2012. november 27.

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

Az MSZ EN 13670:2010 és MSZ 24803-1:2010 szerint kell definiálni a készítendő szerkezet megjelenési módját. Meg kell határozni az elkészült szerkezetekre vonatkozó vizsgálati szempontokat, a vizsgálati módszereket, a tűrési értékeket, a minősítés menetét, nem megfelelőség esetén a javíthatóság módját. 

A látványbeton szerkezetek megjelenési módját ma Magyarországon két szabvány szabályozza: az MSZ EN 13670:2010 és az MSZ 24803 szabványsorozat elkészült elemei (az MSZ 24803-1:2010, az MSZ 24803-6-3:2010). Az európai és a tiszta magyar szabvány logikailag egymásra épül. A monolit vasbeton szerkezetek esetén az MSZ 24803-6-3 az MSZ EN 13670:2010 nemzeti mellékletének tekinthető, azaz annak a megvalósulási folyamat minden szakaszában alá van rendelve. Ennek megfelelően a tervezési folyamatban, a kivitelezésnél és az ellenőrzésnél (a belső ellenőrzésnél is!) be kell tartani a szabványok hierarchiáját. Először a MSZ EN 13670:2010 előírásainak/követelményeinek kell megfelelni, amit az MSZ 24803-6-3:2010 csak szigoríthat.

Az MSZ EN 13670:2010 szabványban előírt vizsgálati szempontokat az MSZ 24803-6-3 úgy egészíti ki, hogy az átadás-átvételnél minél kevesebb félreértés, ellentmondás alakuljon ki. A vizsgálati szempont az építési hibák fajtáinak megkülönböztetésére szolgáló besorolás. Tehát minden, a kivitelezés folyamán elkövethető építési hibához tartozik egy vizsgálati szempont. A monolit vasbetonból történő szerkezetépítés alakhűsége esetén ilyenek például a domborulat, szerkezetek fogassága, pórusosság, fészkesség, csatlakozások fogassága vagy a hullámosság.

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

1. kép. Domborulat

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

2. kép. Fogasság                    

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

3. kép. Pórusosság

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

4. kép. Fészkesség

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

5. kép. Csatlakozások fogassága

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

6. kép. Hullámosság

 

Az MSZ EN 13670:2010-től eltérően az MSZ 24803 szabványsorozat minden vizsgálati szemponthoz meghatároz egy egyértelműen alkalmazandó vizsgálati módszert, ügyelve a vizsgálatok félreérthetetlenségére. A vizsgálati módszer annak egyértelmű eldöntésére szolgál, hogy az illető vizsgálati szempont szerint az elkészült szerkezet megfelel-e a tervezői követelményeknek.

A zsaluzott/zsaluzatlan felület hullámossága esetén a vizsgálat leírása a következő. A vizsgálati egység e szempontból bizonytalannak tűnő szakaszán a távtartóval felszerelt léc segítségével fel kell venni egy segédegyenest. Tolómérővel meg kell határozni a felület segédegyenestől mért legnagyobb és legkisebb távolságát (1. ábra).

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

1. ábra. A zsaluzott/nem zsaluzott felületek vizsgálati módszere

 

A szintén sokszor előforduló fészkesség esetén a vizsgálati módszer a következő. A vizsgálati egység bizonytalannak tűnő felületén, a vizsgálat során meg kell mérni az üregszerű felületi hiány legnagyobb befoglaló méreteit (2. ábra). Ha ez az érték meghaladja a 15 mm-t, akkor a hiba fészkesség. Ha az érték nem éri el a 15 mm-t, és a szerződésben az MSZ 24803 szabvány NORMÁL követelménye szerepel, akkor a szerkezetet ilyen szempontból nem kell javítani!

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

2. ábra. A fészkesség vizsgálati módszere

 

Az MSZ EN 13670:2010-ben meghatározott tűrések megfelelnek az MSZ 24803-6-3:2010 ALAP követelményszint tűréseinek.

Minek kell szerepelnie a tervdokumentációban vasbeton szerkezetek készítésénél?

3. ábra. 24803-6-3 szerinti tűrések összehasonlító táblázata

 

A szabványok alkalmazásánál az önkéntesség elve érvényesül. A szabványoktól ugyan el lehet térni, de a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás esetén a szerkezetnek a szabványossal legalább egyenértékűnek kell lennie.

A tervezés fázisában a tervező tervdokumentációt készít, amelyben – többek között – az MSZ EN 13670:2010 és MSZ 24803-1:2010 szerint kell definiálni a készítendő szerkezet megjelenési módját. Fontos kérdés az, hogy ebben a dokumentációban milyen információkat kell közölnie a tervezőnek. Meg kell határoznia az épületbe beépítendő termékeket/szerkezeteket, azok beépíthetőségi alkalmasságát, az elkészült szerkezetekre vonatkozó vizsgálati szempontokat, a vizsgálati módszereket, a vizsgáló eszközöket, a mérési pontokat, a méréshez használt segédvonalak elhelyezkedését, a tűrési értékeket, a minősítés menetét, nem megfelelőség esetén a javíthatóság módját.

A két szabvány más megközelítésben szabályozza a megvalósulási folyamat e fázisát. Az MSZ EN 13670:2010-ben a dokumentumot Kivitelezési előírásnak, míg az MSZ 24803-1:2010 szabványban Előírásnak hívják. A két szabályozás alapelveit az alábbiakban ismertetjük.

 

Tervdokumentumra vonatkozó előírások az MSZ EN 13670:2010 szerint

A szabványban az elkészítendő dokumentum a Kivitelezési előírás, amelynek tartalmaznia kell többek között:

  • a beépítendő termékek leírásait, az alkalmazásra vonatkozó követelményekkel együtt – alkalmazástechnikai útmutatót,
  • a munka kivitelezésének valamennyi követelményét (pl. a műveletek sorrendjét, ideiglenes alátámasztásokat, a munkafolyamatokat stb. – azaz a különböző technológiákra vonatkozó utasításokat,
  • a használandó tűrési osztályt,
  • a felmerülő egyedi tűréseket: a kész felületek tulajdonságaival szemben támasztott követelményeket – ide kapcsolódik az MSZ 24803-6-3:2010,
  • a követelmények előírását az építési tűrések és a szerkezeti alakváltozások kombinációjára,o az alkalmazandó kivitelezés ellenőrzési szintjét és az ellenőrzésért felelős személyt,
  • a másodvonalakra vonatkozó követelmények rögzítését,o az utókezelési osztály definiálását,
  • nem megfelelőség esetén a javítás technológiájának szabályozását,o a minőségügyi terv szükségességének megfogalmazását.

 

Tervezés az MSZ 24803:2010 szerint

Ebben a szabványban az elkészítendő dokumentum az Előírás, amelynek kötelező tartalmi elemei a Követelményrendszer és a Követelmények nyomon követésének meghatározása.

A Követelményrendszerben – tervezett szerkezetre vonatkozóan – elő kell írni a Követelményt, a minősítés körülményeit (használati fényviszony, használati távolság) és a mintafelületre vonatkozó előírásokat (például: mekkora felületű legyen, tartalmazzon-e kizárást, illetve be kell e mutatni rajta a megengedett javítási technológiát).

Általános esetben – a Követelmény megállapításakor – a szerkezet megjelenési módját meghatározó igénytől, a helyiség használati funkciójától és a szerkezet felületén tervezett további munkálatoktól függően kell kiválasztani a szerkezet Követelményszintjét. Például: a teremgarázs F2-F10 falainak – MSZ 24803-6-3 szerinti – megjelenési módra vonatkozó követelményszintje: KSZ/MONOLIT VASBETON/3./KÜLÖNLEGES.

Egyedi esetben, a szabvány ajánlásait nélkülözve, a Követelményt két módon is meg lehet fogalmazni. Előre pontosított Követelményszintek alkalmazásával minden vizsgálati szemponthoz külön-külön kell meghatározni a Követelményszintet. Például: a teremgarázs F2-F10 falainak megjelenési módra vonatkozó követelményei: KSZ/MONOLIT VASBETON/3./KÜLÖNLEGES, kivéve a pórusosság vizsgálati szempontjából, ahol – MSZ24803-6-3 szerint – KSZ/MONOLIT VASBETON/3./NORMÁL. Megjegyzés: ügyelni kell arra is, hogy minden vizsgálati szempontra legyen iránymutatás. Az is információ, ha valamelyik vizsgálati szempontot nem kell vizsgálni!

Egyedi esetben a Követelményt meghatározhatjuk előre megadott Követelményszintek alkalmazása nélkül is. Ekkor az MSZ 24803 szabványsorozat megfelelő elemeiben rögzített vizsgálati szempontokhoz és a kapcsolódó vizsgálati módszerhez új, egyedi tűrési értéket vagy tűrési követelményeket határozunk meg. Például a teremgarázs F2-F10 falainak megjelenési módra vonatkozó követelménye: KSZ/MONOLIT VASBETON/3./KÜLÖNLEGES, kivéve a pórusosság vizsgálati szempontjából az új tűrési érték: 0,4 % (MSZ 24803-6-3:2010 szerint).

Egyedi esetben a Követelményt előírhatunk új vizsgálati szemponttokkal is. Ilyenkor azonban fixálni kell az alkalmazandó vizsgálati módszert, az esetleges számítási módot, az egyedi tűrési értéket, vagy a tűrési követelményeket és a vizsgálati szempont szerinti minősítés módját. Ez esetben kötelező a mintafelület elrendelése is, valamint az Előírásban meg kell határozni, hogy az adott szerkezeten javítás végezhető-e.

A Követelményrendszer része a minősítés körülményeinek meghatározása is. Az Előírásnak tartalmaznia kell a szerkezet tervezett használatából adódó (üzemszerű használat) körülményeket, a használati távolságot, a használati fényviszonyt és más egyéb, a szerkezet megítélésében fontos szempontot. Takaratlan szerkezetek minősítése esetén vegyük figyelembe a minősítés körülményeit!

Az Előírás egyértelművé teszi a mintafelület követelményeit is. A mintafelülettel kapcsolatban pontosan elő kell írni annak méreteit, mennyiségét, kialakításának módját, illetve készítésének célját és tartalmi elemeit.

Az Előírás másik nagy fejezete a Követelmények nyomon követésének meghatározása. Kiemelt fontosságú szerkezetek tervezése esetén a tervezőnek ugyanis az Előírásban ellenőrzési pontokat kell fixálnia annak érdekében, hogy rögzítse: mikor és milyen módon kíván meggyőződni arról, hogy az az építészeti elképzelés alakult-e ki, amit az Előírásban rögzített. Például: a teremgarázs F2 falánál, a zsaluzat zárása előtt, a tervező szemrevételezéssel ellenőrzi az elhelyezendő szerelvények méreteit, pozícióját és a zsaluzat felületét.

Az Előírás formáját tekintve lehet önálló dokumentum, de lehet másik dokumentum része is, beleépülve a tervdokumentációba (például a műleírásba).

Kapu László, Hermann János 

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás