar – a hosszú átmeneti évek ellenére – nem eléggé felkészült. A közel nulla határidő nem előttünk van, már ma is így kell tervezni, építeni. A most építést kezdő vállalkozónak, vagy a terveket készítő mérnöknek már ma is meg kell ezeknek felenie, hiszen ezek az épületek szinte bizonyosan 2021. január 1. után kapnak majd használatbavételi engedélyt. Tehát nem a bejelentés időpontja számít, hanem a használatbavételé!

 

Kötelező a gépi szellőzés?

Cikkünknek nem célja a TNM rendelet vagy a számítási módszerek bemutatása. Arra a tényre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ilyen épületek (KNE házak) szellőzése nem megfelelően rendezett kérdés. A rendelet betűit szigorúan, szó szerint értelmezve, a gépi szellőzés beépítése nem kötelező. A rendelet szerint viszont kötelező friss levegőt biztosítani, az alábbiak szerint V.fejezet 2.2 pont):

Közel nulla energiaigényű épületek és a hővisszanyerős szellőzés

Ezen felül a V/1. táblázatban a lakóépületekre vonatkozólag a rendelet 0,5-ös légcserét ír elő, tehát az épület teljes légtérfogatát két óránként ki kell cserélni. Ez 160 m2-es épület esetén durván 230 m3 friss levegő bejutattatását jelenti óránként (és persze ugyanennyi elhasznált levegő kijuttatását). Természetesen ennyi levegő nem fog a falakon keresztül áramolni (ezt muszáj ide beszúrnunk, mert a „lélegző fal” mítosza még mindig makacsul tartja magát), és ennyi levegőt nem lehet az ablakok nyitogatásával sem a szobákba juttatni.

A friss levegő mennyiségét ki kell számolni az összes módszer szerint, és a legnagyobbat kell figyelembe venni. Családi házak esetén valószínűleg a m2-re vetített átlagos légmennyiség lesz az irányadó, kisebb lakásokban viszont a „fejadag” szerinti számítás vezet eredményre. Egy biztos: ennyi levegőt kizárólag gépi szellőzéssel lehet a házba juttatni. Ablaknyitással nem! A gépi szellőzés tehát nem kötelező, viszont megkerülhetetlen. Enélkül a rendeletben előírt paraméterek nem teljesíthetők.

 

Nézzünk egy családi házas példát, az alábbi paraméterekkel:

  • szülői háló: 11 m2
  • gyerekszoba 1: 12 m2
  • gyerekszoba 2: 12 m2
  • gyerekszoba 3: 12 m2
  • nappali: 30 m2
  • összes alapterület: 140 m2
  • belmagasság: 2,75 méter
  • lakók száma: 5 fő

Szellőzési igény az első módszer alapján:
Ql=115 m2×1,5 m3/h=172,5 m3/h

Szellőzési igény a második módszer alapján:
Ql=5×25,2 m3/h=126 m3/h

Szellőzési igény a harmadik módszer alapján:
Ql=(11 m2+ 12 m2+12 m2+12 m2+30 m2)×3,6 m3/h=277,2 m3/h

Visszaellenőrzés a minimum légcsereszámra

A legnagyob értéket kell választani, ha az kielégíti az n>0,5 1/h követelményt is.

n=277,2/385=0,72

Tehát a hármas módszer szerint számolt légmennyiség használható.

 

Hővisszanyerős szellőztető választása

Olyan gépet kell tehát választani, amely magas hatásfokkal, alacsony fogyasztással, alacsony zajszinten képes 277 m3/h friss levegő bejuttatására, és pontosan ugyanennyi levegő elszívására a konyhából, fürdőből, vécéből, mosókonyhából, étkezőből. Ilyen gép például a Zehnder ComfoAir E350 típus. Nagyobb gépet válasszunk, hiszen azt is figyelembe kell venni, ha a szokásosnál intenzívebb szellőzésre van szükség (például vendégek érkeznek, vagy a fürdőszobai használat után több a pára). Soha nem szabad a normál (itt 277 m3/h) légmennyiségre olyan gépet választani, ami azt maximumon tudja. Ennek eredménye egy rossz hatásfokú, energiazabáló, zajos rendszer lenne. „Mellékesen” azt is megjegyezzük, hogy a TNM rendelet kötelezően előírja a szellőztető rendszerek beüzemelését is.

 

A hővisszanyerés szükséges?

Szintén nem említi a rendelet szövege, hogy a hővisszanyerést kötelező lenne alkalmazni. Ugyanez viszont kötelező nem lakóépületek esetén, bizonyos feltételek fennállásakor. Mi, az Energetika 2020 Kft.-nél úgy véljük, hogy a „közel nulla energiaigény” célját és rendeltetését is figyelembe véve, a hővisszanyerés funkció szükséges és hasznos. Hővisszanyerés esetén az épület fűtési hőszükséglete jelentősen csökken, ezért kisebb fűtési rendszer alkalmazható. Ez jelentős csökkenést jelent beruházási és üzemeltetési szempontból egyaránt. A központi hővisszanyerős szellőztető rendszereket alkalmazva könnyebben kezelhetők a szűrés és a zaj kérdése is, és az épület komfortja is összehasonlíthatatlanul jobb minden egyéb gépi szellőzési megoldásnál. A hővisszanyerés több mint tízszer annyi hőenergiát takarít meg (nyer vissza), mint amennyi villamos energiába kerül a működtetése. (Természetesen ez magas hatásfokú és alacsony SPI értékű rendszerek esetén igaz). Ezzel az épületenergetika bajnoka – gépészeti területen biztosan. Egy levegős hőszivattyú esetén ez az érték 3-4 között mozog egy fűtési szezonban.

 

TNM helyett DIN1946?

Tapasztalatank szerint a TNM rendelet szerinti számítás túlszellőztetett épületet ad eredményül. Az ilyen épület hővesztesége nagyobb a kelleténél, télen a belső páratartalma túl alacsony, és többe kerül megépíteni és üzemeltetni. Sajnos a rendelet a szellőzési kérdéseket nem kezeli kellő alapossággal. Várjuk, hogy e tekintetben is újragondolják a rendeletet az alkotók.

A TNM rendelet bizonytalanságaiból és hiányosságaiból fakadóan nem véletlen, hogy a hővisszanyerős szellőzés témával elmélyülten foglalkozó szakemberek külföldi tapasztalatokhoz, példákhoz, számítási módszerekhez nyúlnak, ilyen például a DIN1946 vagy akár a PHPP számítási módszer. Érthetetlen, hogy a rendelet alkotója miért nem merített ezekből a külföldi példákból, tapasztalatokból. A DIN szabvány sokkal részletesebb, pontos iránymutatást ad a tervezőknek a lakóépületek szellőzésének tervezéséről. Érdekes módon ez a szabvány az elszívott levegő szempontjából (a képződő párát figyelembe véve) ad paramétereket. Erről itt olvashat többet: DIN1946

 

Passzívház vagy KNE épület?

Nem, a közel nulla energiaigényű épület (KNE épület) még nem passzívház. A passzívháznak szigorú definíciói vannak, ezektől a paraméterektől a KNE épület elmarad. Mindezek mellett a KNE épületek energetikai szempontból sokkal jobb épületek, mint azok, amiket 5-10 éve építettek. Természetesen a komoly hőszigetelés, a kiváló U értékű nyílászárók közös vonások, de önmagában a TNM rendeletben előírt U értékek betartásától nem lesz sem KNE, sem passzívház.

 

További kérdése merült fel?

Keressen minket, igyekszünk az épületgépészet (különösen a hővisszanyerős szellőzés) területén felmerült kérdései megválaszolásában >>

hírlevél-feliratkozás

épjog