2014. március 24.

Az új Ptk. és a szigorodó tűzvédelmi, energetikai előírások

Az új Ptk. és a szigorodó tűzvédelmi, energetikai előírások

Mi alapján tervezzük meg az épületek hőszigetelését a megváltozott jogszabályi környezetben, figyelemmel a CPR rendeletre, az OTSZ-re, valamint a 7/2006. TNM rendelet módosítására? E kérdésekre is válaszok kaphatók a X. Jubileumi Építészeti és Tűzvédelmi konferencián, 2014. április 3-án, a Construma szakkiállításon.

Az elmúlt év jogszabályváltozásainak köszönhetően jelentős mértékben megnövekedett az építésztervezők felelőssége az épületekbe tervezett építési termékek és építményszerkezetek megfelelőségét illetően. Ezen a helyzeten a 2014. március 15-vel életbe lépett új Ptk. 2013. évi V. törvény sem enyhített, sőt…

Nagyban változtak a vállalkozási szerződésekre vonatkozó előírások, többek között a tervezési szerződésre vonatkozó részek is. Míg a korábbi Ptk. szerint a felek a szerződésben kiköthették a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalta, ez a passzus az új Ptk.-ban már nincs benne, helyette a tervező megnövekedett – a terv hibájára visszavezethető – kártérítési, kellékszavatossági felelőssége megnőtt, például az alábbiak szerint:

6:251. §

(2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

(3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.

Tehát a tervező felel a terv hibájáért és a hibás teljesítésből fakadó károkért!

Ezen túl gyökeresen megváltoztak a vezető tisztségviselők kártérítési kötelezettségei is. A cégeknél a vezetői minőségben okozott kárért a vállalat, valamint az érintett vezető egyetemlegesen felel az új Ptk. március közepétől hatályos szabályai szerint. Jó tudni, hogy az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a károsult nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona terhére is kártérítést követelhet.

Az épületek tervezésekor a tervezőnek a kiválasztott építési termékek, építményszerkezetek választása során döntését arra való figyelemmel kell meghoznia, hogy az OTÉK 50 §. szerint

(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

Az építmény abban az esetben felel meg az OTÉK követelményeinek, ha és amennyiben teljesíti a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A március 6-án megjelent 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet – az új Ptk. életbe lépése kapcsán – módosította Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet, amely 2014. március 15-től hatályos. Ebből kitűnik, hogy a jogszabályoknak való megfelelést az engedélyezési terv építészeti műszaki leírásában kell kifejtenie a tervezőnek:

(5) Az R4. 8. melléklet I. rész 1.1.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép (építészeti műszaki leírás, ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat):

1.1.9. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát

(6) Az R4. 8. melléklet III. rész 9.4.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép (tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket):

9.4.8. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát

A CPR rendelet, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályai) miatt fontos, hogy már a szerződés folyamatának idején tisztában legyen a tervező a jogszabályi keretekkel, kötöttségekkel.

A tervezési szerződés, tervezési program fázisban célszerű rögzíteni a beruházó, illetve az építtető elvárásait, továbbá a jogszabályban meghatározott, az építési termékek kiválasztását befolyásoló követelményeket, beleértve a helyi építési szabályzat követelményeit (ha vannak). Különösen, ha a jogszabályokban lévő követelményeket meghaladják, vagy speciális építtetői igények vannak (építményre, építményszerkezetre, építési termékre).

A tervezőnek célszerű az esetleges többletköltségekre vagy beszerzési nehézségekre felhívni az építtető figyelmét, illetve az építési termékek helyettesítésére vonatkozó későbbi lehetőségek és/vagy korlátok bemutatása is ajánlatos.

Az engedélyezési terv fázisában a tervdokumentációnak alkalmasnak kell lennie a tervezett építmény jogszabályi elvárásoknak való megfelelésének bemutatására és ellenőrzésére.

A jogszabályi követelmények: alapvetően az építmények alapvető követelményeihez kapcsolódnak. Az Étv. az OTÉK, a HÉSZ rendelkezései, továbbá tűzvédelemmel, akusztikával, közegészségüggyel, energetikával stb. kapcsolatos jogszabályok követelményeinek teljesítését is szükséges bemutatni, és a terv részletezettségének a követelményekhez kell igazodnia.

Az építési engedélyezési tervdokumentációban nem kell megadni az összes elvárt építési termék tulajdonságot, hanem csak azokat, amelyek az építmény alapvető követelményeinek (a jogszabályi követelmények) teljesítéséhez elengedhetetlenek!

Kiviteli terv fázisban a tervező köteles meghatározni az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, így a beépítésre kerülő építési termékek elvárt műszaki tulajdonságait és az azokat teljesítő építési termékek megnevezését is.

A kiviteli terveket készítő tervező felel az építési program, az építési engedélyben foglaltak és az építészeti műszaki dokumentáció betartásáért, így a kiviteli tervekben csak olyan építési termékek felhasználását írhatja elő, amelyek az engedélyes tervdokumentációnak és a beruházói elvárásoknak megfelelnek.

A kiviteli terveket készítő tervező az építési engedélyhez felhasznált tervdokumentáció tartalmától az építési termékek elvárt teljesítménye tekintetében csak akkor térhet el, ha az

  • nem engedélyköteles eltérés, és azt az engedélyezési terveket készítő tervezővel és az építtetővel egyeztette, vagy
  • jogszabályi követelmény teljesítéséhez szükséges az eltérés.

Amennyiben külön kiviteli tervdokumentáció nem készül, valamennyi szükséges információt az engedélyezési tervdokumentációnak kell tartalmaznia.

(Forrás: www.e-epites.hu)

Amennyiben például megfelelő hőszigetelést szeretnénk választani egy épületbe, első lépésben meg kell határozni a vonatkozó jogszabályokat, amelyek követelményt támasztanak, és meg kell határoznunk azok hierarchiáját is. Konkrét minimumkövetelményt elsődlegesen az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) tartalmaz – minden építési tervezési tevékenységnél –, vagy az építési termékre, például a hőszigetelés tűzvédelmi osztályára vagy a szerkezet tűzállósági teljesítmény jellemzőjére, amelyben a hőszigetelés alkalmazzák, ilyen például egy csarnoktető trapézlemezes födéme.

Ha a követelmény magára a hőszigetelésre vonatkozik, akkor annak tűzvédelmi osztálya a mérvadó a tervezés során, ha a szerkezetre van követelmény, akkor a választás (kiírás) előtt meg kell győződni, hogy a rendszer minősítésében milyen hőszigetelés található, és ebben az esetben ez lesz a minimum teljesítményjellemző, amit be kell tartani, és a terveken fel kell tüntetni.

Hiába rendelkezik például egy hőszigetelés a forgalomba hozatalához szükséges szabályszerű teljesítménynyilatkozattal, és mondjuk kimagaslóan jó energetikai paraméterekkel, ha a tűzvédelmi előírások nem teszik lehetővé beépítését.

A hőszigetelő anyagok tűzvédelmi osztálya A1, A2, B, C, D, E lehet, ahol A1 a nem éghető kategória, és minél hátrébb haladunk a betűsorban, annál éghetőbb és nagyobb füstfejlesztésű építési termékről beszélünk, amelyből az következik, hogy az OTSZ szerint a beépíthetőségük is jelentősen korlátozódik.

 

Példaként egy tetőtér beépítésre vonatkozó táblázat az OTSZ-ből


Az új Ptk. szerint szigorodtak a tűzvédelmi és energetikai előírások

A táblázatból látható például, hogy egy E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés csak kétszintes, egy rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületben alkalmazható, míg az A1 nem éghető hőszigetelések korlátozás nélkül beépíthetők.

Az OTSZ előírásai jelenleg átdolgozás alatt álnak, a régóta használt tűzállósági fokozatokat felváltják – várhatóan ez év második felétől – a kockázati osztályok, amelyeknek meghatározása ugyancsak tervezői (tűzvédelmi tervezői, szakértői) feladat a fentebb részletezettek szerint.

A hőszigetelő anyagoknál a másik fő szempont az energetikai előírások teljesülése. A belügyminiszter 20/2014. (III. 7.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 2014. március 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben (www.magyarkozlony.hu), és a legtöbb esetre nézve 2015. január 1-től hatályos. A rendelet a korábbi állapothoz képest olyan mértékű szigorításokat tartalmaz a költségoptimum szint eléréshez, hogy a tervezési munkák során – felhívva erre a megrendelők figyelmét – már jelenleg is ezt kellene alkalmazni, mivel ha most nem alkalmazzák, akkor az épületek a kivitelezés után már az új környezetben kapnak majd energetikai tanúsítványt, és valószínűsíthetően nem fogják elérni a követelményszintet. A szigorítás mértékét jól szimbolizálja a homlokzati falak minimum hőátbocsátási tényezője, ami 0,045-ről 0,024-re változik!

A hőszigetelő anyag választásnál a tűzvédelmi és energetikai követelményeken túl – amennyiben van rá követelmény – be kell tartani az akusztikai, környezetvédelmi, mechanikai stb. előírásokat is.

Látható, hogy egy egyszerűnek látszó építési termék kiválasztása is milyen körültekintést, jogszabály- és anyagismeretet igényel. Ennek átfogó bemutatását tűzte ki célul a X. Jubileumi Építészeti és Tűzvédelmi konferencia, amit 2014. április 3-án, a Construma szakkiállításon rendeznek.

Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

(x)

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás