2013. szeptember 02.

Cserépfedésből 7 fokos tetőt!

Cserépfedésből 7 fokos tetőt!

Az Olvasók egy része talán legyint: kell egy vízhatlan alátéthéjazat, és onnantól kezdve a cserép csak „dísz” a tetőn. Azonban – szakmai folyóiratnak szánva ezt a cikket – bízom abban, hogy nem sokan osztják ezt a véleményt, és nem terveznek, kiviteleznek hódfarkú kettős fedést 10 fokra, még vízhatlan alátéthéjazattal sem.

Láttam már ilyen próbálkozást, a tető valóban nem ázott be, de a tetőlécek pár év alatt elkorhadtak, annyi csapadék jutott a fedés alá. Az elsődleges védelem egy magastető esetén tehát mindig a cserépfedés, az alátéthéjazat pedig „pótkerék”. Mások azt mondják, hogy Európa sok országában 10 fok a cserépfedések minimális hajlásszöge, ezt a „szabályt” nem kellene áthágni. Ezzel a véleménynyel már lehet vitatkozni, mert legalább valamekkora szakmai előképzettségre, illetve felkészültségre utal. De ne legyünk felületesek, ássunk kicsit mélyebbre!

Cserépfedés és cserépfedés között óriási különbségek vannak. Egy egyszeres cserépfedésnél négyzetméterenként általában 10–18 darabra van szükség. (Hódfarkú fedésnél ez a szám 38 is lehet.) Nyilvánvaló: ha kevesebb darab kell egy négyzetméterbe, akkor kevesebb az átlapolás is, így már ebből adódóan is kevesebb csapadék tud átjutni a fedőanyag hátoldalára. Van egy másik nagyon fontos tényező, amit úgy hívunk, hogy a cserepek szögvesztesége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tetőcserepeink nem a szarufával párhuzamosan állnak, hanem annál laposabb szögben. A szögveszteség mértékét két dolog határozza meg: a fedőanyag vastagsága és annak hossza. Minél magasabbról és minél rövidebb fedőanyagot használunk, annál nagyobb lesz a szögveszteség. Az átlag cseréphossz kb. 35–40 cm-re tehető.

És akkor most nézzük a Bramac 7 fokos tetőrendszerét.

Anyagszükséglet: 7,5 darab négyzetméterenként, amiről már tudjuk, hogy vízzáróság szempontjából mit jelent. A cserép hossza 48 cm, így a cserép szögvesztesége kisebb és a valós dőlésszöge nagyobb 7 foknál is, mint egy másik anyagnak 10 foknál. Ugye írtam, hogy ne legyünk felületesek… Véleményem szerint már ez a két tény is elegendő ahhoz, hogy ne az átlagos cserépfedésekkel és azokra vonatkozó szabályokkal hasonlítsuk össze ezt a rendszert. Pedig van még más is abban a bizonyos tarsolyban. A komplett rendszert – más Bramac-tetőcserepekhez hasonlóan – szélcsatornában fejlesztették ki. Ebben olyan időjárási körülményeket lehet szimulálni, amelyek statisztika szerint csupán ötvenévente fordulnak elő a természetben.

Cserépfedésből 7 fokos tetőt!

Talán kevesen tudják, a Bramac tulajdonosi csoportja rendelkezik a világ egyetlen ilyen célra kifejlesztett szélcsatornájával, mely Frankfurtban található. Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy 2001 óta a gyakorlatban is létező, sőt 2007 óta a szigorúan szabályozott német piacon is kipróbált rendszert vezethetünk be.

Mivel az Olvasók többsége vélhetően képzett szakember, mondanék néhány szót a kötöttségekről is, mert ők érteni fogják. Mint minden hajlásszögtartományban, itt is vannak tervezési szabályok. 7 fokos tető esetében nem tervezhetünk vápát, korlátozott a szarufahosszunk, tetősíkablakot csak kiemelőkerettel építhetünk be, egy kéményszegélyt egyedülálló technológiával tudunk elkészíteni.

Azonban a fenti szabályok betartásával és a szigorú teszteken átesett, alpesi országokban is bizonyított rendszer segítségével biztonságosan tudunk megfelelni itthon is az építészeti trendek követelményeinek, és nemcsak 7 fokos tető esetén, hanem minden eddiginél biztonságosabb megoldást tudunk nyújtani 10-15 fokos tartományban is, amelyre valós igény van.

 

Kóbor Csaba
alkalmazástechnikai vezető

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás