Építészkongresszus

2024. január 23.

Milyen homlokzati hőszigetelő rendszert válasszunk?

Milyen homlokzati hőszigetelő rendszert válasszunk?

Évtizedek óta készülnek hazánkban homlokzati hőszigetelések, mégis gyakoriak az alapvető hibák ezekben a szerkezetekben. Szerzőnk most alapvetően azokra a hibaforrásokra irányítja a figyelmet, amiket már a tervezés fázisában el lehet követni; az adott helyen fellépő igénybevételeknek, illetve az előírásoknak nem megfelelő rétegrendek meghatározásakor. A kivitelezés során van lehetőség a tervektől való eltérésre bizonyos keretek között – e keretek figyelmen kívül hagyása is okozhat hibákat.

Kevés volt ötven év?

Ha az Olvasó számára esetleg unalmasnak tűnik a homlokzati hőszigetelésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalók újbóli összefoglalása, akkor érdemes itt hangsúlyozni: több mint öt évtizede készülnek homlokzati hőszigetelések, mégis lehangolóak az „eredmények”. Például néhány évvel ezelőtt 61 esetben végeztek építésfelügyeleti ellenőrzést homlokzati hőszigeteléseken – és 61 esetben tapasztaltak hibákat, hiányosságokat, szakmai szabálytalanságokat. (Mi lett a megoldás? Abbahagyták az ellenőrzéseket…) Egy másik – személyes – tapasztalat: ötszáznál több homlokzati hőszigetelés szakértésén vagyok túl, és hetente érkezik újabb és újabb jelzés (szakértői felkérés) hibákról. Elemi hibákról!

Most azonban a negatívumok sorolása helyett a Teljes Hőszigetelő Rendszerekben (THR) rejlő lehetőségek áttekintése a cél. Az Építési Megoldások 2023/3. lapszámában megjelent cikkben (mely az interneten is olvasható itt >>) felsoroltuk az általánosan elterjedt hazai THRváltozatokat, valamint ezek egyes sajátos alkalmazási területeit (mint például OSB alapon, alumínium trapézlemezen, tagozatos kivitelben, ragasztott kerámiaburkolattal készült hőszigetelések). Most azt vizsgáljuk, hogy melyik megoldást milyen esetekben érdemes megtervezni, illetve megvalósítani.

 

A hőszigetelő rendszer általános rétegrendje:

• Légzáró (!), száraz falazat. Új építésű, vizes technológiás (beton, vasbeton, habarcsos kötésű falazóelemekből épült) épületek esetében az építési nedvességek kiszáradási ideje körülbelül egy év! A falazat ideálisan 400 kg/m2-nél nagyobb hőtároló- és akusztikai tömeggel rendelkezik.

• Aláhálózások felragasztása.

• Perem- plusz pontragasztás.

• Energetikailag méretezett hőszigetelés.

• Aláhálózások rendszerragasztóba ágyazott átvezetése, majd ragasztó-alákenéses, felületfolytonos, beágyazott üvegszövethálós felületi erősítés.

• Alapozás.

• Vékonyvakolat.

 

Döntéshozatal előtt

Néhány alapvető szempontot érdemes figyelembe venni a döntés előtt. Homlokzati hőszigetelő rendszernek akkor van létjogosultsága, ha a külső fal (térelhatároló szerkezet) hőtechnikai teljesítményigénye azt szükségessé teszi, tehát amikor a falazat vagy falszerkezet önmagában nem képes elégséges hőtechnikai (nem mellesleg páratechnikai) teljesítményt nyújtani. Azaz ha elégtelen a hőszigetelő képessége, vagy ha a falazat csekély páradiffúziós ellenállása miatt – fűtési időszakban – a normál külső vakolat mögött páratorlódás következne be hőszigetelés nélkül.

Fontos tudni: a THR-ek objektív adottsága, hogy a hordozó alapot (szigetelendő falat) és a rendszer külső kérgét (hálózás + vékonyvakolat) magas hatékonyságú hőszigetelés választja el egymástól, amitől a néhány mm (általában legalább 5 mm) vastag kéreg szinte „önálló életet” él. Azaz önmagában kell reagálnia az olyan külső hatásokra, mint a fölmelegedés, hirtelen lehűlés, fagyhatás, netán jegesedés, jégverés, csapóeső, naponta ismétlődő páralecsapódások stb. Míg a viszonylag nagytömegű falakon lévő (hagyományos) külső (vastag) vakolat(rendszer) a fallal együtt viseli az igénybevételeket, együtt biztosítanak hőtehetetlenséget fölmelegedéssel, lehűléssel kapcsolatban, és együtt nyújtanak védelmet a belső (temperált) térnek, addig a THR-nek és a mögötte lévő falszerkezetnek „külön élete” van. A falazat így védettebbé válik, ugyanakkor a THR kérge fokozott igénybevételeknek van kitéve.

Vegyük például a benapozás által okozott – elsődlegesen felületi – fölmelegedést. A hőszigetelő rendszer kérge képes akár igen magas hőmérsékletre melegedni (különösen telített/sötét szín esetén), ami jelentős feszültségeket generál, míg egy hagyományos vakolatú (például valódi tégla-) falazat hőtehetetlensége következtében alig melegszik fel (felületileg is) a néhány órás benapozás következtében.

A megemelkedett hőmérséklet nemcsak magát a kérget veszi igénybe, hanem veszélyeztetheti a hőszigetelő magot is. Tehát kockázatos esetben az dönti el a THR hőszigetelésének anyagát, hogy milyen annak a hőtűrése.

 

Egy kis páratechnika

Általános páratechnikai szabály, hogy a térelhatároló falazat rétegeinek páradiffúziós ellenállása kifelé csökkenjen. Azaz a – páragőznyomás következtében – belülről kifelé áramló (diffundáló) pára egyre kisebb ellenállású rétegekkel találkozzon. Például egy vasbeton fal esetén ez nem okoz különösebb problémát, ám ha a falszerkezet csekély (páranyomás) ellenállású, akkor ahhoz kell igazodnia a hőszigetelő anyag ezirányú műszaki teljesítményének is. Továbbá hiába a csekély ellenállású hőszigetelő, ha a kéreg akadályozza a diffúziót! Hiába 1 (azaz egy) a μ értéke az ásványgyapot hőszigetelő anyagnak, ha a rákerülő kéregnek ugyanez a paramétere 40-60!

 

Mennyi pára képes távozni a falazaton keresztül?

Sok nemzetközi modellkísérlet vizsgálta, hogy különböző alapfalakra felépített különböző hőszigetelő anyagú THR (együtt) mennyi párát képes „kiengedni” a belső páranyomás hatására. Meglepő módon különböző alapfalak (vasbeton, tömör tégla, pórusos vázkerámia, pórusbeton) és EPS (expandált polisztirol) vagy MW (kőzetgyapot) hőszigetelés legfeljebb 3-5%-ot képes átengedni a falon. A „maradék”, azaz a belső térben termelődő pára túlnyomó többsége csak légcsere, azaz szellőztetés útján képes távozni. Érthető, hiszen a térelhatároló falak esetében is kötelező a légzárás biztosítása. A valóban „lélegző” falak (ahol a levegő ki-be jár, azaz nem légzárók) nem megengedettek!

Napi probléma az úgynevezett N+F falazóelemekből készülő falakon a – leendő – hőszigetelő rendszer alatti alapvakolat – illetve annak hiánya, ha nem készül ilyen. Ha megnézzük különböző falazóelemgyártók minősítő iratait, teljesítménynyilatkozatait, azt láthatjuk, hogy minden N+F falazatot külsőbelső vakolattal minősítenek (statikailag, tűzállósági szempontból, hő- és páratechnikailag, akusztikailag).

Kijelenthető tehát, hogy amíg egy N+F falazaton nincs külső vakolat (ami nem azonos a hőszigetelő rendszerrel), addig az nincs kész. Ugyanis nem képes biztosítani azokat a teljesítményadatokat, amiket a gyártó deklarál.

 

Külső falak hő- és páratechnikai „szentháromsága”

1. Energetikai megfelelés – döntő a hőszigetelőanyag λ értéke és vastagsága.

2. Állagvédelem – avagy nedvességtechnika. Sem a felületeken, sem a szerkezeteken belül nem történhet párakicsapódás. A belső felület nedvesedése penészesedéshez vezet, a hőszigetelő anyagban kondenzálódó pára rontja a hőszigetelés hatékonyságát, a külső rétegekben télen fagyveszély, nyáron a száradási folyamatban a páragőznyomás által okozott hólyagosodás léphet fel, és a külsőfelületi tartós nedvesedés algásodási kockázattal is jár.

3. Komfort – a belső felület hőmérséklete legfeljebb ±3 fokkal térhet el adott helyiség léghőmérsékletétől (télen és nyáron is!).

 

Teljesítményalapú tervezés

Az EU-konform teljesítményalapú tervezés lényege a hőszigetelő rendszerek esetében (is), hogy az adott homlokzatot érő igénybevételek figyelembevételével határozzuk meg az elvárt műszaki teljesítményt, és annak megfelelően történjen a THR típusának megválasztása.

Ha megnézünk egy ilyen esetre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, akkor általában a következő műszaki paraméterek megadása látható (amit a THR „tud”): tűzvédelmi osztály, tűzterjedési határérték, ütésállóság, behatolási ellenállás, vízáteresztés, hővezetési ellenállás (adott vastagságon).

Tehát ha a tervező – legalább – ezeket az igénybevételeket/igényszinteket meghatározza (mint minimum teljesítendőket), akkor „csak” az azoknak megfelelően teljesítő THR-ek jöhetnek szóba. Vagyis olyan hőszigetelő rendszert kell választani, ami az adott igénybevételeknek megfelelő biztonsággal ellenáll. Természetesen „túlméretezni” nem tilos, de nem feltétlenül érdemes – az ár-érték arányosság figyelembevétele nem lehet idegen a mérnöki gondolkodástól.

 

Ajánlások

A jól bevált, szinte mindig alkalmazható normál, fehér EPS alapú THR általános rendszerragasztóval, műgyantakötésű vékonyvakolattal:
Ennek felületi ellenállása egyszerűen növelhető. Például az egyrétegű hálózás által nyújtott – általában – 3 J körüli ütési ellenállás dupla hálózással 10 J fölé emelhető. Ez különösen közforgalommal érintkező helyeken – legalább 2 méter magasságig – gyakorta indokolt. Nedvességtűrése, az algásodási kockázat csökkentése szilikon vékonyvakolattal fokozható.

Milyen homlokzati hőszigetelő rendszert válasszunk?

10-15 százalékkal magasabb hatékonyságú hőszigetelő a grafitadalékos EPS-re épülő THR:
Alkalmazhatósága megegyezik a normál, fehér EPS-es THR-rel, néhány cm-rel kisebb vastagság mellett azonos energetikai eredménnyel. Normál EPS-es társánál magasabb teljesítményű ragasztót igényel! Fokozott UV-érzékenysége miatt beépítés során a direkt napsütéstől védeni kell.

Milyen homlokzati hőszigetelő rendszert válasszunk?

Zárt-, vagy közel zártcellás (XPS, FormEPS) hőszigeteléssel épített THR:
Nedvességnek kitett helyekre ajánlott, jellemzően épületlábazatokra, de nagyobb felületi igénybevételek esetén is (jégverési kockázat, nagyobb külső mechanikai terhelések lehetősége).

Milyen homlokzati hőszigetelő rendszert válasszunk?

Vakolathordó kőzetgyapot- (MW-) alapú THR:
A1-es tűzvédelmi osztálya okán tűzvédelmileg preferált, egyéb vonatkozásban minden műszaki teljesítménye alacsonyabb vagy nem jobb keményműanyag-habos társainál.

Milyen homlokzati hőszigetelő rendszert válasszunk?

Konkrét esetekben tehát az igénybevételeket tartósan, biztonsággal teljesítő, ár-érték arányos – és minősített! – változatot kell választani.

Ha a megvalósulási folyamat valamilyen okból akadályokba ütközik, és egy másik THR-változat megfontolása válik szükségessé, akkor a műszaki egyenértékűség keretein belül szabadon választható legalább azonos képességű megoldás. Ugyanakkor az olyan esetekben, amikor több gyártó termékeiből összeállított – nem rendszerben minősített – megoldást valósítanak meg (ilyenkor valójában teljes hőszigetelési rendszerről, THR-ről nem is beszélhetünk), akkor az úgynevezett „rendszergaranciális” kötelezettség automatikusan átszáll a „rendszertelenség” elrendelőjére és/vagy megvalósítójára.

Borzák Balarám Béla
építészmérnök, igazságügyi szakértő

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog